Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-06-19 / 12. szám
2-ik oldal IPAROS LAP junius 19. méltó, művészi értékkel biró munka, sőt többé-kevésbé valamennyiről ezt mondhatjuk, de oly kicsinyes a tömeghatás, hogy öt perc alatt kész vagyunk a teljes áttekintéssel. Az ünnepélyes megnyitás a következőkép folyt le : Délelőtt 11 órakor a városháza udvara már zsúfolásig megtelt a megye, a város közönségével. Tizenegy óra után dr. Falussy Árpád főispán nejével jelent meg a városházán s előbb a polgármester, majd Kinzl János ipartestületi elnök üdvözölte rövid beszédben a főispánt, aki a megnyitáson Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert képviselte. Az üdvözlő beszédekre a főispán a következőleg válaszolt: Kossuth Ferenc nevében jelentem meg, hogy Nagykároly város helyi kiállítását megnyissam és Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter üdvözlését tolmácsoljam azért a fáradhatatlan munkásságért, amelyet a mai kiállítás sikere érdekében kifejtettek. A termőföld és mezőgazdaság — úgymond — képezi a nemzet törzsvagyonát, de csak a helyes színvonalon álló ipari mnnka által válik értékessé. A nemzetgazdaság e jelentékeny tényezőinek együttes és öntudatos munkálkodásával teremthetjük meg az önálló, független, hatalmas Magyarországot. (Lelkes éljenzés.) Nagykároly iparosai észrevették a kereskedelmi kormány hivó szózatát, hogy Európa közepén egy állam úgy állhat fenn, ha a munkát viszi be a nemzet vérkeringésébe, organizmusába. A munka az egyén ke- k zébe van letéve, a mezőgazdaság adja az alapot, az ipari munka az eredményt. Hiszen látjuk a múlt századokból, hogy Franciaországot nem a nagy császárok világot hóditó hatalma tette nagygyá, hanem a munkások zsenialitása, azután indult a nemzet, mely muu- kával hódított meg mindent, az egész világot s nemcsak ezt, hanem a munka művészetét is. Szerinte a a művészet nem egyéb, mint a munka idealizmusa. Tudjuk a múltból, hogy Kossuth Lajos első teremtése az ipart vám védelme volt, ő teremtette meg 1842-ben az első ipartestületet és ő rendezte nemsokkal később Budapesten az első iparkiállitást. Ő volt, aki lelket öntött az iparosokba és az ő szelleme hatotta át Magyarországot, hogy évek múlva az iparosok szervezkedtek és iparkiáílitásokat rendeztek. Majd pedig a beszéd folyamán a főispán átnyújtotta Kinczel János ipartestületi elnöknek Kossuth Ferenc ajándékát, az iparkiállitás céljaira kiállított 1500 koronás utalványt. Ezután a díszes közönség a főispánnal élén a kiállítás megtekintésére indult, melynek létrehozásában Nagykároly városának minden számottevő polgára, illetve iparosa vállvetett munkával fáradozott. Ezután Kinczel János kalauzolása mehet, a díszes közönség a kiállítás termeibe ment. Itt legelőször az asztalosipari termékek vonták magukra a figyelmet, melyek modernségükkel és magyarosságukkal tűntek ki. Meszesy Ferenc, Török István, Kinczel János asztalosok, Kabelik Gyula faszobrász (gróf Vay-féle Rákóczi-korabeli gyönyörű faragott székek másolatát készítette el gróf Károlyi István, a kiállítás védnöke, megrendelésére). Orosz János szíjgyártó (magyar lószerszám, díszes kivitel), Czier István cipész, Komódy Lajos tímár finom bör-készités), Pap László cipész, Kovács Lajos gubás, Szikszay K. esztergályos, Márton Sándor (borsajtó-készitő) iparosok tűntek ki legfőképpen. Kun István vendéglős szabadalmazott borkezelőkészülékeit mutatta be. Szép dolgokat állítottak még ki báró Ujfalnssy Margit (bársonyégetés), Wagner Mariska (bőrgetés), Somosi Miklósné (szőnyeg). Az iparkiállitást a déli órákban igen előkelő közönség tekintette meg s mindenki elismeréssel szólott a kiállított tárgyak művészi kiviteléről. Délntán 1 órakor folyt le a Polgári olyasókör helyiségében az iparkiállitást rendező bizottság részéről a kormány képviselője és a hatóságok képviselői tiszteletére adott ebéd. Az ebéden 100-an vettek részt, melyen több felköszöntők hangzottak el. Az első felköszöntőt Dr. Falussy Árpád főispán mondotta a királyra, melyet a {közönség állva hallgatott végig. Dr. Adler Adolf az ipartestület ügyésze elnök nevében a kormányt üdvözölte, ki programmjába felvette az önálló szabad és független Magyarország megteremtését. Nagyhatást keltő beszéde befejeztével Kossuth Ferenchez az alábbi szövegű sürgöny elküldését hozta javaslatba, amely indítványt a jelenlevők nagy lelkesedéssel tettek magukévá. A sürgöny szövege a következő: Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter ur Ő nagyméltóságának Budapest. (Grescham-palota.) A nagykárolyi helyi iparkiállitás megnyitása alkalmából összegyűlt polgárok őszinte szívből üdvöz- lik Nagyméltóságodat és köszönetét mondva Nagyméltóságodnak kiállításunk pártfogásáért és Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja általi kép keltetéséért, arra kérjük a Mindenhatót, hogy Nagyméltóságodnak nemzetünk javára irányuló áldásos munkálkodásához adjon egészséget, erőt és kitartást. Kinczel János, rendező-bizottsági elnök. Az iparkiállitás megnyitása alk 'mával a rendezőbizottságához a kővetkező távirat érkezett: Mai ünnepélyük alkalmából fogadják meleg üdvözletünket és szerencse kivánatainkat. Az országos iparegyesület nevében : Gelléri Mór. igazgató.
