Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Népszabadság, 1993.7.30 34 Az egy gyermekre jutó családi pótlék a két szüló-két gyermek típusú családokban, a két szüló-két gyermek típusú családokban egy fóré jutó létminimum százalékában 1982-1991 É2srOó-2g)WM* 1 1 A családi év típusú cs&dofc if? pétiét álétgyuftnifafo Kr« jutó rtntmnm családi pófltfct, R ttmMnaaa, R százalékában 1982 490 1920 26 1983 600 2060 29 1984 710 2220 32 1985 710 2390 29 1986 710 2500 28 1987 820 2720 30 1988 1320 3180 42 1989. augusztus 1800 3760 48 1990 augusztus 2170 5050 43 1991. jan.-jún. 2570 7077 36 Forrás: saját számítások, KSH Statisztikai évkönyvek alapján AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS JÓLÉTI KIADÁSA11991-BEN ,í Ötszög Az áSamhizörtá«A«» > MR-■ ii Inin Miau' . . - -át * ' ■» Nyugdíjak 262.8 16,0 10,6 Oktatás 181,7 11,1 7,3 Egészségügy 117,1 7,1 4,7 Családi támogatások 105,3 6,4 4,2 / Lakástámogatás 72,8 4,4 2,9 Szociálpolitika 43,1 2,6 1,7 Fogyasztói ártámogatások 40,4 2,5 1,6 Gyógyszer és segédeszköz 39,4 2,4 1,6 Táppénz 29.0 1,8 1,2 Foglalkoztatás 30,3 1,8 1,2 Összesen: 921,9 56,1 37,1 Államháztartás kiadásai. 1641,9 GDP várható: 2487,5 Forrás: KSH Statisztikai évkönyv Mennyi (dótkell dolgozni az adott termékek megvásárlásához néhány volt szocialista országban? Is* |P* ' - EL______________ sagy&o, ,y'v: w*. tiiujrtti.Homáré. C rivr ' o* MfSNM Hamburger 36’ 43’ 48’ 45’ 72’ Kenyér (1 kg)24’ 19’ 42’ 26’ 38’ Tej (1 1) 14’ ír 19’ 18’ 27’ Autó (használt)24 hó 22 hó 32 hó 28 hó 30 hó Krumpli 9’ 9’ 38’ 12’ 15’ Marhahús 78’ 77’217’ 100’ 193’ Marlboro 48’ 37’199 76’ 72’ Lakásrezsi 25 h-_ Benzin 29’ 21’ 42’ 37’ 40’ Forrás: Népszabadság, HVG • 1986-ban még csak 32 ezren kaptak, 1990-ben azonban már 90 ezren. Az igénylő persze ennek sokszorosa lenne. A segélyek átlagos havi összege 1986- ban 1508 forint volt, 1990-ben ugyanez 3209 forintot tett ki Védekezni nehéz Hogyan próbáltak a háztartások védekezni az elszegényedés ellen? Legálisan és illegálisan. Már persze ott, ahol van mód valamilyen jövedelemkiegészítésre. Az ilyen háztartások 46,1 százalékában a másodállás volt a többletbevétel forrása. Vidéken a háztáji gazdaság segített be a családok 42,8 százalékánál. Az illegális munka, amit fusizásként is emlegetnek, 10,9 százaléknak nyújt megélhetési többletet. A feketemunka, amely ennek egy drasztikusabb változata, mert iparágszerüen virágzik az összeomló gazdaságban, annyira általános immár, hogy emiatt minden életszínvonal-statisztika bizonytalanná is válik. Szakértők a feketegazdaságban keletkezett termelési értéket 400-500 milliárdra is teszik, amely egyes becslések szerint a GDP nyolcada, mások szerint ötödé, ám ez az a pénz, amelyből nem fizetnek adót. Mindezek után érdemes visszatérnünk még a világban elfoglalt helyünkre. Az ENSZ 1991-es jelentése szerint Magyarország a költségvetése 2,6 százalékát fordította oktatásra, 2,1 százalékát egészségügyre: lakásra, társadalombiztosítási ellátásra, segélyezésre 29,9 százalékot. Ezzel szemben oktatásra Németországban 0,7, egészségügyre 18,3, lakásra, társadalombiztosítási ellátásra, segélyezésre 49,4 százalék jutott. Franciaországban ugyanez 6,9, 21,0 és 40,7 százalék De összevethetjük mutatóinkat az alacsonyabb jövedelmű OECD- országokkal is. Oktatásra Írország 11,8, Spanyolország 5.1 százalékot fordított. Az egészségügyre az előbbi költségvetésének 12,4, az utóbbi állam 12,5 százalékát hasította ki A szociális célú kiadásokban Magyarország állja az összehasonlítást, különösen a lakásfenntartási költségek múltból örökölt támogatása és a társadalombiztosítás viszonylagos fejlettsége okán. De mint láttuk, ennek súlyos ára van. Az egyre romló életszínvonal mellett az állam újra és újra a jövedelmek lecsapolásának eszközéhez folyamodik A társadalombiztosítás költségvetésébe minden aktív kereső jövedelme 10 százalékát köteles befizetni. Ehhez a munkaadók 44 százalékot tesznek úgy. hogy közben ettől az évtől a dolgozók betegállományának első tíz napját, betegszabadság címen is ők fizetik. Az ország belekerült abba a lefelé mozgó spirálba, amely könnyen az úgynevezett „fejlődő országok" sorába húzhatja le. És akkor még nem is szóltunk az államadósságok tértiéiről, és a Nemzetközi Valuta Alapnak (IMF) arról a követeléséről, hogy tovább szorítsunk a nadrágszijon, főleg a szociális kiadásainkat vizsgáljuk felül. Mert túlságosan szép. hogy Magyarország GDP-hez viszonyított szociális közkiadási átlagai elérik, egyes esetekben meg is haladják az OECD alacsony jövedelmű országainak számait. Mindezt úgy, amint arról már szóltunk, hogy a társadalmi termelés színvonala, a gazdaság teljesítménye fokozatosan romlik. Pazarló országnak kiáltott k: bennünket az IMF és a Világbank, csak éppen mi. benne élők, egy kicsit beledöglünk Rege Sándor
