Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-04 / 8510. szám

A TÍZEZER LAKOSRA JUTÓ, TV ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA

\mmm

■STi

o

B3j

E

MEGYÉK GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI ÉS AZ ISMERTTÉ VÁLT BŰNELKÖVETŐK LAKHELYE

■■ .v •

Létminimum Lakónépesség Az Ismertté véti

alatt étók terölati bűncselekményekat

aránya (%) alakulása (%) elkövetők megosztása lakóhelyük szerint {%)

___«äü__-------------------------------------------------------A legkedvezőbb helyzetben lévő megyék

Gyór-Moeon-Sopron

Vas

Veszprém

A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék

Hajdú-Bihar

Borsod-Abaúj-Zemplén

Szabolcs-Szatmár-Bereg

(Forrás: Társadalmi Szemle, 1993. 3. szám)

4,9

4,1

3,2

5,7

2,7

2,1

7,8

3,7

3,7

15,8

5,2

5,6

15,3

7,3

10,2

14,8

5,5

6,4

tős hányada felderítetlen marad, an- I nak ellenére, hogy' majd mindegyik a társadalom szeme láttára történik. Mindez árt az összes vállalkozásnak, hiszen ma szinte minden vállalkozóra gyanakodva néz a polgár. i- Érződik is bizonytalanság a vállalko- | zók körében, mert úgy élik meg napjaink értékválságát, hogy gyakran csak egy hajszálon múlik: mikor lesznek ünnepelt sikeremberek, és mikor gyanúsítottak, akik- I nek ügy-s édre lehet szükségük.- A magyar vállalkozók jelentős része, ha a vállalkozásának nincsenek politikai összefonódásai, hallatlanul kiszolgáltatott. Ris túlzással: aki ma Magyarországon vállalkozni akar, annak gyakran éppolyan politikai biztosítékokra van szüksége, mint a hatvaí nas évek végén, a második gazdaság kialakulása idején. Bizonyos szempontból a vállalkozó politikai szövetségre kényszerül ahhoz, hogy a jogbizonytalanságban talpon tudjon maradni.- Hogyan hat egymásra a piacgazdaság és a bűnözés?- A piac automatizmusai szemmel láthatóan beindultak. Létrejött a több-kevesebb sikerrel működő vál! lalkozói réteg. Ennek szinte negatív tükörképeként átstrukturálódott a bűnözés is, amelyben domináns szerepet kapott a vagyon elleni bűnözés. Ma az ismertté vált bűncselekmények nyolcvan százalékát vagyon ellen követik el. Ezeknek egyik fele üzleti kockázatot jelentő racionális viselkedés, amely a gyors meggazdagodás esélyét mérlegelve alakul ki olyan társadalmi környezetben, ahol a lebukás veszélye kicsi. A vagyon elleni bűncselekmények másik része úgynevezett szükséglet szülte bűnözés.- Kik az elkövetők?- Mindenekelőtt azok, akiknek hiányzik az alkalmazkodáshoz szükséges szellemi vagy anyagi tőkéjük. Ha mindkettő hiányzik, akkor ez a kettős megfosztottság inkább az erőszakos bűnözés felhajtó ereje, amely nálunk is egyre inkább támadó jellegű, szükségletkielégítő magatartások szaporodásában jelentkezik, szemben a hagyományos, konfliktust feloldó erőszakos bűnelkövetési formákkal.

Arányában is több ma a bűntett.- A bűnözés növekedésével párhuzamosan veszélyesebbek lettek-e a bűncselekmények?- A felderített bűncselekmények ma súlyosabb társadalmi veszélyességet

jeleznek, mint - mondjuk - a nyolcvanas évek közepén. Ezt a bűntettek és vétségek arányának felcserélődése is jelzi. Míg 1987-ben a bűncselekmények 65,5 százaléka volt vétség és 34,5 százaléka bűntett, napjainkban a bűntettek aránya ipár meghaladja az ötven százalékot. A legsúlyosabb bűncselekmények előfordulása azonban nem mutat egyértelmű tendenciát. Az emberölések száma öt év alatt tíz százalékkal emelkedett: 1987-ben 403, 1991-ben 445 gyilkosság történt. Megjegyzem: a gépjárműbaleseteknek 1991-ben 2623 halálos áldozata volt.

A rablások száma viszont öt év alatt két és félszeresére nőtt.

Az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos kedvezőtlen társadalmi közérzet a veszélyeztetettség fokozódásával magyarázható. Míg a hatvanas években még túlnyomórészt a falvakban jellemző az erőszakos bűnözés, addig a kilencvenes évek elején már inkább a városokban. Az erőszakos bűncselekményeket korábban hagyományosan a tartós kapcsolatokból származó konfliktusok motiválták, és az áldozatok az elkövetők közvetlen környezetéből kerültek ki. Ez a sajátosság egy-két évtized alatt teljesen megváltozott, hiszen a városi erőszak áldozata most már bárki lehet.- Változott-e a bűncselekmények elkövetési módja?- Igen, elterjedt a durva elkövetési mód. A legsúlyosabb erőszakos bűncselekményeket gyakran szervezett csoportok követik el, nemritkán kíméletlenül, felfegyverkezve, leszámolási jelleggel. Egyébként súlyos értékválságot tükröz, maradva a leszámolásnál, hogy 1988 és 1992 között négyszeresére nőtt az önbíráskodások száma. Azaz sokan a hivatalos út megkerülésével próbálnak igazságot szerezni.- A statisztika csak az önbíráskodást mint önálló bűncselekményt regisztrálja. Emellett nagyon valószínű, hogy sok bűncselekményt - köztük számos emberölést, rablást, súlyos testi sértést - önbíráskodás motiválhat. Ezeknek a cselekményeknek a gyakori előfordulása kétségkívül kritikája az igazságszolgáltatásnak. Jelzi, hogy a polgárok egy része nem bízik az intézményekben, sőt az igazának keresése közben még bűncselekmény elkövetésétől sem riad vissza. Megtörtént például, hogy a biztositó addig packázott az egyik ügyfelével, amíg az odament, és betörte a kirakatot. A büntetlen előéletű polgár pedig vállalta a tettét, a kártérítést, a büntetést, de neki szüksége volt arra. hogy „igazságot” tegyen.

Gyerekkori szegénység- Honnan táplálkozik a deviancia?- A rendszerváltással összefüggésben, de a politikai rendszerváltást időben megelőzően, értékválság alakult ki, amelyet diagnosztizálni lehetett a deviancia szaporodásában is A kutatások szerint a társadalom