Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

hogyan lehet a szükséges forrásokat úgy előteremteni, hogy az állam egészének érdeke egy csoport érde­kével ne kerüljön szembe. Az izzadó német-A szónak, a szavaknak, a retori­kának tehát nem akármilyen a jelen­tősége. Szabó Iván pénzügyminisz­terségének szinte az első hetét már Washingtonban töltötte: a Nemzetkö­zi Valutaalapnál folytatott tárgyalá­sokat. Majd hazajött, s nyilatkozott: először mindenképpen közmegelége­désre, mert komplett gazdaságpoliti­kai programot képviselt. Aztán hetek teltek el, s mind a szaksajtó, mind a szakmai közvélemény úgy tartotta, különvált két folyamat, lett egy rövid távú, a pótköltségvetésre összponto­sító és egy homályba tűnt, hosszú tá­vú. Mi történi?- Semmi. Washington után a par­lamentben elmondott 40 perc és 40 másodperces beszédem volt az, ame­lyiknek a keretéből soha nem léptünk ki. Ha valami félreértés történt, s vál­tozást véltek észlelni az események figyelői, az valószínűleg abból adó­dik, hogy a Washingtonban és itthon is jól fogadott gazdaságpolitikát kezdtük el következetesen, lépésről lépésre végrehajtani. Lehet, hogy mindig szólni kellene, most az akkori beszéd hatodik bekezdés második mondatánál tartunk... Az egységes egész két nagy törvényalkotási része már mögöttünk van, elkészült az áfa­módosítás és a pótköltségvetés, be­nyújtottuk a jövő évi költségvetést és adótörvényeket, előkészítettünk to­vábbi törvényeket, s folynak azok a tárgyalások, amelyek az államháztar­tás egészének deficitjét egy egységes rendszerbe foglalják. Ez utóbbinak eleme a társadalombiztosítási költ­ségvetések témája, melynek azonban a vagyonátadás a feltétele. Hiába ragadunk ki elemeket, mint például a közalkalmazotti béremelést, a négy­százalékos nyugdíjemelést 9 vagy 12 hónapra, mindig ugyanarról beszé­lünk. Az egységes csomagról. Már elmozdult a holtpontról a társada­lombiztosítási vagyonátadás, s úgy érzem, sikerül egységes rendszerbe foglalni a két tb-költségvetést is. Sőt, hiszem, hogy úgy tudunk együtt munkálkodni a társadalombiztosítási önkormányzatokkal, hogy a parla­mentben a költségvetéssel párhuza­mosan lehet majd szavazni róluk, s az együttes deficit nem lép túl azon a szinten, amelyről az IMF-fel meg­állapodtunk.- Közeledve a Nemzetközi Valu­taalappal létrejövő új szerződés megkötéséhez, talán nem felesleges a i párhuzamról szólni: a mostani is egy készenléti hitel negyedévenkénti fo­lyósítását tartalmazza, s akár a szer­ződés be nem tartása, akár a megvál- 1 tozó gazdaságpolitika, akár a válasz­tások kiszámíthatatlan gazdasági kö­vetkezménye a befagyasztást vonhat­ja maga után.- A board szeptember 15-én ül össze, akkor lesz végleges döntés az IMF-ben. A megállapodás nem ad hoc döntésekre alapoz majd, hanem a készenléti hitelrendszer egy sokolda­las szerződés, s ha az egyik partner megszegi a vállalását, akkor a másik fél sem teljesíti a kötelezettségét. Ez nem szubjektív kérdés. Az IMF­'"megállapodás igazi tétje alapvetően nem a készenléti hitel. Nagy valószí­nűséggel a pénzt nem hívjuk le, hi­szen ez csak akkor szükséges, ha a - tőkebeáramlással korrigált - folyó fi­zetési mérleg nem finanszírozható az állam saját forrásaiból. Nem hiszem, hogy ilyen helyzet bekövetkeznék. A nagy „tétel”, hogy a gazdaságpoli­tikánk elismerést nyer az IMF által, s megnyitja a Világbanknál és