Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 - A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltárának Kiadványa (Budapest, 2004)
Források - A. Átírt dokumentumok
Módszer szempontjából vizsgálva a mintákat, ezek sorszámaik szerint egybeállitva fokozatos menetben következnek egymásután, a mennyiben könnyebbről nehezebbre, egyszerűről összetettre vezet a sor. I la azonban szigorúbban vizsgáljuk a sorozatot, azt látjuk, hogy a fokozatosság nem kifogástalan. Majd az alapforma sem olyan egyszerű, hogy azt a növendék könnyen fölismerhesse pl az 1. 8. 9. tábláknál stb., majd az arányok felismerése nehéz Ezzel korántsem akarom azt mondani, hogy a motívum geometriai ikonba vagy hálózatba legyen illesztve, vagy arányait, méreteit csak le kelljen olvasni. Máskor a részleteknek - leveleknek és szirmoknak - az unalmasságig egyhangú ismétlésé fárasztja fölösleges módon a tanulót mint pl. a 2. táblán , a 7. táblán (itt különösen a concentrikus körök fárasztók) a 10. és 23 táblán stb. a nélkül őt a motívum hogy, szépségével vagy tanulságos voltával a reáfordított munkáért kárpótolná. A mint lehetetlen csupán görög, vagy tisztán románkori, góthikus vagy renaissance motívumokból a mai igényeknek megfelelő rajztanitási menetet összeállítani, úgy ez annál kevésbbé lehetséges a fejlődés alacsonyabb fokán álló magyar díszítési mód elemeiből, sőt - a mint azt többek közt Várdai Szilard kitűnő falimintasorozata is mutatja - az összes nevezetesebb stilkorszakok ékítményei köréből vett példákból, is csak a természetből merített formák segítségével lehet egyenletes fokozatú rajzminta-sorozatot összeállítani. A minták stílusával még foglalkoznom kell. Hogy nemzeti diszitő stílusunk van, az ma már kétségtelen, de éppen olyan bizonyos az is hogy ez a stil még nem bontakozott ki a népies díszitésmód köréből és az összegyűjtött motívumok, mivel úgy magukban, mint alkalmazásukban nem elégítik ki művészi igényeinket, csak tervező művészek kezében értékesíthetők jó eredménnyel, míg a tanulókra nézve nagyrészt kétes értékűek. Ezért a tanítás czéljaira első sorban művészi átdolgozásból vett példákat kellene felhasználni. A magyar díszítő stilus továbbfejlesztésével eddigelé csak néhány hivatott művesz foglalkozott; termékeik nagy része még a kísérletezés jellegével bir, szóval, még nem értük el a magyar díszítő stil fénykorát Ezért igen kévés az a magyar ékítmény, mely az ifjúságnak mintául szolgálhat. A szóban forgó mintasorozatban előforduló motívumok magyarosságához szó nem fér; a szerző ezeket a leghitelesebb forrásukból merítette Hogy ezért mégis néha erős idegen befolyást mutatnak, azon a szerző nem változtathatott. A gránátalma (15. 17. 22. tábla) idegen elem, akar a nyugaton át, akár közvetetlenül a keletről került hozzánk; a 24. tábla szalagekitntényei a görög görbevonalú meanvernek zsinórral való 131
