Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-08-11 / 19. szám

aztán formát is öltött a szakadás, amikor a pincérek testületé a párt teljes figyelmen kívül hagyása mellett emlékiratot nyújtott be a kávés és vendéglős ipartestülethez, amelyben bejelentik, hogy távol állanak a szo- ciálista párttól, mely mozgalmuk irányítására képtelennek bizonyult, de felszólítja az ipartestület arra is, hogy kérelmük teljesítésével állítsák önként helyre a munkaadók és munkás közt megbomlott egyensúlyt.

— A nagyváradi bádogosmunkások bérmozgalma most is tart. A mesterek megpróbálták az ellentétek elsimítását, több ízben hívtak össze békéltető tárgyalást, de minden eredmény nélkül. A munkások nagy része már el is utazott a bizonytalanságba.

— Szövetségi tagok figyelmébe!

A tagdijjak befizetése az utóbbi hetek alatt igen lanyhán folyik, éppen azért felszólittatnak mindazok, akik hátralékban vannak, hogy 8 nap alatt rendezzék tartozásukat, mert be lesznek perelve.

— ínségbe jutott mezei munkások. A szociáldemokrata párt addig biztatgatta a munkásokat, hogy ne szerződjenek aratásra, amig azután csakugyan nem szerződtek el. Ennek pedig az lett a következménye, hogy az arató-munkából szégen kikoptak. Most azután nem folyamodnak a szo- ciálista párthoz segítségért, hanem alázatos szolgáivá lettek a burzsuák- nak akik már szánalomból sem hagyták cserben a szegény rászedetteket. Nagy-Becskerekről Írják, hogy a vármegye területén 1600 ember van mun- kanélkül. Az alispán kérelmére Darányi földmivelésügyi miniszter megkereste a máv. igazgatóságot, hogy építkezési munkálatainál alkalmazza a szerencsétlen nyomorgókat. A helyzetet még az is megnehezíti, hogy a kisgazdák is rá lesznek majd szorulva a téli munkára a rossz termés miatt.

— Elitéit párbajozók. Még emlékezetében van olvasóinknak Bakó Imre és Reisman Pál párbaj ügye. Az ügyészség indítványára julius hó 24-én mondott ítéletet ez ügyben a helybeli kir. járásbíróság. A viaskodó feleket 4—4 napi államfogházra Ítélte.

Ha nincs pénz a szakegyleti pénztárakban, akkor koplal a „Népszava“ is. Pár év előtt a kőművesek húzták ki a sárból, de most azok is nyakig vannak a bajban a hosszú, dicstelen sztrájk miatt. Bedugultak a rendes, bő pénzforrások, tehát újakat kell hogy nyisson a vergődő újság, ha élni akar.

augusztus 11.

Ezért foly olyan rettenetes sirás minden számban az előfizetők után. Előfizetésre lelkesít a vezércikk, arra biztat a hírrovat, sőt a hirdetésék között is találunk csábitó felhívást. És olyan siralmas, olyan szánalomrakeltő a hang, amivel a támogatást koldulja a „Népszava“, hogy az elvtársak a részvéttől repedező szívvel nyitják meg az erszényüket, a legszükségesebbet is megvonva magoktól. Tessék itt van a legújabb adó, amely együtt jár a szoci- áldemokratáskodással. Nem elég a munkásnak a méregdrága szakegyleti lapra előfizetni muszájból, de meg kell hogy rendelje a „Népszavát“ is csupa részvétből, csupa irgalomból. Ilyen utón élősködik a kormos félhivatalos lap, ami azonban nem akadályozza, hogy szenvedéllyel ne piszkálja a többi újságok anyagi ügyeit. Amiben csak annyi a logika, hogy eltereli a figyelmet a saját piszkos kis üzelmeiről.