az EBRD-nél lévő egyéb hiteleket, me­lyeket korábban azért fagyasztottak be, illetve azért nem köthettünk újabb megállapodásokat, mert a „nagy nemzetközi auditor”, a Valuta­alap rossz gazdálkodónak minősített. Az IMF-től Németország egyetlen márkányit sem kap, nincs rá szüksé­ge. Jelen voltam, amikor a Nemzet­közi Valutaalap a német államháztar­tásnak, költségvetésnek az anyagait átnézte. Nem láttam úgy izzadni em­bert, mint a német pénzügyminisz­tert, aki nagyon jól tudta: egy negatív IMF-válasz felér egy halálos ítélettel, hiszen nyomban összeomlana a né­met belső pénzügyi világ, a német pénzpiac nem adna pénzt a német ál­lamnak, a Deutschebank pedig nem venne egyetlen államkötvényt sem. Milliárdok az „árnyékban ”- Essék szó a magyar bankokról . is, pontosabban a lakossági megta- j ! hárításokról, melyek csökkenő ten- ( denciája látható az utóbbi időben. A dolognak elvben lehet jó oldala is, feltéve, hogy alternatív befektetési lehetőségeket találtak az emberek. i Nóta bene: a tőkepiac ezt még nem i jelezte vissza. A miniszter hogyan reagál erre a fejleményre?- Tény, hogy a lakosság jövede­lempozíciója az utóbbi időben rom­: lőtt. A belgazdasági helyzet miatt a \ betéti kamatok rendkívül alacsony határértékre szálltak le. Akiknek te- i hát betételhelyezési lehetőségeik volnának, azt mondják, az 5-15 szá­zalék között mozgó kamatokért nem érdemes odaadni a pénzt, hiszen ha hitelt kell felvenni, azt 25-30 száza­lékért kapja. Mindez nem véletlen persze, hiszen a bankok az üzleti kockázatukat csökkentik, s nem a bi­zonytalannak ítélt, magasabb kama­tú hiteleket választják, hanem az ál­­lamkötvényeket. De az itt elérhető kamat alatt kell tartaniuk a betéti ka­­í mátokat, hogy hasznuk is legyen. | Tény, a harmadik gazdaság dinami­kusan növekszik. A KSH és az APEH egyaránt mintegy 25 száza­lékra teszi az árnyékgazdaság tevé­kenységét. Ha a tavalyi mínusz négy és mínusz hat százalék közötti GDP- hez hozzáteszünk egy 25 százalé­kos részt, amiről semmiféle infor­mációnk nincs, akkor valóban egy növekvő GDP mellett dolgozunk, ami pénzt emészt fel. Valószínűleg azok az adózatlanul kifutó, nagy, vám- és adóhatóság elől eltitkolt pénzek, amelyek megjelentek a ban­kokban megtakarítások formájában, most már csökkenőben vannak, hi­szen kezdenek beérni azok az intéz­kedések, amelyek a láthatatlan jöve­delmeket mérséklik, megszüntetik. A normál adóbevételek növekedésé­vel viszont számolni lehet úgy, hogy az jótékonyan halhat az államháztar- 1 tás egyensúlyára.- A tőkepiac gyorsabb fejlődését, i a befektetési alternatívák gyarapo­dását személyesen, a jelenlévők leg­nagyobb megelégedésére szorgal­mazta a nemzetközi tőzsdekonferen­cián elmondott köszöntő beszédében. Csakhogy a legőszintébb akarat sem elég, ha például hibádzik a törvény­­alkotás...- Az árutőzsdét szabályozó tör­vény elkészült, s a szakmai egyezte­tés előtti nemzetközi szakértői vizs­gálatra is sor került már. A kormány az ősz folyamán beterjeszti az Or­szággyűlésnek a tervezetet. A ma­gánbefektetők számára már a napi gyakorlatban is bizonyított a befek­tetési alapokról szóló törvény. A tő­kepiacon kis összegű, úgynevezett töredéktőkék is megjelenhetnek, il­letve a kellő jártassággal nem ren­delkező befektetők szintén megtalál­hatják a számukra kedvező módsze­reket és lehetőségeket. A részvény­

Next

/
Thumbnails
Contents