Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

vásárlás a szerényebb hozadék miatt egyelőre alárendelt szerepet játszik.

A kormány és a monetáris irányítás szándéka azonban az, hogy a vállalkozások, a növekedési ambíciók számára kedvezőbb gazdasági környezet kialakításával, célravezetőbb kamatpolitikával egyaránt a befektetési i kedv javulását mozdítsa elő. ■- A múlt évi hitelkonszolidáció során a bankok rossz hitelállománya jelentősen csökkent, portfóliója tisztult. A folytatás pedig esedékes, a kormány a bankok konszolidációjával - vagy ahogy szakmaibban mondjuk: államkötvényekkel való újratőkésítéssel - a biztonságos működés feltételeit teremti meg. A kormány már elfogadta a bankkonszolidáció elveit, s az elkészült ütemterv szerint december közepére be is fejeződhet ez a munka. Ezzel a tevékenységgel párhuzamosan az ipar és az agrárgazdaság adóskonszolidációja is a végéhez érhet. Külön fejezet a magyar pénzpiac életében a vidéki bankhálózat megteremtése, a takarékszövetkezetek integrációja. Ezt pedig a takarékszövetkezeti szektor konszolidációjával kell összekapcsolni. A mezőgazdasági vállalkozások hitelezéséhez a jogi feltételrendszer megvalósítása még hátra van. Szükséges a foldjelzáloghitel intézménye, a jelzáloglevél-kibocsátás feltételeinek megteremtése, de mindezek előtt a földhitelintézet - s persze törvényi háttere - felállítása.

Csúsztatott számtan?- A fölsorolt intézkedések, törvénytervezetek egy hosszú távú programba illeszkednek. Ám annak a kormánynak, amelyiknek Szabó Iván is a tagja, a választásokig kevesebb, mint tíz hónapja van. így aligha alaptalan azt tudakolni, hogy milyen lesz a gazdaságpolitikai hagyaték: kezelhető külső és belső adósságot hagynak-e maguk után maguknak, avagy egy új kormánynak?- Kellő tárgyilagossággal a történetírás válaszolja majd meg ezt a { kérdést. Szerinteta tisztes munkát végeztünk, noha előzetes reményeinkhez képest és a napi problémák szorításában ma főleg a hiányosságokra és a tennivalókra kell koncentrálnunk.- A gazdasági rendszer piacgazdasági típusú átalakításában, úgy gondolom, elvégeztük, illetve elvégezzük a szükséges alapvetést. Létrejöttek a legfontosabb törvényi, intézményi feltételek a gazdaság tulajdoni, vállalkozási, termelési-értékeíílési szerkezetének átalakulásához.

A GDP-nek már ma a 40-50 százalékát hozza létre a magátulajdonon alapuló szektor, ma is jó ütemben halad a privatizáció; a külkereskedelem, az árak, a bérgazdálkodás területén lé, nyegében megvalósult a liberalizálás, a vállalkozások szabadsága, és a devizagazdálkodásban is szisztematikusan halad előre ez a folyamat. Új és tovább korszerűsödő piacgazdasági szabályrendszerrel rendelkezünk a számvitel, a statisztika, a monetáris, illetve a bank- és pénzintézeti rendszer működéséhez, a csőd- és a felszámolási eljárások lefolytatásához.

A mérleg másik oldala: átfogó és befejezett államháztartási reformról nem fogunk tudni beszámolni, de e téren eddig is megtettünk és még az 1994-es költségvetés kapcsán is megteszünk jó néhány fontos lépést.- A külső és a belső adósság természeténél fogva olyan, hogy számos hatása csak egy-két vagy több év múlva jelenik meg, tehát csak az „utódok mérlegét" terheli...- Az ország nemzetközi pénzügyi pozíciója, külső adóssághelyzete 1992 végéig folyamatosan és jelentősen javult. Ezt rendszeresen aktív fizetési mérleg s a valamelyest növekvő bruttó adósságállomány mögött sokszorosára nőtt, biztonságos devizatartalékok, jelentékeny működőtőke-bevonás, összességében rendszeresen csökkenő nettó adósságállomány jellemezte. Az idén a külső recesszióval, az aszály sújtotta - mezőgazdaság kisebb árualapjaival vagyunk kénytelenek számolni, s a gazdaságtalan exportok piaci szelekciója következtében a kivitelünk is kisebb a reméltnél. A nettó adósságállomány újbóli, számottevő növekedését nem tartjuk megengedhetőnek, az alacsonyabb exportszint miatt keletkező fizelésimérleg-hiány nem lehet lényegesen nagyobb a beáramló külföldi működötöké összegénél. Bízunk abban, bogy az exportunk jövőre már nőni fog, és akkor az import is már egy, reményeink szerint növekvő GDP-t eredményező

