Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 - A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltárának Kiadványa (Budapest, 2004)

Források - A. Átírt dokumentumok

melyet szakkörökben a „bécsi secessio” elnevezés legjobban jellemez, adta át magát.

Régi tanárait új erőkkel pótolta, e tanok és irányok kiváló képviselőivel, ezek: Hoffmann, Roller, Breitner, Moser, Matsch stb. igazgatójuk Myrbach erélyes vezetésével e tanokat és áramlatokat minden téren diadalmasan keresztül vezették.

Természetes, hogy ez átalakítás, az iskola szellemének az átformálása, megfeszített és abnormálisán erős munkával történhetett csak s igy ez a kiállítás nem a várható rendes eredmény képét tükrözted vissza, hanem mondhatnám annak elérhető legmagasabb fokát mutatja be.

Kijelentésem támogatására fel kell hoznom azt, hogy e kiállításon nyilványuló jól eső frisseség és lüktető erő nem csak a tanítványok, kik e mozgalmat keresztül érezték, de a tanári kar kivételes buzgalmáról mondhatnám fanatizmusáról tanúskodik, melylyel a reformálást keresztül vitte.

E túlfeszített működés, melyet egy bizonyos a helyi körülményekben rejlő ellentállás legyőzése tüzesitett, egy iskola életében csak rövid idejeg tartó lehet s nem jelentheti annak állandó sajátságát.

Az uj szellemnek természetesen minden történelmi stylus és forma áldozatul esett ügy, hogy egy pár lap kivétel AHerotle osztályában:/,

melynek dátuma is azt mutatja, hogy nem ez

..... szüleménye, azoknak a

ter

jedelmes kiállításon nyomait sem találuk.

Vájjon ez a módja a reformálásnak helyes-e vagy sem, arról Ítéletet mondani, mellé állani vagy ellenezni annak a jövőben rejlő eredményeit kerestni és megtalálni lehetetlennek tartom.

Az egész kiállíáts rendezése és tárgymutatójának szelleme, mintha e kérdéssel fordulna a közvéleményhez.

Mintha külső művészi fórumok approbatioját keresné a vezetőség és irányának, szellemének szentesítését, törekvéseinek törvényesítését akarná elérni.

A bemutatott fényes eredmények ezt az elismerést azt hiszem meg fogják szerezni az intézetnek.

S mikor magam is örömmel állok e fényes kiállítást tapsolok soraiba két kellemetlen impressiotól még nem tudok szabadulni.

Az egyik az, melyet Moser tanár osztálya keltett. Az ő munkáit jellemző finom ízlés és művészi érzés, mintha tanítványai kézéi tökéletesen elveszett volna. A munkák forma adása és vonalmenete külsőségekben emlékeztetnek ugyan a mester intentioira, de nélkülözik azok belső művészi tartalmát oly mértékben, hogy ez az osztály már is a „bécsi secessio” Ízléstelen elfajulásának s gondolat és érzés nélküli utánzás jellegével bir.

152