Evangélikus főgymnasium, Igló, 1880
20 Szomorú szívvel jegyezzük fel intézetünk ez évi történetébe néhai Scholtz József, m ugalmazott tanár f. évi márcz. 7-én bekövetkezett elhunyták A megboldogult saját feljegyzése szerint 1798. jan. 26 án Leibiczon, Szepesmegyében született polgári szülőktől. Miután az elemi osztályokat szü'ővárosában és Iglón végezte, 1807-ben mint donatista a késmárki lyczeumba vétetett fel. Itt végezte az összes lyceumi osztályokat 1818-ig, mely évben az iglói ev. egyházgyülekezettől az akkor fenálló donatista osztály rendes tanárának választatott. Sikerrel működött ezen osztályban egészen 1853 ig, midőn az Organisations Entwurf kivánalmai szerint szervezett algymrasiumba helyeztetett át és főként a latin és német nyelv tanításával bízatott meg. — E minőségben tartotta 1868-ban 50 éves tanári jubileumát, mely alkalommal a hálás ev. egyházgyülekezet, melynek majdnem minden fóifítagja egykori tanítványa volt, ezüst billikommal, a király O Felsége pedig érdemei elismeréséül a Ferencz-József rend közép keresztjével tiszteié meg. Ez örvendetes ünnepély után még csak egy évig működött hivatalában. Szeme világa elgyengülvén, már a következő évben kénytelen volt tanári hivataláról lemondani. A hálás gyülekezet hosszas tanári működésének elismeréséül teljes fizetéssel nyugdíjba helyezé és így csendes megelégedettségben lölté életének utolsó éveit tisztelt családja körében, míg a Mindenható iö- vid ideig tartó betegség után magához szólitá. Béke lebegjen hamvai felett! A tanulók egészségi állapota az egész éven át kielégítő volt, és daczára annak, hogy az ország különböző vidékein uralkodó himlőjárvány szórványosan Iglón is mutatkozott és bárom, de szerencsés kimenetelű himlői set a tanulók között is előfordult, nagyobb bajoktól nem maradiunk megkímélve. — A második félév elején t. i. Peskó Albert, IV-ik oszt. tanuló, ki már karácsony óta betegen otthon maradt, hosszas szenvedés után szívbaj következtében Felkán kedves szüleinél márcz. 11-én csendesen elszen- derült. Benne jó magaviselitű és igen törekvő tanulót vesztettünk. De ugyanazon időben más súlyos betegségi eset aggasztá gondoskodó keblünket Glósz László III. oszt. tanulóban, ki ámbár egy alkalommal üdülui látszott és már iskolába is kezdett járni, azonban a betegség még egyszer oly < rővel tört ki, hogy nehány napi betegség után agyvelőhártya gyuladás következtében márcz. 17 én szintén kiadta fiatal lelkét, — Nyugodjanak békében !
