Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Népszabadság, 1993.8.24 31 \ nyilvánosság a számvevők fegyvere Hagelmayer István nem tart a konkurenciától Törvényt sértett a Pénzügyminisztérium azzal, hogy nem adta át időben az Állami Számvevőszéknek az 1992. évi költségvetési beszámoló tervezetét - jelentette ki Hagelmayer István. A számvevőszék elnöke a lapunk munkatársával folytatott beszélgetésben kitért arra is, hogy az általa vezetett szervezetre megalakulása óta egyre újabb feladatok hárultak - például az önkormányzatok és a társadalombiztosítás ellenőrzése, a szakszervezeti vagyonelszámolás vizsgálata -, bár létszámuk , és anyagi lehetőségeik nem sokkal növekedtek. A számvevőszék vezetője ezért nem konkurenciát lát a Központi Számvevőségi Hivatalban, örül annak, i hogy a kormány saját ellenőrző szervezetet hozott létre.- A-. elmúlt fél évben jött létre a Központi Szamvevósegi Hivatal, ellenőrzési igazgatóságot hozott létre az ÁVÜ, dolgozik a parlament számvevőszéki bizottsága. Megvál-I toztatta-e mindez az Állami Számj vevöszék munkáját?- Nagyon örülök annak; hogy az ellenőrzési rendszer ilyen határozottan fejlődött. Az ÁSZ megalakulásakor a Pénzügyminisztérium addigi ellenőrzési főosztálya - országos hálózatával együtt - a számvevőszékhez került. Az ÁSZ így jó szakemberekhez jutott, ám a kormány „saját” ellenőrzési rendszer nélkül maradt. Ezért egyetértettünk azzal - sőt kezdeményeztük hogy alakuljon meg a Központi Számvevőségi Hivatal, a kormány ellenőrző szervezete. Az ÁVÜ belső ellenőrzésének hiányosságaira a vagyonügynökségnél végzett vizsgálataink hívták fel a figyelmet, s ennek is szerepe volt abban, hogy a belső ellenőrzés a vagyonügynökségnél is megerősödött. Komoly problémákat ma leginkább az önkormányzatok ellenőrzési rendszerében látok. A tanácsrendszer megszűnése után szaporodni kezdtek az önkormányzatok, a korábbi 1500 tanács helyén ma csaknem 3200 önkormányzat dolgozik. A helyhatóságok belső ellenőrzési rendszere még nem mindenütt működik jól, s ezzel a területtel a számvevőszéken belül összesen csak százhűszan foglalkoznak.- A számvevőszékről szóló törvény még nem térhetett ki az ellenőrző „társszervekkel" való kapcsolatra. Sokszor a polgárok sem tudják: mi a különbség a számvevőszék és a gazdasági rendőrség között. Nem lenne indokolt korszerűsíteni az ÁSZ-ról szóló jogszabályt?- Nem csodálom, hogy az emberek nem tudják, hogy mi a számvevőszék, hiszen negyven évig nem volt ilyen szervezet Magyarországon. Én sem tudtam, hogy ilyesmi is létezik a világban! Az ellenzéki kerékasztal követelése nyomán az ASZ még a rendszerváltozás előtt jött létre. Később azután több olyan törvény született, amelyek a számvevőszéki törvényben nem szereplő feladatokat - például az önkormányzatokkal, a társadalombiztosítással, a szakszervezetek vagyonelszámolásával kapcsolatosakat - róttak az ÁSZ-ra. Gazdasági helyzetünk nem nagyon változott - ezt fájlalom -, miközben a feladataink szaporodtak.- Gazdasági helyzet alatt az ÁSZ költségvetési támogatását érti? .- Igen. fyz ÁSZ megalakulása után számos olyan új szervezet jött létre - például a köztársasági megbízottak hivatalai -, amelyek nálunk jobban meg tudják fizetni a munkatársaikat.- Hány szakembert foglalkoztat a számvevőszék?- A jóváhagyott létszámunk háromszázhatvan fő de jelenleg háromszázötvenen vagyunk.- Kanyarodjunk vissza a számvevőszékről szóló törvényhez! A jogszabály semmiféle szankcionálási lehetőséget nem ad az ASZ kezébe, végül is egyetlen „fegyverüket" jelentéseik nyilvánosságra hozatala jelenti. Nem kellene ezen változtatni?- Nem, mert a nyilvánosságnál erősebb fegyvere aligha lehet bárkinek is. Senki sem szereti azt, ha egy országos napilap ír arról, hogy milyen trehánv módon gazdálkodik. Persze ilyenkor ennek a vezetőnek a főnökei is felfigyelnek, általában vizsgálat indul, s ha kell, szankciókat is alkalmaznak - fegyelmit osztanak, megvonják a vezető prémiumát.