Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Népszabadság, 1993.7.31 A deviáns viselkedési formák közé tartozik a bűnözés, az Alkoholizmus, a kábítószer-függőség, az öngyilkosság és néhány neurotikus betegség. Utóbbiak környezeti ártalmak hatására alakulnak ki. Ezeket szerzett neurotikus betegségeknek is nevezik. Ha a társadalmi reprodukciós folyamatok oldaláról közelítjük meg a kérdést, vagyis azt nézzük, milyen ellentmondások, társadalmi törésvonalak mentén jönnek létre a negativ hatású ön- és közveszélyes viselkedési formák, belátható, ezeket csak együtt lehet vizsgálni. Akkor kaphatunk'reális képet arról, van-e értékválság az adott társadalomban - nyilatkozta a Népszabadság munkatársának dr. Gönczöl Katalin kriminológus, akit a bűnözés, a deviáns magatartások társadalmi összefüggéseiről kérdeztünk.- Félrevezető kizárólag a bűnözést, kizárólag az alkoholizmust, kizárólag az öngyilkosságot vizsgálni - hangsúlyozta beszélgetésünk elején dr. Gönczöl Katalin. - Ugyanakkor ezek a jelenségek a társadalmi reakciók figyelembevétele nélkül sem vizsgálhatók. Azért nem, mert minden társadalomban vannak intézményesített reakciók; még az is az adott társadalmi viszonyok függvénye, .hogy mennyi az ismertté vált alkoholista, mennyi az ismertté vált bűncselekmény, mennyi az ismertté vált öngyilkosság. Eltitkolt öngyilkosságok- Mit mutat az összkép?- Nagyon leegyszerűsítve: majdnem minden növekszik, kivéve az öngyilkosságok számát. A legnagyobb mértékben a bűnözés növekszik, mégpedig az 1970-es évek óta folyamatosan. Míg 1972-ben a tízezer la-' kosra jutó bűncselekmények száma 121,1 volt, 1991-ben mát 378,4. Vagy-i is az utóbbi két évtizedben az ismertté vált bűncselekmények előfordulási gyakorisága megháromszorozódott. Áz elmúlt öt évben pedig ugrásszerű emelkedés következett be, hiszen még 1987-ben is „csupán” 161,9 volt ez a szám. A statisztikai adatok szerint emelkedik az alkoholisták, s mintha csökkenne az öngyilkosságok száma.- Mivel magyarázza ezt a csökkenést?- Itt sem lehet különválasztani a dolgokat. Vegyük először a társadalmi reakciók oldalát. Ebből a szemszögből úgy tűnik, az öngyilkosságok csökkenése mögött a vallásos világszemlélet terjedése húzódik meg. A vallásos világszemlélet nehezen viseli el, hogy a szűkebb környezet „bejelentse" az öngyilkosságot. Ugyanaz tapasztalható nálunk, mint más, úgynevezett katolikus többségű országban: a családi közösségek a vallási megítéléstől és elítéléstől való félelmükben arra kényszerülnek, hogy eltitkolják az öngyilkosság tényét. A másik oldalról pedig azt láthatjuk, hogy Magyarországon az öngyilkosságok jelentős része ugyanolyan racionális, konfliktusfelojdó magatartás, mint a szándékos bűncselekmény. Bűnügyek sora tanúsítja, hogy számtalan kváziöngyilkosság bűncselekménnyel párosul. Példaként említhetem az ámokfutó debreceni rendőr esetét. A férfi úgy oltotta >ki előbb az élettársa, majd a taxisofőr életét, hogy közben gyakorlatilag öngyilkossági cselekedetsort hajtott végre. Ezt a cselekményt pedig nem az öngyilkossági, hanem valószínűleg a bűnözési • statisztika fogja regisztrálni. Ezenkívül is számtalan olyan cselekmény van. amelynek elkövetője a konfliktusfeloldás érdekében kétséebeesett megoldási módot választ. Ezek azonban nem öngyilkosságként, hanem gyilkosságként vagy' gyilkosságokként jelennek meg a társadalom előtt.- Ha ez így van, akkor mennyire higgyünk a statisztikáknak?- Ha csak a számokat nézzük, s nem vizsgáljuk a jelenség mögöttes társadalmi tényezőit, az intézményes : reakciók oldalán jelentkező mutatókat, a statisztikák félrevezetők. A büntetőpolitika önmagában kevés- Mi helyzet az alkoholizmussal?- Az alkoholizmus vizsgálatánál nem az egy fő által elfogyasztott alkohol mennyiségéből, hanem a gondozottak számából kell kiindulnunk. Ha a társadalmi reakciók oldalát nézzük, egyértelműen változott a helyzet az utóbbi években. A gondozóhálózat ugyanis arról panaszkodik, kevés az anyagi erőforrása és a szakembere. Miután a hálózat érzékenysége elvész vagy csökken, sokan azok közül, akik korábban nyilvántartásba kerültek és gondozásban részesültek, kikerülnek a látókörből, s maradnak a nagyon súlyos esetek Va- I gyis nem igazán boldog az ember, amikor azt olvassa a szakmai jelentésekben: csökken a nyilvántartott al- I kfholisták száma. 