Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 - A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltárának Kiadványa (Budapest, 2004)
Források - A. Átírt dokumentumok
1. Budapest, 1880. november 14. Keleti Gusztáv igazgató beszéde a m. kir iparművészeti tanoda és azzal kapcsolatos műfaragászati tanműhely megnyitási ünnepélyén [...] Nagyméltóságu Minister ur! Mélyen tisztelt gyülekezet! Legyen megengedve őszinte örömömnek kifejezést adni a fölött, hogy nekem jutott a szerencse Nagyméltóságodat és a melyen tisztelt gyülekezetét ez új állami tanintézet küszöbén vagy inkább bölcsőjénél üdvözölhetni. Mert valóban születésnapot ülünk ma. Újszülöttek bölcsőjénél azonban a reménynek és kételynek, az örömnek és aggodalomnak kifejezése egyiránt jogosult. A kisded maga kötelező ígéretet még nem tehet; első gagyogása mitsem tagad és mitsem igazol. De ha ép tagokkal születik a világra, a letreébredés puszta ténye áltál es a természetes fejlődés biztató törvénye alapján mégis inkább azoknak ad igazat, a kik szép reményeket kötnek fennmaradásához és jövöjéhez. Ily értelemben mindnyájunknak örömére szolgaihat egyelőre tényül elfogadni azt, hogy a m kir. iparművészeti tanoda megnyíltával egy új lépést sikerült tennünk a hazai iparművészeti haladás czélja fele. A kishitüek ám mondogassák: „kicsiny a kezdet; nem hiszünk életrevalóságában”. A jobbhitüek bátran felelhetnek reá: „Ez iskola felállítása épen kezdetül örvendetes és nagyfontosságú!” Hiszen mindnyájan elismerjük, hogy a körültekintés hazánk határain túl, a külföldi iparos mozgalom erőteljes lüktetése, mindenkepen szerénységre int bennünket; de csüggedésre nem tanít és lemondásra nem késztet. Csupán saját erőink komoly megfeszítésére és összpontosítására utal Mert mind az a vívmány, mind az a siker es fölény, melylyel a haladott külföld hazánk fejletlen iparával szemben dicsekedhetik, nem a természet ősjogán szerzett kiváltságra támaszkodik, hanem ott is szerény, habár régibb kezdeményekre vezethető vissza; ök is egy első kapavágással kezdték megásni az iparból felvirágzó jólét nagy épületének alapját; de elszántan fogtak hozzá es fáradhatatlanok voltak a megkezdett műnek továbbfejlesztéseben. Az iparos fejlettség minden áldása minmagunk számára ugyanazon az utón, ugyanazon áron szerezhető meg. A külföld példája tehát nem csüggesztő, hanem biztató, mihelyt kibékültünk a gondolattal, hogy nem egy mérföldnyi útra készülünk, nem egy napi munkához fogunk, midőn a külföld nem kevésbé sanyarú tapasztalásain okulva, az egyedül czélhoz vezető ösvényre rátérni komolyan elhatározzuk magunkat. A fejlett iparnak igen számos tényezői 19