| gazdaság igényeihez igazodva bővülhet. Tehát nőhet a belföldi felhasználás: elsősorban a további fejlődést megalapozó beruházás, de nem csökken tovább a lakosság fogyasztása.- A külföldi és a belföldi államadósság szorosan összefügg egymással. A múltban a Magyar Nemzeti Bank korlátlanul kielégítette az államháztartás hiteligényét, s a költségvetési hiányok finanszírozását az alacsony belföldi megtakarítás nem tette lehetővé. A költségvetési hitelek fedezetét az MNB külföldi hitelfelvétellel teremtette meg. A költségvetésnek nyújtott hitelek után a költségvetés ugyanakkor nem piaci kamatot fizetett. E a történed visszatekintés azért aktuális, mert így világítható meg az a helytelen eljárás, amit az államadósság nagyságának kiszámításánál manapság tapasztalni lebet. Kimutatják ugyanis az államháztartás összes belföldi tartozását mint belföldi adósságot - amely egyrészt a jegybankkal, másrészt pedig a gazdaság jegybankon kívüli szereplőivel szemben áll fenn -, majd ehhez hozzáveszik a nem kevésbé jelentős külföldi adósságot. Ez egyfajta kettős számbavétel, hiszen a külföldi adósság jórészt azért keletkezett, mert a költségvetésnek nyújtott jegybanki hitelek fedezetét biztosította.

Beszélő dicséret- E hagyaték tehát a közös múltból maradt a mai és majdani kormányra. A távolabbi jövő mellett a

(.közelebbit is jó szemügyre venni: az

1994-es költségvetés fő elképzeléseit már papírra vetette a kormány. A I kisember erről csupán annyit akar : tudni, hogy mennyi benne az őt érin| tő szigorítás. A politizáló polgár pedig úgy is kérdez, hogy 1994-re j lesz-e választási költségvetés: ott en- I gednek a gyeplőn, ahol több a megj szerezhető kormánypárti szavazat...- A polgárok részére a preferencij ák elsősorban a fogalkoztatáspolitikában jelennek meg. A beruházásoknál, a mezőgazdaságnál a nagy obb költségvetési szerepvállalás ad egy olyan j mozgásteret, amelyik munkáérő-felj szívó lehet. Az adórendszer is ebbe az

(irányba mozdul: elsősorban a kis- és középvállalkozói körben a lirsada! lombiztosítási járulék 70 százalékának megfelelő, de állami adókedvez; ményt kapnak, ha legálisan, szabály ot san foglalkoztatnak munkaerőt. Elindult egy szerény mértékű adócsökkenés két adónem esetében úgy ancsak a J vállalkozókat segítendő. Ha az áfatörvényt becsületesen betartják, ha j túljutunk a jelenlegi, számlaadásról szóló kofavitán, ha az ellenőrzés mindenütt szigorodik, akkor 1994 megalapoz 1995-re egy személyijövedelemadó-csökkentési lehetőséget is.- Választási költségvetés lenne az 1994-es? Könnyítés, népszerű intézkedés nincs benne, csak szigorú racionalitás. Igazán nem lehet kormánypártisággal vádolni a Beszélőt. A legkonstruktívabb kritikát mégis ott olvastam. Azt fogalmazta meg a szerző, hogy a költségvetés jó irányban mozdul el. Magam sem gondoltam, hogy a politikai helyen szakmai, gazdasági értékelés jelenik majd meg. Meg is kérdeztem a főszerkesztőt, mire véljem a pozitív cikket. A válasz az volt, hogy kiadták gazdasági szakértőknek az 1994-