Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Az Állami Számvevőszék a privatizációról Túl rugalmas vagyonpolitika Magyar Nemzet, 1993.7.30 (Munkatársunktól) A magyar privatizációt valóban olyan jelenségek tarkítják, amelyek bizalomrombolók - állapította meg tegnap a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék igazgatója - az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. tevékenységének vizsgálata alapján. A legsúlyosabb problémát az jelenti, hogy rendkívül „rugalmasan” (Folytatás az 1. oldalról)- Sem az ÁVÜ, sem az ÁV Rl gyakorlatilag nem tudja, mekkora vagyon felett rendelkezik - jelentette ki Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke. - Eddig nem voltak képesek vagyonmérleget készíteni, aminek alapján figyelemmel lehetne kísérni a privatizációs folyamatokat. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél pénzügyileg veszélyhelyzet van - az ÁSZ megítélése szerint -, a vagyonkezelő holding működőképessége ugyanis a jelenlegi feltételek között nincs biztosítva. Az eddig rendelkezésre álló fél év rövid idő volt arra, hogy a rendkívüli feladatnak eleget tegyen, hiányzik a tulajdonosi irányításhoz nélkülözhetetlen üzleti terv, a privatizációs stratégia. Nem lehet tudni, hogy a költségvetésben előirányzott bevétel egyáltalán realizálódik-e; nincsen pénzügyi, likviditási terv, holott reálisan számolni kell azzal, hogy az ÁV Rt. kiadásai nagyobbak lesznek, mint a bevételei. Eddig ugyanis a garanciavállalások meghaladják a 6 milliárd forintot, a Hungária Biztosító Rt. részére vállalt állami kötelezettség 2,9 milliárd forint, a tanácsadói kiadásokra 5 milliárdot terveztek, ugyanakkor még nem származott bevételük a privatizációból és a vagyontárgyak értékesítéséből. A mintegy 3 milliárd forint értékű osztalékbevétel pedig a költségvetési eredeti, 14 milliárd forintos előirányzatnak mindössze a 23 százaléka, a pótköltségvetésben elfogadott S milliárdnak is csak a 63 százaléka. A készpénzbeli alaptőke-kiegészítés is késik, ez az ÁV Rt.-nek komoly likviditási problémákat okoz. A vállalati, banki részvények utáni osztakezelik a vagyonpolitikai irányelveket, aminek nyilván az az egyik alapvető oka, hogy az idei évre szóló még el sincs fogadva, a tavalyi késett, sőt előfordult olyan időszak is, amikor egyáltalán nem volt érvényes irányelv. Ennek következtében a privatizációval kapcsolatos kiadások belső struktájában elképesztően nagyok az eltérések az eredetileg tervezetthez képest. Ily módon hiába javult az utóbbi időben a lékot csak egyhatod részben tudták beszedni, holott ez az összeg teljes egészében a költségvetést illette volna. Eddig még nem alakult ki az állami tulajdonban maradó vagyonhányad egységes kezelésének módszere, nincs kialakult számviteli gyakorlat az ÁV Rt. speciális feladataira, a holding nyitómérlegét csak korlátozottan hitelesnek minősítette a könyvvizsgáló cég. Az ÁSZ vizsgálata megállapította azt is, hogy vontatottan és szétforgácsoltán halad a szervezetépítés, a működési szabályozás, a belső információs és ellenőrzési rendszer kialakítása. Az elmaradások jórészt a koncepcionális magalapozás hiányára vezethetők vissza. Az egyetlen eredmény, hogy befejezéséhez közeledik mintegy száz vállalat átalakítása, ám ahhoz, hogy a társaságok vezető testületéi felállhassanak, több ezer megfelelő szakemberre lenne szükség, ami ilyen rövid idő alatt szinte megoldhatatlan humánpolitikai feladat. Az Állami Vagyonügynökség ellenérdekek kereszttüzében vezényli a privatizációt, nehezedik rá a költségvetési nyomás a bevételek növelése miatt, sokan a folyamat gyorsítását követelik, mások pedig a reorganizációt tartanák elsődlegesnek. Az utóbbi időben az ÁVÜ tevékenysége, a szabályozottság szempontjából érezhetően javult, az ellenőrzést is megszigorították, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy az ÁSZ immár harmadszor vizsgálta a működéprivatizáció átláthatósága, nyilvánossága az egyes tranzakciók esetében - például az ÁVÜ gyakorlatában -, a privatizáció egésze nem áttekinthető. A jelenlegi információs rendszer, illetve annak kialakulatlansága miatt nem lehet követni egyebek közt a magyarországi kereszttulajdonlásokat, ami elsősorban az ÁV Rt.-hez tartozó cégek esetében igencsak kívánatos lenne. (Folytatás a 9. oldalon) sét. Emellett ugyanakkor bizonyos lényegi kérdésekben a feszültségek fennmaradtak és elmélyültek. Ezek közé tartozik a törvényeknek ellentmondó privatizációs gyakorlat, például. hogy a Vagyonpolitikai Irányelvektől az ÁVÜ - az Országgyűlés felhatalmazása nélkül - a kiadások és bevételek oldalán 32 milliárd forinttal eltért. Ez a privatizációs bevételek felhasználásában 44 százalékos eltérést jelent. Az ÁVÜ is nagy összegű, 24 milliárd forintos garanciát vállalt, sőt 1993. első negyedévéig törvényellenesen az 500 millió forintot meg nem haladó garanciavállalások esetében, nem kérte a Pénzügyminisztérium engedélyét. Javult viszont a nyilvánosság, a lehetőségek megismerése az ÁVÜ gyakorlati munkájában. Az információs rendszer azonban még mindig súlyos hiányosságokat mutat, nem tudni, mennyi a nyílt és a zárt pályázatok aránya, megbízhatatlan a vagyonértékelés és nyilvántartás, szükséges lenne az eladási ár nyilvánosságra hozatala is, méghozzá a világgazdasági folyamatok tükrében. A vagyon nagyságával kapcsolatos bizonytalanaságok képezik a legnagyobb akadályát a társadalombiztosítási vagyonátadásnak is. Az ÁSZ vizsgálata feltárta azt is, hogy az ÁVÜ-nél nem vették figyelembe az Európai Közösség Phare-programjából származó forrásokat, ezekből jóval nagyobb összegeket lehetne a privatizáció költségeire fordítani. (osváth) BUDA ALAP nettó eszközérték: 25144137 Ft egy befektetési jegy: 9 083 Ft