— Hirdetmény. Miután a f. évi 1907. harmadik negyed második havába léptünk, mindenki az 1883. évi 44. t.-c. 55. §-a értelmében felhivatik, miszerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának harmadik negyedrészét folyó évi augusztus hó 15-ig a városi pénztárba annál inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a f. évi adók után késedelmi kamat fog számíttatni és szeptember első napjától a hivatolt törvény 56. §-a szerint végrehajtási eljárás fog alkalmaztatni. Egyúttal értesittetik a t. közönség, hogy úgy az állami, mint a községi adóhátralékokat, valamint az útadó, iparkamarai illeték, hadmentességi dij, jog és bélyegilleték, ipartanodái tandíj, illeték, egyenérték, miigyalogjárda, kereskedelmi iskolai tandíj, betegápolási adó, villany, vagy bármi néven nevezendő hátralékot 8 nap alatt annál inkább fizesse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit véyrehajtás utján fogja be-1 hajtani. Szatmár-Németi, 1907. augusztus 1. Dr. Vajay Károly polgármester.

— A szociálista izgatásért elitéit ügyvéd. Csanády Jenő nagyszalontai főszolgabíró három csoci- álista agitátorral szemben hozott marasztaló ítélete. Egy évvel ezelőtt történt, hogy a nagyszalootai szoci- álisták vezető emberei Rozvány Jenő dr. ügyvéd, Gaál Gergely kisdazda és Somai Sándor szabó segéd, a házi. ér iskolai fegyelem alatt álló iparosinasokkal, hatósági engedély nélkül titkos szociálista gyűléseket tartottak. A formálisan szervezett tanoncegylet___________IPAROS LAP___________

5-i

k oldal.

— —— —■............................................ ........... ..................... ,i

ben kioktatott gyerekek mestereikkel szemben midinkábbb engedetlenebbek s követelőzőbbek lettek. Minthogy a vádak, a tárgyalás folyamán beigazoltattak, a főszolgabíró Rozvány Jenő ügyvédet 15 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, a társait pedig 10—10 napi elzárásra és 200—200 korona pénzbírságra, nem fizetés esetén továbhi 10—10 napi elzárásra Ítélte. A vádlottak a marasztaló ítélet ellen felebbezéssel éltek s bár a vármegye alispánja, mint másodfokú hatóság, a kiszabott büntetést javukra megváltoztatta, de az utolsó fórum, a belügyminiszter, a főszolgabírói ítéletet emelte jogerőre. Erre perújítást kérelmeztek, de kérelmüket úgy az alispán, mint a belügyminiszter elutasította. Most már, midőn az ítélet jogerőre emelkedett, a vádlottaknak a kiszabott büntetést ki kell államok s Gál Gergely már a múlt hónap 29-én meg is kezdte büntetésének kitöltését a nagyszalontai kir. járásbíróság fogházában, azonban Rozvány nem jelentkezett, Somi Sándor pedig Münchenben tartózkodik.

— Kórházban elhunyt öngyilkos leány. Pár héttel ezelőtt, mint megírtuk lábas Róza fiatal leány szerelmi csalódás miatt marólúgot ivott. A mentők beszállították annak idején a kórházba, hol azóta ápolás alatt volt. A szerencsétlen leányt azonban a leggondosabb ápolás sem tudta megmenteni az életnek, kedden reggel a halál megváltotta szenvedéseitől.

— A dzsiu-dzsicsu Szatmáron. Wladimir K. orosz birkózó mester ajánlatot tett a főkapitányi hivatalnak, hogy az általa feltalált önvédelmi fogásokra, melyre már az ország nagyobb városainak rendőrlegénységét batani- totta, az itteni rendőrséget kioktatja. Dr. Csomay Aladár helyettes főkapitány, miután meggyőződést szerzett arról, hogy a mester állítása és a dzsiu dzsicsu nem szemfényvesztés, hanem a modern rendőrhatóságoknak feltétlenül szükséges és kívánatos s különösen ott, ahol a fegyveres erő mellőzendő pl. népünnepélyek, mulatságok, orpheum és szinházelőadások avagy népesebb összejöveteleknél, a hová inspekciós szolgálatokra kirendeltetnek, önvédelmi és a fegyverhasználatot teljesen feleslegessé tevő eszköze, előterjesztést tett a tanácsnak, hogy Wladimir bizassék meg 25—30 egyénnek a rendőrtisztikar, rendőrlegénység és hivatásos tűzoltók közül leendő betanítására. A tanács pénteki ülésén a