Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Népszabadság, 1993.8.23 29 Megérkezett a vasércszállítmány Ismét hazai vizeken a Csepel, azAdony és a Vác PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hét végén már a dunaújvárosi kikötőben várakozott a Mahart két hajója, az Adony és a Csepel. Az Ukrajnából szállított vasérc kirakodása azonban mégsem kezdődhetett meg. Igaz, ennek most már békésebb oka volt: motorcsónak-világbajnoki futamot rendeztek a város menti folyószakaszon. A Vác - a vámellenőrzés után - vasárnap délelőtt hagyta el Mohácsot, s várhatóan kedd éjjel érkezik meg a vasmű kikötőjébe. .A szerb hatóságok - mint arról már írtunk — a környezetvédelmi szabályok megsértésére hivatkozva állították meg a magyar hajókat. S bár ez a vád viszonylag hamar megdőlt, a három magyar vízi jármüvet még napokig nem engedték tovább. A másfél heti kényszermegállásra ítélt Adony häjoparancsnokától, Mecseki Zoltántól megtudtuk: a szerbek nem indokolták meg azt, hogy amit tesznek, miért teszik, mikent később azt sem közölték, hogy miért engedik tovább a magyar hajókat. (Megérkezett... folyta- j tás az 5. oldalon) ► FOLYTATÁS AZ1. OLDALBÓL- A szerb vámosok és határőrök udvariasak voltak velünk a kényszerű várakozás ideje alatt - mondja Mecseki Zoltán. - Harminc éve járom ezt az utat, háromhetenként találkozunk egymással, mindeddig kölcsönös tisztelettel viseltettünk egymás iránt. Most is, amikor elfogyott az élelmünk, készségesen beleegyeztek, hogy kimenjünk vásárolni. De ez cseppet sem volt egyszerű feladat, miután Bezdánban és környékén szinte semmit sem lehet kapni. A boltok üresek, hús még márkáért sincs. A kikötőben dolgozik egy ukrán kereskedelmi ügynök, végül ő segített abban, hogy húshoz jussunk Beke Gábor, a Csepel hajóparancsnoka cáfolta, hogy ők - amint azt a Tanjug állította - áttörték volna a Fehér Rózsa blokádját.- Zimonynál rádión keresztül szólt hozzánk valaki a Fehér Rózsa nevében, és felszólított minket arra, hogy álljunk meg - idézi fel a történteket Beke Gábor. - Miután ilyen nevű szervezetnek nem kell figyelnem az utasításait, továbbhaladtunk. Ekkor odaúszott mellénk egy motoros kishajó, s a mozgalom vezetője azt állította, ő a révkapitány. Láttam, hogy ez nem igaz, de azért lehorgonyoztunk, meghallgattuk öt. Hajós módon beszélgettünk, szláv, német és magyar szavakat keverve. Kiderült, hogy azt akarja, menjünk vele vissza Bánovciba és írjunk alá egy hárompontos, bizonytalan tartalmú dekrétumot. Mi rábólintottunk és elindultunk Magyarország felé. Erre körbevett minket vagy harminc-negyven motorcsónak, a környékbeliek öreg járművei. Belénk akaszkodtak, húzatták magukat, s kiabáltak, hogy álljunk meg, becsaptuk őket. De az egész nem valamilyen szervezett, polgári mozgalomnak tűnt, hanem inkább jó hangulatú vízparti emberek cefreszagú vasárnapi találkozójának. Csak a direktornak hivott - önmagát révkapitánynak kinevező - vezető vette komolyan a dolgát, a többiek kurjongattak, nevetgéltek, dobálóztak, egy-két dolgot leszereltek a hajóról, aztán 3-4 kilométer után megunták az egészet és visszatértek Zimonyba. Később a hatóságok szóba sem hozták, hogy áttörtünk volna valamilyen blokádot, csak a jugoszláv rádióból hallottuk, hogy a „direktor" sajtótájékoztatót tartott rólunk. A dunaújvárosi kikötőben egy hajós megemlítette, hogy a szerb Duna-szakaszon gyakran körbeveszik a magyar uszályokat motorcsónakok Ez egy esztendeje kezdődött, s a csónakokban ülök ilyenkor mindig üzemanyagot szeretnének venni kerti kisgépeikhez. Általában márkát vagy friss gyümölcsöt kínálnak a dízelolajért Néha az is előfordul, hogy agresszíven léptek fel a kabinjukba zárkózó hajósokkal szemben, s fegyverrel kényszerítik őket arra. hogy teljesítsék parancsaikat A napokban visszaérkező magyar hajóknak azonban nem voltak fegyveres támadói. Ma pedig megkezdődhet a dunaújvárosi kikötőben a vasérc kipakolása. Ungar Tamás
