Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-26 / 8523. szám
Pesti Hírlap, 1993. aug. 19. /í BESZÉLGETÉS KISS GY. CSABÁVAL AZ MDF-RÖL ÉS SZÁRSZÓRÓL „Kiléptem, hogy hű maradhassak” Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, az MDF egyik alapító tagja néhány hete hivatalosan is kilépett a Magyar Demokrata Fórumból. A neves közéleti személyiség egyaránt ismert nemzeti elkötelezettségéről és liberális felfogásáról, mégsem nevezi magát „nemzeti liberálisnak”. Bírálja a kormánypárt fő sodorvonalát, de Csurka István nézeteit is. _______J00 ISTVÁN_______ — Szemforgatás volna azt mondani, hogy annak idején az MDF-et jobbközép kereszténydemokrata alakulatnak képzeltük el. A körülmények azonban még a választások előtt változtak meg, amikor nagyon sok hatalomra leső kamerlovag kezdett nyüzsögni a Bem tér környékén. Nagyon gyöngének bizonyultunk kiszűrésüknél. A választások után aztán nem történt meg a belső nyilvánosság és a politikai ellensúlyok rend| szerének kialakítása. Vagyis | egyre nagyobb, egyre kevésbé ellenőrzött hatalma lett a miniszterelnök-pártelnöknek, aki a centralizált szervezet megteremtése érdekében egyre inkább igénybe vette az újonnan jött, hatalomvágyó karrierista réteg segítségét. A győzelem utáni hónapokban az elnökség szerepe is eljelentéktelenedett. Az igazi döntések és információk fokozatosan átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalba.' .Az elnökségi üléseken rohamosan formálódott az a légkör, amelyben „nem illett” ellentmondani az elnök véleményének. Kritikai megjegyzéseimet már akkor is megtettem; nem sok foganatja lett. így lettem olyan jós, akinek mára beteljesedtek előrejelzései, de emiatt nem érez semmiféle elégtételt. •*’ " ■” ’ — A válság elmtíyülfsenek korszaka azonban a kSztudatban más nevéhez fűződik.... — Az MDF belső ellentmondásait az utóbbi hónapokban az Antall—Csurka rivalitásra szűkítették. Tavalyi dolgozatával Csurka István került a belső elégedetlenség , fókuszába, és zászlója lett egyj mástól jelentősen különböző j knukai magatartásoknak. Úgy tetszik, mintha ezt az értelmezést az egész magyar politikai közvélemény elfogadta volna. Pedig ez csak egyik oldala a problémának. — Kerülhetett volna valaki más a „fókuszba ”? — Sokféle elégedetlenség érlelődött másfél-két éve ebben a pártban: a szociális problémák, a belső információáramlás hiánya, a helyi szervezetek szerepének lebecsülése, a Bem téri központ működése. A sokféle elégededenség hosszú ideig semmiféle választ nem kapott az elnökségtől és a választmánytól. így részben érthető, hogy a csurkai bírálat maga köré gyűjtötte ezeket az áramlatokat. Csurka távozásával azonban nem fog visszaállni a belső demokrácia elengedhetetlenül, szükséges minimuma. — Ön sosem tagadta liberális beállítottságát. A Debrtczem József koré csoportosuló „nemzeti liberálisok” viszont, önnel ellentétben, jobbára azonosultak a miniszter elnök irányvonalával. — Óriási tévedés volt, szerintem, az úgynevezett nemzeti liberálisok politikája. Ók úgy képzelték el az MDF-et, hogy mintegy tükröződjék benne az országos politikának a viszonyrendszere. Legyen meg tehát a demokrata fórumon belül is az MDF— SZDSZ-féle kettősség. Részben joggal, részben jogtalanul Csurka került „célzókeresztjükbe” — de egy alkalommal sem emelték fel szavukat a belső törvényesség védelmében. Hogy lehet valaki liberális enélkül? Közbevetőleg mondom, hogy bár magamat mindig liberálisnak tartottam, az SZDSZ-t és a Fideszt igazából soha... A nemzeti liberális szóösszetételt pedig nemcsak azért helytelenítem, mert a két fogalomnak másmás dimenzióban a helye, hanem azért is, mert a „nemzeti” jelzővel a szűkítés-tágítás eleve elfogadja, hogy az általam említett két párt is liberális. — Konkrétan miben hibáztatja a miniszterelnök pártpolitikáját? — Hosszú kifejtést igényelne ennek az elemzése; később szeretnék is ilyen alapos elemzést elkészíteni... Úgy ítélem meg, .Antall József a választási győzelem óta bizonyos fokig tart az MDF-tól mint párttól. Ezért mindig is azt hangsúlyozta, hogy mondhat bármit az elnökség, miniszterelnökként nem felel előtte. Visszatekintve még világosabban látszik, mint ’90 őszén, hogy az MDF-et valamiféle holtvágányra akarja terelni, el akarja jelentékteleníteni a választások közötti időszakban. Holott az MDF. akárcsak a többi párt, nem volt jól szervezett, mint ahogy bázisa sem volt az; a nehezedő gazdasági helyzet és a kiábrándulás már a helyhatósági választások idején kezdte ritkítani sorait. — Ön szükségesnek tartott volna egy mozgalmat a part mellett? — Sajnálatos, hogy azt a mozgalmat, amelv a pártnak tényleg hasznára lett volna, a Csurka István által kibontott zászló vezeti. Csurka sok igazságot fölvető gondolataiban zavaros elemek is voltak, s amit teljességgel elfogadhatatlannak tartok, megjelent benne a politikai antiszemitizmus is. Mégis ő készítette el jelentős százalékban az MDF- szervezet pontos és hiteles diagnózisát... .Azzal együtt, hogy javallatai egyszerűen elfogadhatatlanok. — Szárszót, ahol előadást is tart, fontosabbnak érzi a pártpolitikánál? — Sok félreértés kereng Szárszóval kapcsolatban. Ma a magyar társadalom nem jelentéktelen része elégedetlen a parlamenti pártok politikájával. Nem igaz. hogy demokráciákban csak pártok szintjén folyik politizálás. Vannak — és kellenek — civil társadalmi kezdeménvezések. A jó értelemben vett nyilvánosság lehetővé teszi, hogy a polgárok bírálatot mondjanak a politikai elitről. És eléggé korszerűden felfogás ma Szárszóval kapcsolatban népffontosságot emlegetni. Bizonyára aggodalom áll mögötte, de akkor tessék elmondani, mi ennek az aggodalomnak a valódi oka.
