Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-04 / 8510. szám

Új Magyarország, 1993.7.31 r* r. Mi hangzott el Los Angelesben? A Magyar Fórum e heti számá­nak első oldaláról: „Következő lapszámunkban pontot kívá­nunk tenni a Magyar Köztársa­ság külügyminisztere és a Ma­gyar Fórum között kibontako­zott vita végére, melyet Je­szenszky Géza a kaliforniai Rassi­­don Hotelben Csurka Istvánnal i kapcsolatos kijelentései váltot­tak ki. A helyszínen készített hangfelvételekből és a rendelke­zésünkre álló tanúvallomások­ból pontosan nyomon követhe­tő, hogy Csurka István képviselő töredékét sem idézte annak, amit önmagára nézve sérelmes­nek tart a külügyminiszter kije­lentései közül.” A Magyar Fórum jelzett ösz­­szeállítását megelőzendő .Je­szenszky Géza külügyminiszter cikket írt lapunk számára, ame­lyet a 6._oldalon közlünk. Csurka úgy beszél, mint egy részeg A Magyar Fórum című heti­­£ \ lap július 29-i száma a cím­­oldalon bejelentette, hogy (következő lapszámában) „pon­tot kívánunk tenni a Magyar Köztársaság külügyminisztere és a Magyar Fórum kozott kibonta­kozott vita végére, melyet Je­szenszky Géza a kaliforniai Ras­­sídon Hotelben Csurka Istvánnal kapcsolatos kijelentései váltottak ki. A helyszínen készített hang­­felvételekből és a rendelkezé­sünkre álló tanúvallomásokból" bemutatva, hogy mely kijelenté­seim sértették Csurka Istvánt. Csurka István között és köz­tem nem személyi, hanem poli- j tikai vita áll fönn. Szerintem ő szerencsétlen módon rossz útra tévedt. Szerinte én a miniszterel­nökkel együtt helytelenül nyu­gati orientációt követek, és fölös­legesen törekszem a magyar ki­sebbségek jogait az európai de­mokráciák segítségével, a szom­szédos országokkal a lehetősé­gig együttműködve biztosítani. E nézetkülönbség magyarázza, hogy Csurka hetilapja ez év má­jus 20-i számában - egy útszéli hangú kaliforniai magyar la­pocska alapján - miért eltorzítva és hamisan idézte az 1993. már­cius 26-án Los Angelesben a (he­lyesen) Radisson Szállóban el­mondott szavaimat, s hogy az el­múlt hónapokban a magyar kül­politikát folyamatosan a legéle­sebb hangon, a tényéktől, lehe­tőségektől és eredményektől tel­jesen elszakadva támadja. Én megkíséreltem a Magyar Fórum hasábjain válaszolni, ezt nem közölték, most pedig úgy kíván­ják „lezárni" a vitát, hogy a két és fél órás, természetesen szaba­don elmondott előadás egyes ré­szeit idézik, feltehetően kiegé­szítve néhány szubjektív kom­mentárral. Nem szívesen boly­gatok gyógyuló sebeket, nem szívesen idézem föl ismét, amit az aggódó amerikai magyarok­nak el kellett mondanom, de a most bejelentett közlés erre rá­­kényszerít. Előadásom első felét egy má­sik kaliforniai magyar fap, az Amerikai Magyar Hírlap Beszél­getés régi barátokkal az ország ügyeiről címmel ez év április 2-i •és 9-i számában közölte, akit ér­dekel, szívesen rendelkezésére bocsátom. Az előadás elején a magyar sajtó egyes orgánumainak gyö­keresen eltérő szemléletéről, megközelítési módjáról beszél­­tém, majd szóltam a délszláv válságról, és ezzel kapcsolatban a 350 ezerre fogyott magyar ki­sebbség tragikus helyzetéről. Ki­emeltem a magyarországi politi­kai stabilitás fontosságát, külö­nös tekintettel a környező álla­mok viszonyaira. Ezután kitér­tem az előzd rendszertől örökölt gazdasági helyzetré, maid rövi­den elemeztem a társadalom kü­lönböző rétegeinek mai helyze­tét. Beszédem befejező részében szóltam a sajtó szerepéről azzal kapcsolatban, hogy a rendszer­­változás útvesztőjében milyen jelentősége van a társadalom korrekt tájékoztatásának. Az előadás befejező részének hiteles, csak stilánsan átfésült szövege a következő: „A határqn túli magyarság képviselői állandóan kérték, hogy tegyünk már valamit, hogy a rádió és tévé valami mást mondjon, mert a 80-as években a Kossuth rádiót hallgatták, az adott reményt. Most elzárják a rádiót, mert az azt mondja, nogy nincs