7- Mi történik a gondozatlanul hagyott alkoholistákkal? í önveszélyes módon emésztik tovább magukat és környezetüket, s csak akkor kerülnek újra a figyelem középpontjába, amikor már visszavonhatatlanul megjelennek valamely^ regiszterben: a halálozási, az öngyilkossági vagy a bűnözési statisztikában. Tehát ha ilyen komplex módon közelítjük meg az alkoholizmust, a kábítószer-függőséget, az öngyilkosságot vagy a szerzett neprotikus betegségeket, egyértelművé válik, hogy a többi deviáns viselkedésből is táplálkozik a bűnözés. A társadalmi ■ reakciók oldaláról lassan eljutunk I odáig, ahová több nyugati demokrá- | cia már eljutott: bizonyos típusú de- j viáns cselekvésekre válaszul - más társadalmi szolgáltatás, intézményrendszer hiányában - a büntétópolitika marad.- A végső eszköz a bunkósbot.- Ezt én rendkívül veszélyesnek tartom. Amennyiben csak a büntetőpolitikát működtetjük, az előbbutóbb tehetetlen lesz a megnövekedett bűnözéssel szemben. Másfelől: a büntetőpolitika eszközrendszere alkalmatlan arra, hogy a tragikus életsorsokból táplálkozó bűncselekmények elkövetőinek problémáit kemény büntetőszankciókkal „megoldja V- Ez pénzkérdés?- Nem elsősorban. A nálunk szegényebb, nagyobb társadalmi egyenlőtlenségekkel küszködő országok is megoldották, hogy valamilyen színvonalon, de működjenek a megelőzés szociálpolitikai, gyógvitó-nevelö szolgáltatásai. Felismerték: megéri, hogy egészségesebb, devianciamentesebb állampolgáraik legyenek, mert különben sokkal nagyobb árat kell fizetniük. A megelőzés sehol sem büntetőpolitikai kérdés. A szociál- és az egészségpolitika feladata, hogy a nonprofit szférában működő öntevékeny, alulról motivált intézmények, amelyek lehetnek szakmaiak, karitatívak, de más alapon szerveződök is. segítséget, éltetőerót kapjanak.- Mennyire tükrözik a | bűnözés alakulását a I bűnügyi statisztikák?- Sokszor ezek is félrevezetők, hiszen a hivatalos adatok nem I mindig tükrözik a j társadalom igazi bü! nözését. Rengeteg tényezőtől függ, hogy végül is mi kerül a regiszterbe. Kezdődik az állampolgár feljelentési hajlandóságánál. Ezt a hajlandóságot - egyebek mellett - az határozza meg, hogy mennyire befogadó a bűnüldöző hatóság. Mert ha a rendőrkapitányság ajtajában az autófeltörés bejelentőjét azzal hárítják el. hogy jelenleg hatszáz ilyen ügyük van. és teljesen reménytelen a tettes kézre keritese. akkor bizony a kisebb súlyú bűncselekmények sohasem jutnak a hatóság tudomására. Ehhez képest nyilván- I valóan az a cselekmény kerül előtérbe, majd a statisztikába, amely vagy nagyon súlyos, vagy igen látványos, vagy viszonylag könnyen bizonyítható, ki az elkövetője. Egy szelekciós mechanizmus működik a túlterhelt rendőr fejében, anélkül, hogy ő ezt akarná vagy’ komolyan végiggondolná.- Egyes szakemberek szerint a gazdasági bűncselekmények közül kevésben indul büntetőeljárás.- Nálunk, ahol gyakorlatilag a kapitalizmus „gründolása" folyik a szabadpiaci társadalom értékei szerint, roppant kínos és kényes kérdés a gazdasági bűncselekmények felderítése Miután e téren nagy a jogbizonytalanság, olyan szövevényes rendszerbe kényszerül bele a hatóság, amelyet esetleg nem is vállal, mert fél. hogy önmagát járatja le az igazság keresése közben.- Az utóbbi időben több „nagyhal ", ismert vállalkozó nevét emlegették, akit gazdasági bűnözés miatt rövidesen lakat alá tesznek. Aztán néhány esetben kiderült, hogy az illető ártatlan, vagy meg ma is keresgélik a bizonyítékokat.- Úgy gondolom, az esetek nagy része mögött „kemény” fehér galléros bűnözés húzódik meg. Ezeknek jelen-Értékválság és bűnözés Magyarországon i Beszélgetés dr. Gönczöl Katalin kriminológussal a deviancia társadalmi Összefüggéseiről