- Azért ez meg nem általános. Például a Foglalkoztatási Alap vizsgálata komoly hiányosságokra derített fényt, ám a hibák kijavítására vonatkozó intézkedési terv összeállításán kívül más „szankcióról” nem tudok.- A munkaügyi miniszter először sok mindent nem akart elimemi a feltárt hibák közül, ám aztán kénytelen volt. Két megyei vezetőt leváltottak és az intézkedési terv már megfelelő garanciákat nyújt a problémák megoldására. Persze másfél év múlva visszatérünk ide és megvizsgáljuk, hogy a tervben rögzített feladatok közül mit valósítottak meg.- A számvevőszék feladata a pártok gazdálkodásának ellenőrzése is. Mennyire jól szabályozott ez a terület?- A pártok mérlegeit minden évben ellenőrizzük, s kétévente minden országos párthoz eljutunk egy alaposabb vizsg^«*' végzésére. Az idén ősszel például a Torgván József vezette Független Kisgazdapárton lesz a sor. Jelentéseinket nyilvánosságra hozzuk, s azt hiszem, ennek nemi „fegyelmező ereje van.- A bős-nagymarosi erőműről, a államadósságról szóló ÁSZ-)elen esek titkos minősítést kaptak. Ki dönt a számvevőszék vizsga! a i eredmenveinek publikussagarol. I _ Az államtitkot ennto jelentéseinket természetesen titkosnak kell minősítenem. _ A bösi erőmű építésé is az a lamtitkok körébe tartozik?- Az erről szóló jelentes titkosítását a miniszterelnök kérte. Mennyire önállóan dönt a számvevőszék a saját munkaprogramjáról? Nem próbáljak-e meg befolyásolni. hogy milyen témákkal foglalkozzanak? .- A törvény szerint az Állami Számvevőszék elnöke dönt arról, hogy szervezete mivel foglalkozzon. A miniszterelnök javaslatot tehet, ám ez az elmúlt négy év alatt összesen két esetben fordult elő: az egyik az adósságállomány vizsgálata volt, a másik pedig a bős-nagymarosi elemzés. A munkaterv összeállításához segítséget ad a parlament számvevőszéki bi. zottsága is. Az elmúlt félévben például a testület javaslata alapjan vizsgáltuk meg a Szerencsejáték Rt. gazdálkodását.- Mely vizsgálatokat követ egyegy utóellenőrzés?- Mi is a társadalom részé vagyaink, hozzánk is eljutnak hírek arról, hogy- valahol egy vizsgalat után sem mennek rendben a dolgok, nem hajtják vegre az elfogadott intézkedési tervet Ekkor bizony „visszamegyünk .- Hogyan fogadja a Pénzügyminisztérium a számvevőszék megállapításait? Sokszor olyan problémákra, hiányosságokra derül fény, amelvek megszüntetése miatt a I oénzügyesek feje főhet!- A kormány abban erdekelt, 1 hogy- ne legyenek gondok, törvényi hézagok a gazdaságban A miniszterelnök maga kerte. bátran tárjuk fel a problémákat! Jó kapcsolatban vagyok I Szabó Iván miniszter úrral is_ ‘ - A számvevőszék törvényszabta kötelessége, hogy véleményezze a i költségvetést és az arról szóló zárszámadást. Az 1992. évi büdzséről szóló beszámoló azonban késik.- Valóban, a törvény szerint a költségvetési év kezdeteto számított nyolc hónapon belül be kell nyújtani a zárszámadást, ám ez előtt két hónapot kell biztosítani az Állami Számvevőszéknek a vélemenyezésre. Már augusztus van, s a dokumentumot meg csak most kaptuk meg! Ezt bizonyara a pótköltségvetés okozta munkatorlódás magyarázza, ám végül is törvénysértés történt, s ezt levélben jeleztem ISzabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének is.- Ki, vagy mi ellenőrzi a számvevőszéket?- Korábban a saját belső ellenőreinkkel végeztettem egy vizsgálattá, s azt kértem tőlük, hogy az ÁSZ-t szigorúbban kezeljék, mintha egy külső szervezetet ellenőriznének A jelentésük alapján néhánvan fegyelmit kaptak, s kicseréltem a gazdasági vezetőnket. Elképzelhető, hogy ezután egy külső gazdasági tanácsadó, auditáló cég fogja ellenőrizni az ÁSZ gazdálkodását. Szeretném, ha ezt a megbízást a parlament számvevó'széki bizottsága adná- Min dolgoznak most a számvevők?- Hamarosan befejeződik az APEH, a társadalombiztosítási alap és a Volán-vállalatok vizsgálata. Készülünk a Belügyminisztérium gazdálkodásának ellenőrzésére, s tervezzük az alapítványok vizsgálatát is Jövőre valószínűleg megismételjük egy 1990-es vizsgálatunkat: áttekintjük a választási penzek felhasználását. Ferencz Gábor 1
