Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-31 / 8524. szám

Pesti Hírlap, 1993.8.23

37

vethet. Jellemzően minden országnak van valamién nemzetpropaganda-központ

ja, nálunk viszont ilyen még nem működik. Nem az elnevezés, hanem a funkció a fontos, különösen, mert nem túl harmonikus a viszonyunk minden szomszédunkkal.

— Mi ü adjunk fel hirdetist azt ottani Népszabadságokba t

— Olyan szakemberek kellenek, akik a szomszédos országok összes kommunikációs megnyilvánulását feldolgozzák és elemezik. De a reagálás sem a miniszter vagy államtitkár dolga lenne, hanem az erre izakosodott tájékoztatási szakemberé: aki több nyelven beszél, jó a kommunikációs készsége, s ráadásul jó megjelenésű, vagyis odaállhat a kamera elé.

— Nem fenyeget-e ax a ve**éty, hogy az információtengerrel nyakon zúdított állampolgárok nem képesek már több információt befogadni?

— Az információkra nem csak közvetlenül az állampolgároknak, de az egyre dinamikusabbá váló üzleti világnak is feltétlenül szüksége van. Nem árt odafigyelni, miként vélekednek nyugati tisztviselők, üzletemberek, informádós szakemberek, brókerek arról a kérdésről, hogyan és honnan lehet információkat beszerezni Európa keleti felében. A nagypolitika és az államközi kapcsolatok szintjén úgy látják, hogy amíg az 1980-as évek derekán még egy homogén Keler-Európa volt,"'ez' az évtized végére megváltozott, a tájékozódás és információszerzés szempontjából megbízhatatlan területté vált. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy igen jelentős informális tájékoztatás folyik Magyarországról. Vagyis különböző információs csatornákon távozik a mindennapi gazdasági és politikai életünket reprezentáló információ, s ezt önmagában már azért sem tudjuk ellenőrizni vagy megállítani, men nin- { csenek meg a megfelelő törvényi és jogszabályi keretek, másrészt pedig nincs megfelelő információpolitika ahhoz, hogy egyáltalán védeni tudjuk a legfontosabb információs csomópontjainkat, a legkelendőbb kereskedelmi információinkat. Sajnos, különféle nyugati befektetési tanácsadó cégek olykor már nemcsak a hivatalos információs bázisokhoz találják meg a* utat, hanem alapvető adatbázisokat is ki tudnak vásárol- I ni. Visszatérve az állampolgárra: ma az emberek sokkal j inkább az információk révén tájékozódnak környezetükről, semmint a közvetlen ta- j pasztalásuk révén. Tehát itt sem a csökkentés a megoldás, hanem meg kell találni az orientálás megfelelő módját. Természetesen nem arra gondolok, hogy az állam szabadon manipulálhasson, inkább arra, hogy a tájékoztatás terén is szükség van egy minimális közmegegyezésre, nemzeti minimumra, amely szakmai, politikai és kulturális rendezőelvek alapján alakítható ki. Ami bizonyos: ha megfigyeljük a fejlett és kevésbé fejlett országokat, már a tájékoztatáspolitika alapján is rögtön megkülönböztethetjük a hatékony és nem hatékony társadalma lay