remény. Megbocsáthatat­lan, ha bárki bármilyen politikai megfontolásból a nemzet élet­erejét, önbizalmát, reményét kí­vánja aláásni. Ez most végre vál­tozni fog, de nem azért, mert a magyar kormány rátette a kezét a Rádióra és a TV-re. Egy kor­mány által ellenőrzött Rádió és TV a demokráciában irreális, rá­adásul csak unalmas lehetne. De az a két ember, akit a pártok - beleértve a saját pártomat, az el­lenzéket és Csurka Istvánt - tá­mogatott (Gombárt Csurka kü­lönösen támogatta), és elnöknek jelölt, ezek az emberek - én ma­­am nem is tudom, hogy miért, ogyan, de óriási csalódást okoztak. Különösen áll ez Han­­kiss esetében, akit magam is ré­góta ismetrem és becsültem. lombár esetében, aki „reform­kommunista" volt, talán van magyarázat, hogy ő ellenzéki hangulatot akart a rádióban tá­mogatni. Ezt meg lehet magya­rázni, még ha megbocsátani nem is - hiszen a Rádiót köz­pénzből tartják fenn, a magyar adófizetők pénzéből. Csakis pár­tatlan rádiónak és televíziónak szabad lennie. Arra, hogy Han­­kiss hogy került ilyen helyzetbe,' én csak pletykákat tudnék mon­dani, amiket nem mondok. Mindez azonban változni fog, mert a törvényes kereteket be­tartva ennek a két embernek a helyzete lehetetlenné vált, ők maguk is belátták ezt, lemond­tak, bár az elnök úr ezt még nem akarja elfogadni, aláírni. De két kinevezett alelnök van a Rádió és a Televízió élén, és minden re­mény megvan, hogy ezek kor­rekt módon megpróbálják a cneglévő emberanyaggal (ami nagyon vegyes), biztosítani azt, hogy a valóságnak megtelelő módon, a valóságot minden ol­dalról bemutató tájékoztatás le­gyen. Csak illusztrációképpen hadd mondjam el azt, hogy a magyar tévében a magyar kül­­ohtikát érdemben három even eresztől nem volt módom be­mutatni, elmagyarázni. A japan tévében volt flórám (nagyon jól felkészült kérdezővel), hogy el­magyarázzam a magyar és a kö­zép-európai helyzetet. Bizonyos, hogy ha elfogadjuk azt a jó tanácsot, hogy rendőrrel vezettessük ki a Televízió elnö­két, akkor ellentétbe kerültünk volna saját elveinkkel, és akkor kaptunk volna bőven kritikákat. Magyarországnak igazán szük­sége van a világ jóindulatára, mert ha ez nincs, ha Magyaror­szág nem élvezi a Nyugat töret­len bizalmát, akkor minket a környező szomszédok valóban képesek fenyegetni... Antall József 1989 októberé­ben, amikor megválasztották, mondott egy rövid beszédet, és ijesztő, hogy mennyire jól előre­látta a jóvót: „A magyar politiká­nak, mint annyi nép politikájá­nak, van három nagy veszélye, három gyenge pontja: az elsó az opportunizmus, a gyávaság... a második nagy hibája ennek az országnak, ennek a népnek a doktrinerség... a harmadik nagy veszély, ami mindig előfordult, és szeretném hinni, hogy a MDF-nek soha nem lesz sajátja, a kocsmapolitika, egymás ube­­rolása, az a politika, amikor megelégszünk azzal, hogy jó na­gyokat mondunk, és az a bát­rabb, aki nagyobbat mond." Ez történt az MDF-ben, sajnos be­jött a kocsmapolitika. Ki képvisel kocsmapolitikát? Csurka István Csurka Istvánt én a 60-as evek elején ismertem meg, nem sze­mélyesen, hanem íróként, évfo­lyamtársaimnak mutattam be, hogy milyen remek írás jelent meg az egyik újságban, a Tisza­­tájban vagy az Új írásban. „Az uszálykormányos^ című írása - most is emlékszem rá - a kom­munista rendszer kitűnő, finom kritikája volt. Később a Magyar Nemzetben a „Nehézfiú" ragyo­gó írásokban szólalt meg, leplez­ve, de mégis mindenki értette, mi volt a mondanivalója 193o 25. évfordulóján egy csodálatos esszében - „Modern szüreti ima" - emlékezett meg a forra­dalomról. (Akkor váltották le en­nek utána a Magyar Nemzet fő­szerkesztőjét azért, mert nem vette észre, hogy ez az írás meg­jelent.) Amikor az 1980-as évek derekán Magyarországon i> megindult az egvre nyíltabb po­litizálás, Csurka berobbant a közéletbe az úgynevezett sza-Ml hangzott el Los Angelesben?

Next

/
Thumbnails
Contents