Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Magyar Nemzet, 1993.7.30 j r (Tudósítónktól) WASHINGTON - Tudhatták már a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap és a budapesti EurAmerica Capital Corp. banknak a The Washington Post kelet-európai tudósítója által megkeresett vezetői, hogy érlelődik a baj, ám még ők is meglepődhettek a csütörtöki lapban megjelent beszámoló - terjedelmén. Hiszen az meghaladta a Post aznapi boszniai hírcsokrát is (lapunkban pedig fél oldalt tenne ki; az idén, sajnos, a mérvadó lap együttvéve nem közölt ennyit hazánkról, főleg ha leszámítjuk pár hénel ezelőtti anyagát a Teleki-ügyről). Zsíros fizetéseket húztak a magyar alaptól, a kongresszus ferde szemmel néz erre, a képviselők szerint a segélyezést elrontonák - hirdették a két újságoldalnak is élére tördelt tudósítás címei, nyilvánvalóan felkeltve a fővárosi politikus olvasóközönség figyelmét, lévén az Obey demokrata képviselő fotójának aláírása: „ostoba hibák". Képviselői háborgás Vádlottak padján a Magyar-Amerikai Alap Az ügyet felhánytorgató és eme hibákon háborgó Obey szerint ugyanis a főként az alap pénzén létrehozott EurAmerica bank menedzsereinek hatalmas fizetése - a washingtoni költségvetési kurtílási időszakban - csapást mérhet a külföldi segélyezés ügyére. A Post-tudósító Peter Maas által Budapestről felhívott képviselő ,.nagyon boldogtalan” emiatt, s az Obey által vezetett albizottság ennek már júniusban is hangot adott, amikor írásba foglalta, hogy .elvesztette bizalmat” az alap irányítóiban: e friss lapjelentés alighanem a végső lökés lehet. Hiszen a látszat akkor is rosszabb, ha netán nem történt szabálysértés is: a segélyalap négymilliós beszállásával létrejött bank három főnöke nagyjából kétszer annyit keresett, mint az amerikai elnök. S lévén a hatvanmilliós Magyar-Amerikai vállalkozási alap fenntartója az itteni költségvetés, tehát az adófizető polgár, ez akkor is kínos, ha az üzleti életben e négyszázezer dolláros jövedelmek korántsem kiugróak. Ráadásul Marc Holtzman .jrcpublikánus csodagyerekből” (Reagan pennsylvaniai kampányigazgatójából) lett budapesti bankár „és washingtoni stílusú lobbyzó, jó kapcsolatokkal az Egyesült Államokban és Magyarországon", míg az alap elnöke, John Whitehead a Reagankormányban volt külügyminiszter-helyettes. A másik bankvezér, Michael Marino a Salamon Brotherstől került az új céghez, a harmadik nincs megnevezve. Annál inkább főszereplő a tudósításban az alapot irányító Alexander Tomlison, aki az Obeynak írt levelében megvédte és megmagyarázta a magas bankfizetéseket: a Post-ember kongresszusi és kormánykörökben azt hallotta, hogy nemcsak az EurAmericától vonják meg a négymilliót, hanem Tomlisontól is a bizalmat. Noha a tudósító magyar forrásai szerint az alap kilenctagú vezetőtestülete megpróbált a washingtoni vihar előtt járni: maguk kérték volna Holtzmanéktól a fizetésük felének visszaadását. Hiszen nemcsak a látszat a gond, hanem például az is, hogy a bank menedzserei az idei járandóságukat még tavaly kivették - számítva Clinton adóemelésére. .. De a Post-tudósító furcsának tartja azt is, hogy az e béreket biztosító (tehát mégsem az amerikai adózókat terhelő) bankhaszon miként keletkezett a kelet-európai recesszióban. S szokatlan az is, hogy már az EurAmerica létrejötte utáni hónapokban volt akkora nyereség, amiből - ha egyszer nem az alap pénzéből! - ilyen jól lehetett fizetni a főnököket. A. J.
