Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

Magyar Hírlap, 1993. aug. 19.

1

Ünnepi interjú Göncz Árpád köztársasági elnökkel

A magyar politikai élet nagy stílusváltása 1998-ban lesz

TOTÓ SZIGETI TAMÁS

— A parlament legfontosabb őszi feladata feltehetően az 1994. évi költségvetés és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi tárgyú törvények megvitatása és meghozatala lesz. A részleges sztrájk önmagában nem jelent olyan veszélyt, ami az ország működését gátolná. Nem hiszem, hogy az ősz forró lesz, s meggyőződésem, hogy békében eljutunk a választásokig — mondja Göncz Árpád köztársasági elnök, aki fogadta Németh Péter főszerkesztőt és Bánki András helyettes főszerkesztőt, s az augusztus 20-ai ünnep alkalmából interjút adott a Magyar Hírlapnak.

Az elnök Magyarország külföldi megítéléséről interjúnkban kifejti: nem tapasztalja, hogy hazánk szerepe a régióban leértékelődött volna, ellenkezőleg: közvetítő, majdnem hogy központi szerepét a térségben elismerik. Nyugati partnereink a szomszédainktól vívott szócsatáinktól vannak zavarban. A délszláv konfliktus okán Magyarországot nem fenyegeti háború — állítja Göncz Árpád —, ugyanakkor nem lehet kiszámítani, hogy a NATO milyen mértékű megtorlást és milyen eredménnyel alkalmaz, és hogy mi lesz erre a reakció akár Boszniában, akár Szerbiában. Ilyen esetben egy államvezetőségnek fel kell készülnie a legrosszabbra, és igyekeznie kell elősegítenie a legjobbat — figyelmeztet az elnök.

Göncz Árpád szól arról, hogy a cseh, a német és az osztrák államfővel együtt az a benyomásuk, hogy a köztársasági elnökök szerepköre az egész térségben bővül abban az értelemben, hogy a napi politikától függetlenül képesek párbeszédet folytatni a társadalommal, s afféle néptribunszerepet töltenek be. Tapasztalataik szerint az elnöki tekintély nem megrendül, hanem éppen hogy erősödik az esetenkénti politikai támadások hatására. Göncz Árpádban semmiféle keserűség nincs a tavaly október 23-ai inm —

cidens miatt, de — ahogy fogalmaz — nem szereti azokat, akik szervezték. A jövő évi választásokkal kapcsolatosan a köztársasági elnök nem bocsátkozhat jóslásokba, de abban biztos, hogy a vesztes az lesz, aki negatív kampányt kezd. Véleménye szerint az alapvető generációváltás és a magyar politikai élet nagy stílusváltása 1998-ban lesz. A külföldön élő magyar állampolgárok esetleges szavazati jogáról kifejti: nem hiszi, hogy azok a felelősen gondolkodó magyarok, akiket egész életük, családjuk, munkájuk, üzleti érdekeltségük más országhoz köt. akik nem vesznek részt velünk

a közterhek viselésében, akik nem ismerik az itthoni viszonyokat, szavazati jog gyakorlásával akarnának beavatkozni Magyarország politikájába. Ugyanakkor helyesli, ha azok a magyar állampolgárok, akik külföldön dolgoznak, élni tudnak szavazati jogukkal akkor is, ha a szavazás napján nem tartózkodnak Maevarországon.

A médiumügyekre vonatkozó kérdésre válaszolva Göncz Árpád emlékeztet rá: még folyamatban van az a bírósági eljárás, amely annak értelmezésére hivatott, hogy felmentésen kívül más módon is megszűnhet-e a rádió és a televízió elnökeinek megbízatása. (Mint ismeretes, felmentésre — erre irányuló előterjesztés hiányában — még nem került sor.) Antall Józsefhez fűződő kapcsolatáról Göncz Árpád elmondja: elvi kérdésekben, pontosabban az állam és a kormány szerepének megítélésében az elmúlt két évben igen kemény csaták voltak közöttük. Munkakapcsolatuk nem formalizált, de bármikor egymás rendelkezésre állnak. Arra a kérdésre, hogy adott esetben vállalná-e az újabb megbízatást, az elnök úgy válaszolt: az attól is függ. tud-e úgy együtt dolgozni a leendő miniszterelnökkel, akinek a személyét még nem ismerjük, hogy az az orszác hasznára váljék.'

Az interjú a 9 oldal mi