Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Magyar Nemzet, 1993.8.23 Az MNB az első félévről Jelentősen romlott a fizetési mérleg A napokban jelent meg a Magyar Nemzeti Bank jelentése 1993 első félévének gazdasági pénzügyi folyamatairól. A vámstatisztika szerint az import hat százalékkal nőn - ebben szerepet játszott a két nagy értékű repülőgép megvásárlása az export viszont 27 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérlegben az első félévben mintegy kétmilliárd dolláros hiány alakult ki. Ez 1,8 milliárd dollárral kedvezőtlenebb, mint tavaly ugyanekkor. Az exportbevételek csökkenése a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeknél, valamint a bérmunkánál volt a legnagyobb, de még az export legkevésbé visszaeső területén, a gépek és berendezések kivitelében is 9 százalékos volt. Nagymértékű romlás következett be a folyó fizetési mérlegben is az első félévben: 1,5 milliárd dollár körüli hiány várható. Az állami költségvetés hiánya több mint 119 milliárd forint A parlament júliusban fogadta el a pótköltségvetést, amely az éves hiány nagyságát 213 milliárd forintban rögzítette. Az év első öt hónapjában az ipari termelés csaknem egy százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A mezőgazdasági termékek felvásárlása 32,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Az ipari értékesítés árszínvonala májusban tíz százalékkal volt magasabb. A fogyasztói árak júniusban az előző hónaphoz képest 03 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest 23 százalékkal nőttek. A fél év alatt leginkább az élelmiszerek árai nőttek, legkevésbé a ruházati cikkeké. A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta júniusban tovább csökkent Jelenleg 657 ezer fő, 12,6 százalék. Az Országos Munkaügyi Központ előzetes információi szerint júliusban szezonális okokból, az elhelyezkedni nem tudó fiatal pályakezdők nagyszámú jelentkezése miatt a regisztrált munkanélküliek száma valamelyest növekszik. Kedvezőtlenül alakult az állami költségvetés helyzete. Június végéig a bevételek 406 milliárd forintot, a kiadások 5253 milliárdot tettek ki. A központi költségsctés hiánya az első félév végén 119,4 milliárd forint volt, a májusinál 26 milliárddal több. Június végéig a gazdálkodó szervezetek a központi költségvetésbe 91 milliárd forintot fizettek be, ami az éves előirányzat 48 százaléka, 19 milliárddal növekedtek a vám- és importbevételek. A társasági adóbevételek 12 milliárd forintot értek el, ami csaknem ötmilliárddal kevesebb, mint tavaly ugyanekkor. Ráadásul mindez az éves előirányzatnak mindössze 22 százaléka. Az áfa- és a fogyasztásiadóbevételek összességében jelentősen elmaradtak az időarányos szinttől. Júniusban mintegy 34 milliárdos többletet ért el az államkassza, amely a fogyasztás növekedése miatt következett be. Ennek ellenére az első félévben több mint 26 milliárd forinttal kevesebb áfa és fogyasztási adó folyt be a költségvetésbe a tervezettnél. Június végéig 125 milliárd forint személyi jövedelemadót, az éves előirányzat felét fizették be. Ami a kiadásokat illeti, az első félévben azok az időarányos szint alatt maradtak. Az önkormányzatok támogatására 125 milliárd forintot fordított a költségvetés, a tervezett előirányzat 47 százalékát. Júniusban egyébként az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását a privatizációs bevételek 4,4 milliárd forinttal egészítették ki. Az állam különböző értékpapírok kibocsátásával fedezte a központi költségvetés hiányának több mint 83 százalékát. 1993 első felében hét alkalommal bocsátottak ki államkötvényt 130 milliárd forint értékben. A fennmaradó részt az áüami forgóalapból fedezték. Az első félévben a tb-alapok 7,4 milliárdos deficitet mutattak. Az előrejelzések szerint az alapok év végi hiánya meghaladja majd az ötvenmilliárd forintot. Június 30-án a pénzállomány 1563,6 milliárd forintot tett ki. A bankrendszeren kívüli készpénzállomány öt százalékkal, a lakossági betétek hét, a kisvállalkozók betétei tíz százalékkal növekedtek. A forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány egy év alatt 31 százalékkal nőtt, ebben a lakossági megtakarítások 39 százalékos növekedése játszotta a meghatározó szerepet. A vállalatok által közvetlenül külföldről felvett hitelek állománya június végén 1244 millió dollárt, 114,7 milliárd forintot tett ki. Dollárban számolva az állomány egy hónap alatt 14 százalékkal nőtt. 1992 decemberéhez viszonyítva viszont a növekedés több mint ötven százalék. Ez is annak a jele, hogy a csökkenő hazai banki hiteleket a vállalkozók mind nagyobb mértékben külföldről pótolják. Egerszegi Csaba
