Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Népszabadság, 1993.7.30 Megcsapolják az életszínvonalat Az ENSZ-rangsor 2H. helyén - A Világbank pazarló országnak kiáltott ki bennünket Az emberi erőforrások fejlettségét bemutató legutóbbi ENSZ- rangsor 28. helyén állunk. Kelet-Közép-Európában egyedül - az azóta megszűnt - Csehszlovákia előz meg bennünket, két hellyel Belülről nézve azonban egyáltalán nem így fest. Az elmúlt éveket jellemző adatok aggasztó helyzetet mutatnak, és a trendek sem kedveznek nekünk. Életszínvonalunkra a gyors zuhanás vár, ha nem figyelünk az intő jelekre. Magyarországon száz aktív kereső 143 embert kénytelen eltartani. Ebből 16 munkanélküli. 68 gyermek. 59 nyugdíjas. Egyes szakértők szerint ez az erők végső kiszipolyozásának határa A többi közt emiatt erősödik a nyugdíjkorhatár felemelését szorgalmazó lobby. A parlament év eleji döntése, hogy 1995-től megkezdik a női’ korhatár kétévenkénti felemelését már mutatja: a népességeloreszámitások válságintézkedések sorát sürgetik. Csakhogy. miközben a kormány pótköltségvetést nyújt be - közben megemeli á forgalmi adót és más, a lakossági jövedelmek megfejését szolgáló csalafintaságokon is töri a fejét - egyre hangosabban kiabálják a háttérből, hogy mindezt már csak az állásban lévőktől lehet elvenni. Az ö terheiket azonban jó! mutatja bevezető példánk, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal mutatott ki egy év eleji tanulmányában. Alacsony bérek A kormányzat azonban hiányzó anyagi erőforrásait a lakossággal szeretné pótolni. Fokozatosan csökkenő GDP mellett úgy tudnak a szociális célú közkiadások lépést tartani az inflációval, hogy - nem lévén társadalmi többlettermelés - vagy az ellátások színvonalát keli csökkenteni, vagv mind többet elvonni járulékokban és adókban az aktívaktól. A nettó keresettömeg 1991-ben az előző évhez képest 118 százalékos volt. ugyanez 1993-ban várhatóan már csak 109-110 százalek lesz. A bruttó átlagkereset növekménye 124,1% volt, az idén a tervek szerint 116-117 százalékos lesz. A fogyasztói árszínvonal ugyanezekben az években 135. illetve 116-119 százalékra nő az előző évhez képest. Az egy főre jutó reáljövedelem 1991-re 96,4 százalékra csökkent, az idén ezt 97-98 százalékra becsülik. Az idei adatok azonban igen optimistára sikerültek. Tegyük A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI » ./ nr 1992 I*»1992191 1993/92 «Hér* MM Kfatiék Keresetek Bérjellegű jövedelmek Mezógazdasagi kistermelésből szérmazó jövedelem Egyéb vállalkozói jövedelem Pénzbeli munkajövedelem összesen Pénzbeli társadalmi jövedelem Egyéb jövedelem Bruttó pénzjövedelem összesen Jövedelemelvonások Nettó pénzjövedelem Természetbeni munkajövedelmek Természetbeni társadalmi jövedelmek Természetbeni jövedelmek összesen RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM ÖSSZESEN Lakosság nemzeti fogyasztása Megtakarítás- a rendelkezésre álló jövedelem %-ában Ebből: Lakás- a rendelkezésre álló jövedelem %-ában Pénzmegtakarítás- a rendelkezésre álló jövedelem %-ában 654,0 927,5 1011,0 108.6 109.0 143,1 166.0 234,0 130,0 125.8 23,0 25,0 30,0 108,7 120.0 151,6 190.0 232,0 125,3 122,1 1171,7 1328,5 1507,0 113,4 113.4 441,4 544,0 663,7 123,2 122,0 155,0 166,1 186.3 107,2 112.2 1768,1 2038.6 2357,0 115,3 115,6 304.6 363,4 428,3 119,3 117.9 1463,5 1675,2 1928,7 114,5 115,1 55,0 70,2 84,6 127,6 120,5 301,4 345,0 379,5 114,5 110.0 356,4 415,2 464,1 116,5 111.8 1819,9 2090.4 2392,8 114,9 114.5 1538.7 1808,6 2120,1 117,5 117,2 281,2 281,8 272,7 100,2 96.8 15,5 13,5 11,4 i-29,2 45,8 48,7-156.8 106.3-1,6 2,2 2,0 310,4 236,0 224.0 76,0 94.9 17,1 11,3 9,4 ezert mögé azt is, hogy például a munkanélküliek 1991. évi 227 ezres átlaga ebben az évben 820-830 ezerre nő. A GDP-t is érdemes megnézni. Az előző évhez képest például 1991-ben 88.1. 