Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-31 / 8524. szám

szakmai irracionalizmus bújik meg, amely a tetemes köluéggel kiépített személyiszámrendszer megszüntetésében csúcsosodott ki. Az az állítás ugyanis, hogy ez az állampolgárok érdekeit sértette, az információs szakember szemszögéből teljesen hamis. A társadalmi és gazdasági mozgások követésére magának a társadalomnak, a társadalmi fejlődésnek van szüksége, s többek között ezt tette lehetővé az egységes személyiszámrendszer. A kérdés az, hogy mennyire valós a nyugaton és itthon egyaránt gyakran hangoztatott vélemény: egy ilyen rendszer esetén az állampolgárról egy helyen, egy kézben gyűjthető össze valamennyi fontos adat, amelyekkel ezáltal manipulálni lehet. Nos amennyire ez igaz, ugyanúgy az is, hogy.ha megv an a szándék a manipulálásra, akkor semmilyen rendszer nem tud ennek gátat szabni. Sima technikai kérdés, hogy a különféle rendszerek adatait összehozzák, összedolgozzák. Mindezt nem azért mondom, mert fel kívánnám melegíteni a személyi szám körüli vitát, de a példa jól érzékelteti, hogyan lehet ^íamis megfontolásokból a kormányzati információgyűjtést és tájékoztatást megnehezíteni, s ezzel a társadalom egészének óriási károkat okozni.

— A hamis megfontolás itt azt jelentené, hogy szakmainak álcáinak politikai állásfoglalást t

— Lényegében azt. A tájékoztatás mindenképpen a politika feladata, nem csak nálunk, de a nyugati demokráciában is, csakhogy amíg ott a kormányzatok a viták ellenére is meg tudják szerezni a szükséges adatokat, teljesíteni tudják az adatgyűjtéssel és - szolgáltatással kapcsolatos elvárásokat, addig ez nálunk nem működik. Pedig az államigazgatástól a gazdasági tervezésig nagy szükség lenne rá, hiszen ma a kormánytól a legkisebb gazdasági magántársaságokig mindenki megszenved' a megbízható gazdasági, statisztikai adatok hiányát.

— Ezek a kisebb társaságok, úgy tudom, most nincsenek is statisztikai adatszolgáltatásra kötelezve, vagyis a nagyobb szabadságuknak maguk is isszák a levét.

— Az adatszolgáltatás rendszerint fáradságos is, költséges is, de előbb-utóbb kiderül, hogy az információhiány még többe kerül.

— A tájékoztatás korszerűségét tekintve mi az, amit már elértünk, s mi az, amit még neml

— Általában mindenütt vannak már számítógépek, helyenként számítógépes hálózatok — ez a modernizáció technikai oldala. Ezzel párhuzamosan létrejöttek az úgynevezett nagy adatbankok, ilyen a magyar államigazgatás területén például a jogosítványok vagy a vámmozgások nyilvántartása, de rendelkezik már efféle adatbázissal a bűnüldözés is. Ami viszont várat magára, az úgynevezett követő tájékoztatás filozófiájának érvényesülése, vagyis az, hogy a különböző csatornákból származó információkat a számítógép segítségével folyamatosan összesíisék, elemezzék, s ennek alapján azonnal reagálni tudjanak a napi eseményekre. Az információs szakember szemszögéből ez azt jelenti, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi események megfigyelése, rögzítése, elemzése, valamint a döntés, a reagálás, a tájékoztatás közötti időt kell leszűkíteni. Amíg ez az elemző munka ki nem alakul, nem lehet tájékoztatáspolitikáról beszélni.

— Van-e Magyarországon olyan terület, ahol ez a követi szemlélet már érvényesüli

— Néhány egyetemi központban — Miskolcon, Szegeden — a fiatal szakemberek olyan természetességgel használják napi kutatásaikhoz a számítógépet, kapcsolódnak külföldi kutatóhelyek adatbázisához, ahogy más a papírzsebkendőjét használja. El lehet képzelni ugyanezt ma a

kormánytisztviselőkről vagy általában a gazdaság, a kultúra területén dolgozókról? Ez a fajta szemlélet és gyakorlat olyan nehezen terjed, hogy miközben a kutatóhelyeken hosszú évek óta ingyen — de jogszerűen — használják a külföldi adatbázisok jelentős részét, az Amerikából hazatért Ungvári Tamás pénzért hirdeti ugyanezeket, az egyik adatbázisközvetítő cég kínálataként.

— Tehát mindenekelőtt a számítógépes adatbázisok, a legfrissebb információk napi felhasználását keü megtanulnunk.

— A legelső annak a megértése és belátása, hogy miért kell folyamatosan követni az eseményeket és folyamatosan reagálni. Akár tetszik nekünk, akár nem, Európában kialakult egy újfajta információs rend. Történnek különféle dolgok, az európai integrációval kapcsolatban hoznak ilyen-olyan döntéseket, de ha mi másokhoz hasonlóan ezeknek nem vagyunk állandó részesei, követői, akkor nélkülünk alakulnak az események. Mindenről véleményünknek kell lennie; ha például Brüsszelben kitalálnak valamit, akkor másnap tudja meg az egész világ, hogy mi arról a magyarok álláspontja, mert így részesei lehetünk a közmegegyezésnek. Egyáltalán nem elég az, hogy készítünk egy kedvező képet országunkról, és ezt próbáljuk minden lehetséges fórumon eladni, belepumpálni a nemzetközi közvéleménybe. Hiszen minden nap történik valami, amikor ráadásul az érdekeinkkel ellentétes erők is ott munkálkodnak.

— Kiknek kellene figyelemmel kísérni az eseményeket l

— Az adatok három csatornán érkezhetnek: média, diplomácia, kereskedelem. Az innen származó információk alapján kellene nagyon rövid, egy-kél oldalas előterjesztést készíteni, ami alapján döntés születhet, s amit reagálás kö-