Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 - A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltárának Kiadványa (Budapest, 2004)
Források - A. Átírt dokumentumok
közül egyik legifjabbik az iparos-, különösen az iparművészeti szakiskolák intézménye. Oly ifjú még, hogy a vele szembenálló előítéleteket mind legyőzni, valamint a czélravalósága tekintetében eloszló nézeteket mindenütt kiegyeztetni még rá nem ért. S azért mégis mindenütt vállvetve, és vetekedve alapítanak ily iparos szakiskolákat s nagy áldozatokkal ápolják és fejlesztik azokat. Pedig küzdelmes élete volt kezdetben valamennyinek! Legalább a szomszéd Ausztriában az volt, hol az ily tanintézetek nagyobb számban állanak fenn s nagyobb részük ma már virágzásnak indult. De lassan gyökereztek meg ott is a lakosság rokonszenvében Az érintkezési kapocs a nép s az iskola között több helyt most is laza még. Főképen oly félreeső vidékeken, hol az iparosok látköre magasabb színvonalra, a magán- és a közérdekek egymáshoz való viszonyának kellő megitélhetésének szempontjáig még fel nem hatott. És épen az iparos körök, a melyeknek közvetlen érdekében ezen iparművészeti szakiskolák fel ál Iktattak, eleinte kicsinyelték azokat, és kétségbe szerették vonni gyakorlati élet- és tanképeségüket Vájjon a régi czéhrendszerben gyökerező eszmejárás sugalmazása folytán-e, vagy sem; azt nem merem megítélni Tény azonban az, hogy a tanképtelenség vádjait, a szakiskolák tanműhelyeiből kikerült munkák hovatovább elnémították, mert ezek stylszerüség, jó Ízlés és szabatosság tekintetében, kisebb-nagyobb kiállítások alkalmával mind szélesebb körű elismerést vívtak ki s mind számosabb megrendeléseket szereztek a productiv szakiskolának. S most a kicsinylés helyébe rögtön a féltékenykedés lépett. Mert a kedvezőtlen viszonyok súlyával küzdő kisebb iparosok, az üzleti verseny terén egyszerre szemben találkoztak a szakiskolák és tanműhelyek mind jobban felkapott, mert a magasabb igényeket jobban kielégítő termékeivel. Jó időbe telt, míg a szakiskolák téritő és következetesen felvilágosító működésének sikerült az ellentéteket kiengesztelni, s mig az illető vidékek iparosai belátták, hogy az iskolák által támasztott verseny nem üzleti jellegű, nem anyagi érdekek körül forgó, hanem első sorban példát mutató s irányt jelző vezérkedés, melynek egyedüli czélja a jelesebb iparosoknak új erőfeszítésekre ösztönt adni, ily versenyképes elemek buzdítása és alapos kiképzése által a pangó iparba hovatovább új lelket önteni; a termelési és versenyképességet mind szélesebb körökben fokozni s ez által a kényesebb ízlésű fogyasztó közönséget a külföld piaczárói visszahódítani az anyaországnak, a hazai ipar előnyére és állandó gyarapodására. Széles látkörü hazafias és erélyes férfiak évekig tartó fáradhatatlan buzgólkodasának és küzdelmeinek igy sikerült a szomszéd Ausztriában lassanként kibékíteni az életet az iskolával, a bizalmatlankodó vagy elbizott iparos közönséget a szakiskolák által előzékenyen nyújtott ismeretforrásokhoz édesgetni s az előkelő fogyasztók külföldieskedő ízlését a sokáig lenézett és mellőzött, 20
