Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-08-11 / 19. szám
4-ik oldal IPAROS LAP augusztus 11» honvéd-temetőben folyt le a második része az ünnepnek, ahol ötezer ember gyűlt össze, Peleskei Sándor papnövendék emlékbeszédett mondott. A város és főiskola nevében koszorúkat tettek le. — Debreceni tudósítónk jelenti, hogy nagy föltünést keltett az ünnepséggel kapcsolatban az a körülmény, hogy az elesett honvédek sírjánál megjelent a debreceni vasúti gépjavitómühely ötszáz szoci- álista munkása is, akiknek nevében Ferkó Gyula a honvédek emlékoszlopára nemzetiszinü szalagos koszorút tett és,beszédet mondott, amelyben arra biztatta a magyar munkásokat, hogy a szabadság hőseitől vegyenek példát és őket kövessék a hazafiasságban. A munkások egyben fölajánlották az ünnepség fényének emelésére a saját zenekarukat. Említésre méltó, hogy a munkások küldöttség utján fölkérték Strikker mü- helyfőnököt, hogy az önnepség délutánjára szüntesse meg a munkát, mühelyfőnök meg is cselekedett. — Adományozás. Dr. Glatz József ügyvéd M. D. iparos neje elleni bünper kölségét és pedig 10 koronát a Szatmárnémeti dalárdának, 5 koronát az Iparos Olvasókörnek adományozott. — A budapesti bádogosok és szerelő munkások tudvelevöleg általános sztrájkot mondtak ki, melynek célja az, hogy addig egy műhelyben sem dolgoznak, mig valamennyi mester el nem fogadja a munkások feltételeit. Az általános sztrájk kimondásának az lett a következménye, hogy most már azok a mesterek is beléptek a szövetségbe, akik eddig belépni vonakodtak. A budapesti mesterek szilárdan el vannak határozva a legvégsőig kitartani, miután most egy táborban van valamennyi e szakmabeli iparos, a győzelem el nem maradhat. Budapestről érkező bádogos és szerelő munkást nem szabad munkába állítani! — A pécsi iparosgyülés. Az ipartestületek országos szövetségének elnöksége véglegesen megálllapitotta az augusztus 18—20-án, a pécsi kiállítással kapcsolatban Pécsett tartandó iparos országos gyűlés napirendjét a következőkben: 1. A központi bizottság jelentése a szabadkai kongresszus határozatainak a végrehajtásáról. Előadó Gelléri Mór. 2. A kongresszus állásfoglalása az önálló vámterület és a nemzeti jegybank ügyében. Előadók Thék Endre és Madary Gábor. 3. A munkaadók védekezése a munkások túlzott követeléseivel szemben. Nevezetesen : a) védőszövetségek, b) egyéni és kollektiv szerződések, c) munkabér szabályzatok, d) munkaközvetítés, e) jogi képviselet. Előadók: Gunszt József, Koch Károly, Boros Soma és Harmos Alfréd dr. 4. A szakipari szövetségek és az Ipartestületek Országos Szövetségének együttes működése. Előadó Horváth János dr. 5. Sztrájk- törvény. Előadó Vágó József. 6. Az ipartörvény módosításának megsürge- tése és ezzel kapcsolatban az ipartestületi intézmény kiépítése és az iparos nyugdíjintézet létesítése. Előadók; Bertsey György, Szakáll József, Molnár János és Pozsgay József. 7. A tanoncoktatás. Előadó: Hlatky István. 8. A vásárügy. Előadók: Szilágyi Mihály és Bonc László. 9. A fegyencipar. Előadók: Melkó Bertalan és Madary Gábor. 10. Az iparszövetkezeti ügy fejlesztése. Előadók: Vikár Béla és Horváth János dr. 11. A választási törvény reformja ipari szempontból. Előadó Soltész Adolf dr. 12. Az ipari követelések teljesítésének, illetve a korábbi kongresszusok határozatainak megsürgetése. Előadó: Cserna Lajos. 