Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Pesti Hírlap, 1993.8.23 <> U szik, e téren nem is rendszerváltásra, hanem korszakváltásra lenne szükség. — Miben áll ez a lemaradás? Mondana példát? — Modellértékű példa a kazincbarcikai vegyigyár esete, ahol állítólag titokban kábítószer-alapanyagot gyártottak. Ez a példa egyértelműen az országos — nemzeti — információs központok hiányára utal.' Ha belép például valamilyen anyag a határon, amelyből hatvanféle vegyüld, köztük robbanóanyag vagy drog is készülhet, akkor erről olt is tudni kell, ahol a nemzetbiztonság érdekében az adatokat összesítik és elemzik. — A volt román belügyminiszterről sem lehetett hónapokig tudni, hogy most itt van-e Magyarországon, vagy nincs... — Az illetékesek epedig megnyikkanni sem tudlak... Ez is egy tájékoztatáspolitikái nonszensz volt. 1 — Ahhoz képest, hogy az Egyesült Államokba vagy Angliába csak részletes adatlap kitöltésével léphetünk... Úgy tűnik, hogy az informálódás terén is engedékenyebbek, liberólisabbak akarunk lenni a példaképeinknél. — Ez is az irracionalizmus szép példája, ha nem is a társadalminak, de a szakmainak, amennyiben az információtörvényesség és az információszabadság elszakadlak egymástól. Kormányzati szinten ez komoly károkat okoz. Látni kell, hogy azokban az országokban, ahol van információtörvény, nem csak a kormány számára szigorúan szabályozott az információkérési, -szerzési, -feldolgozási jogosítvány, hanem a társadalom egészére is, az egyénektől a különféle szervezetekig bezárólag. Nálunk egyes körök folyamatosan szítják a félelmet az emberekben, hogy a kormány visszaél az információkkal. Amellett, hogy ehhez jelenleg nincsen meg a megfelelő információgyűjtő és - elemző bázisa, iu igazából az a — Elsőként mit említene t — A társadalmi irracionalizmusok legismertebb modellértékű példája a demográfiai mutatók alakulása. A mérleg egyik oldalán a folyamatosan fogyó népesség, alacsony születési szám, alacsony átlagos életkor stb. —, a másik oldalon pedig a tetemes egészségügyi kiadások —, vagyis elképesztően alacsony a befektetés hatásfoka, hatékonysága. Hiába bizonyítható adatokkal, mégsem változtatunk ezen a teljesen irracionális helyzeten. — Miért nemi — F.z a rövid távú érdekek és a csoportérdekek túlságos előnyben részesítése, a távlati, szélesebb körű eredmények rovására. Mióta beszélünk már a Trabantok környezetszennyező hatásáról, anélkül, hogy bármi történt volna?! Ugyanígy elmaradtak a racionális gazdasági döntések is. — Hiányzik a közmegegyezést — Közmegegyezés válságos helyzetekben nem jöhet létre azonnal. A közvélemény nagyon sok információi nem ismer, mondhatnánk, ma sok tekintetben információhiányos helyzet van, s ezért a közvéleménynek nincs is lehetősége racionális magatartást tanúsítani. A társadalom például a mai napig nem ismerte fel, hogy pusztulásban vagyunk, vagyis nincs meg a megíelelő reprodukció, nem szüleük elég gyerek, a nyugdíjasok aránya már olyan magas, hogy száz munkaképesre' százötven kilenc inproduktiv jut... — Miért ne volnék «fk »zXudottokHFeketeCyuloév tizedek óta erről tr. — Nos, ez is egy irracionalizmus: bizonyos -érzékeny emberek — például írók — időben felismernek törvényszerűségeket, de nem tudnak hatékonyan kommunikálni, nincs meg ehhez a megfelelő eszköz és közeg. Ebben az esetben sem alakult ki olyan hatékony társadalmi kommunikáció, hogy mindenki felelősséggel felismerhette volna a helyzetben rejlő veszélyeket. — Nyilván nehezíti a dolgot az ellrnpropaganda — ha a Magyar Narancs például Agyalágyulának hívja az említett írót. — Igen, ez is egyfajta nyilvánosság, amely ezt az értékítéletet tükrözi. A társadalmi méretű nyilvánosságot illetően azonban a legfontosabb a kormány szerepe, amelynek gondoskodnia kell a közvélemény lényszerű informálásáról. — Nem ad információt, vagy amit ad, nem jut el a közvéleményhez? — A lényeg az, hogy a kormány jelenlegi tájékoztatási szervezete nem képes a társadalom megfelelő informálására. A nyugati demokráciákban a kormányzati tájékoztatás több korszerűsítési fokozaton ment át az elmúlt évtizedben. Nálunk a köztudatban e modernizációs folyamat jobbára a számítógépesítéssel, az egyre fejlettebb adatrögzítéssel kapcsolódik össze, pedig nem kevésbé fontos fejlődési szakasz, amikor a különböző információk összegyűjtésében, rendszerezésében, elemzésében történik gyökeres változás. Magyarország ebből a fázisból gyakorlatilag teljesen kimaradt, ha úgy tét-CSORBA JÓZSEF INFORMÁCIÓS SZAKÉRTŐVEL BESZÉLGET VARGA DOMOKOS GYŐR * y A társadalom csak arról tud, amit a tudomására hoznak • Csorba József az információs szakember különös szemüvegén át figyeli a világot. A Privatizációs Kutatóintézet munkatársa korábbi beszélgetésünk során azt fejtegette, bogy a gazdasági-politikai környezetből származó információkból levonható a következtetést a magyar társadalom az öngyilkos kultúrák bizonyos jegyeit viseli magán. Most arra kértem, mondjon „ésszerűtlenségeinkre” további jellemző példákat, s így beszéltünk a tájékoztatás és a társadalmi viselkedés összefüggéseiről.