1992-ben pedig 95,0 százalék volt reálértéken. Hogyan alakulnak ezzel szemben például a családok támogatásai? Amíg 1980-ban családi pótlékra a GDP 1,9 százalékát költötték, 1991-ben már 3.3 százalékot. Közben a családi pótlékban részesülő családok száma csaknem 50 százalékkal nőtt. Az átlagos családi pótlék 1980-ban az átlagbér 24,4 százalékát tette ki, 1991-re ez már elérte a 43,4 százalékot Ez utóbbi azt mutatja, hogy a családi pótlék összege gyorsabban nőtt, mint a bér. J övé re valószínűleg megáll ez a folyamat, mert az előrejelzések szerint a családi pótlékra jutó keret egy fillérrel sem növekszik. Az egy keresőre jutó reálbér az utóbbi években fokozatosan csökkent. Az előző év százalékában ez 1991-ben 92, 1992- ben 97 százalék volt. Erre az évre optimista jóslatok 99-100 százalékot kalkuláltak. A második félévi forgalmiadó-emelés mellett ebben aligha lehet már hinni A bér egyébként Magyarországon híresen alacsony. A 25 ezer forintos átlagbérből nem lehet fényűzően élni. Ha a közterheket nem vonjuk le, egy hamburgerért 36 percet, egy kiló kenyérért 24 percet, egy garzonlakás fenntartásáért 25 órát kell dolgozni. Ha valaki garzonlakást szeretne venni, azért legalább öt évet kell dolgoznia. Egy használt nyugati kocsiért minimum 2 évet kell hajtani. Ha a közterhek és rezsiköltségek megfizetése után megmaradó jövedelemrésszel kalkulálunk, egy hamburgerért 75 percet, egy kiló kenyérért 50 percet, egy garzonlakás fenntartásáért 55 órát kell dolgozni. A kislakás vásárlásának költségéért tíz évig kell robotolni, a használt nyugati autó ára is legfeljebb négy-hat év alatt jön össze. A lecsúszás fenyegetése ' A jövedelemfelhasználás szerkezete is szemléletesen változik. Az aktív háztartásokban 1989- ben az egy főre jutó személyes kiadások 29,8 százalékát élelmiszerre, 8,8 százalékát ruházkodásra, 19,7 százalékát egyéb fogyasztási cikkekre fordították. Nagy értékű tartós javakra 10,5, lakásépítésre 11.3 százalékot költöttek. Ugyanezek az arányok két évvel később így festettek: 31,5 százalék ment élelmiszerre, 9,3 ruházkodásra, egyéb fogyasztási cikkre 23.7 százalék, nagy értékű tartós javakra 6,0 százalék jutott, míg lakásépítésre 7,8 százalék. A lecsúszás nemcsak a jórészt létminimum körül élő nyugdíjasokat, hanem az aktiv háztartásokat is fenyegeti, közülük is főként a kisgyerekei ket. Számuk meghaladja a fe'milliót. ez tehát családonként három fővel számolva 1.5 millió ember vészhelyzetet jelenti Az aktiv keresőknek körülbelül 40 százaléka az alsó jövedelmi határok körül keres, s ez őket a létminimum szintű fogyasztás közelében tartja. Erre utal az is, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban tavaly év végen a 9000 forintos minimálbérben tudtak csak megegyezni, miközben minden tárgyaló fél tudja, hogy az összegnek már régen a 10 ezer fölött kellene jarnia Négymillió olyan magyar állampolgár van tehat. akik rendszeresen szembenéznek a szűkös táplálkozással, akiknél az állami szociális gor.doskodósa lehet az egyetlen segi’ség. Ebben azonban tűi sokra nem számíthatnak. A támogatási összegeket az idén eleibe lépett szociális törvény igen alacsonyan szabja meg és a feltételei erősen a rászorultságtól függenek Valamilyen fajta ellátásra egyébként 1990-ben körülbelül 600 ezer ember szorult. 1993-ra ez az adat egyes becslések szerint megközelíti maid az egymilliót is. A magyar népesség ! körülbelül 10 százalékát szociálisan gondozni kell. amelyhez egy erősen toldozott-foldozott, számos lyukkal tátongó szociális hálót tudunk csak kifeszíteni. Rendszeres szociális segélyt 1980-ban még 51 ezren kaptak, 1989-ben mór csak 4c ezren. Szociális étkeztetést