13. Az ipartestületektől beérkezett indítványok tárgyalása. Előadók: Bozsó János és ifjabb Deil Jenő. — Lajos estély. A szatmárnémeti ipái OS Olvasó és függetlenségi kör 1907. aug. 25-én az Iparos Olvasó kör helyiségeiben tánccal egybekötött Lajos estélyt rendez. Személy-jegy 1 K 20 f. család-jegy 3 kor. A Lajos estély kedvezőtlen idő esetén is meg lesz tartva. — Szövetségi ügyek. A budapesti vas- és fémipari termelő szövetkezetei, a budapesti lakatosmesterek szövetsége inkollegiális eljárása miatt a szövetség tagjai sorából kitörölte. — Klósz Jószef gyertyánosi téglagyáros gyárát sztrájkoló munkásokkal építteti, miért is téglagyárát bojkott alá helyezték. így kellene nekünk is Szatmáron eljárni azokkal szemben, akik velünk nem tartanak. Reméljük, hogy erélyesebb vezetés mellett mi is fogunk tudni sérelmeinkre orvoslást találni. — Pincérek a szociálisták ellen. Klopfstein Ernő, az aradi szociálista párttitkár magával vitte ugyan a pártkassza tartalmát, de nagylelkűen hátrahagyta azokat a bonyodalmakat, amelyek az ő áldásdus titkári működésére emlékeztetik Bokányi Dezső- éket. Ilyen bonyodalmas és szinte megoldhatlan gordiusi csomó az ottani pincérek magatartása, amely a legke- vésbbé se változik meg többé a „Népszava“ mézes-mázos szavaira. Ezeket a szegény embereket sztrájkba kergette a hirdetett titkár és amikor azt hitte, hogy már lehetetlen a békés megoldás, szépen cserben hagyta őket. A pincérek erre a gálád eljárásra azzal feleltek, hogy hátat fordítottak a szociálista pártnak is és kijelentették, hogy többé sohasem lépnek be a párt kebelébe. Azóta többször próbálta már megkörnyékezni őket egy-egy leküldött és a — vado- nat uj titkár, de eredménytelenül. Most hogy ég és föld között lebeg, az se baj, hogy hivatása szerint legtöbb esetben analfabéta, de szocialista a leghevesebb hévvel. Tanulni nem tanult semmit, de meggyőződésből él. Ott van minden nyilvános népgyülésen, a felvonulásoknál táblát hord és megrekedhetet- len torokkal kiabálja az időszerű jelszavakat. A semmittevésnek, a nemdolgozásnak és a nyolcórai alvásnak legtüzesebb apostola. Különben a vásárcsarnokok körül látni, hol a nagyságáknak és szakácsnéknak szentmi- hálylova, a teli kosarakat és puttonyokat hordja haza. Az nem áll, hogy antialkoholistal mert a pállinkásputik az otthona. Öntudatos hazafi és öntudatos nemzetközi, ami nem zárja ki azt, hogy közben-közben más elvet is vall. Ha csizmát hord, hát szára hosszú konyhakéssel van bélelve, ha nem hord csizmát, akkor a nadrágja alsó szárában hordja azt. Hazája rendszerint a Ferencváros, a Józsefváros, de némelykor a Tabánt és Ráczvárost is elismeri annak. Ünnepi ruhája rendesen kék, kalapja keskenykarimás, de gyakran másféle is, amint a kiszolgált nagyságáktól kikunyorálja, „kézit csókolom“ szava járásához tartozik, eb- ' ben merül ki egész tudománya, ami ; még megmarad, azt a szocialistáknak ; szenteli. Fogalma sincs róla, hogy a különféle szocializmusnak mi a különbsége, neki nincs követelni valója, mért csak borravalót kap. Szervezve nincs de ha lenne, se lenne hasznára, mert ha okvetetlenkedik, kevesebb munkát és kevesebb borravalót kap, azonban az üvegesek pátronusaiknak tartják, mert szociális felvonulásoknál ő tördeli a legtöbb kirakat- és kávéházi tükörablakokat. (Folytatjuk.)
