Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Mtefejeaődött a tényfeltárón Keresik a névtelen levél szerzőjét Nagy erőkkel folyik a kutatás annak az állítólagos egykori állambiztonsági tiszt személyének a felderítésére, aki a Kurírhoz küldött és a Népszava szombati számában is közölt névtelen levélben igyekezett leleplezni az egykori III/III-as csoportfőnökség, a kémelhárítás egyik magas beosztású .vezetőjének és több szt-tisztjének a bűnös tevékenységét. A titkosszolgálati körökhöz közel álló, de magát megnevezni nem kívánó szakértőnk szerint, a névtelen levél alapján feltételezhető, hogy a szerző állambiztonsági tiszt lehetett, vagy legalább is az akkori titkosszolgálat alkalmazásában állt. Erre utal az is, hogy a kémelhárítás egyik szervezetét szakszerűen támadólagos elhárítás néven emlegeti, és az általa felsorolt személyek egyike másika valóban szttiszt volt. A levélíró ismeretei eléggé felületesek, hiszen olyant is szt-tisztként emleget, aki hivatali köteles(F oly tatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) ségből tartotta a kapcsolatot az Állambiztonság öszszekötőivel. Viszont nagy hibát követett el, és ezzel megingatta a szavahihetőségét — sőt, lehet, hogy ez lesz a veszte — amikor a belügyminiszterhelyettesként emleget egy olyan volt állambiztonsági tisztet, aki eléggé távol állt a tábornoki beosztástól. Bár az illetőnek vitathatatlanul nagy hatalma volt és nincs kizárva, hogy valóban saját céljára vett „kölcsön” 5 millió forintot a B-ellátmányból. Ez a tranzakció, abban az időben köztudott is volt az Állambiztonság berkeiben. Amennyiben a vizsgálat során valóban fény derül az 5 millió forint magáncélra való felhasználására, akkor bizony kellemetlen helyzetbe kerülhet a „nagy kombinátor” egykori főnöke is, aki nem értett az operatív munkához, könnyedén „meglegendáztathatták” és jóhiszeműen engedélyezte a kiutalást, hiszen ilyen összeg kiutalásához még abban az időben is kellett egy „jó” aláírás. Szakértőnk véleménye azerint, a névtelen levélíró, — akinek a személyét előbb-utóbb biztosan felderítik, valószínűleg 1990-ben a titkosszolgálattól való nagy „menekülési” hullám idején vált meg a testülettől. A levélíró által felvetett visszaéléseket informátorunk szerint valószínűleg elkövették, és azok, akikről szó van, de azt hangsúlyozni kell, hogy az események 1989-ben történtek, tehát a bűncselekményekhez semmi köze sincs a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőinek és munkatársainak. Az egykori Szt-tisztek pedig magánemberként bűnözhetnek — ha azt teszik — ugyanis a választások után dr. Horváth Balázs belügyminiszternek az első intézkedései közé tartozott, hogy azonnal leszerelte a 800 Szt-tisztet, amit ma sem köszönnek meg neki a titkosszolgálat vezetői. A névtelen levél egyik címzettje volt dr. Bócz Endre, fővárosi főügyész; aki a Népszava érdeklődésére elmondta, bár a levél tartalmát ismeri, hiszen neki is megküldte a feladó, de ezzel kapcsolatban a főügyészségnek semmi tennivalója nincs.‘Ugyanis ami nyilvánosságra került, az nem képez sem állam sem pedig szolgálati titkot. Dieter Hofmannal kapcsolatos eljárás pedig nincs összefüggésben a levéllel. Megkérdeztük dr. Kacziba Antal rendőrtábornokot, igaz-e a Kurírnak az az állítása, hogy névtelen levélről már előre figyelmeztette őket. A bűnügyi főigazgató azt válaszolta, hogy miután ebben az esetben nem rendőrségi ügyről van szó, nem nyilatkozik. Bár a tábornok nem cáfolta, hogy miután tudomást szerzett az ismeretlen szerző által szétküldött levelekről, jó indulatúan felhívta a szerkesztőség figyelmét az írásban rejlő jogi buktatókra. Dr. Füzessy Tibor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter sajtófőnöke, László Ildikó érdeklődésünkre elmondta, hogy az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal lényegében befejezte a tényfeltáró vizsgálatot, és amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, a megállapításaikat továbbítják az Országos Rendőrfőkapitánysághoz, amely illetékes a nyomozás, majd a vizsgálat lefolytatására. Miután a névtelen levélíró feltehetően nem kísérte figyelemmel az országházi eseményeket és az írás egy példányát Kövér Lászlónak, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága volt elnökének is megküldte, a Fidesz frakcióvezetőjétől véleményt kértünk a levélről. Kövér László kérdésünkre elmondta, hogy csupán anynyit tud ezzel kapcsolatban, hogy a levélben szereplő nevek feltehetően hitelesek, de a körülmények vizsgálata a Nemzetbiztonsági Bizottság feladata lesz. Arra a kérdésünkre, hogy j a Kalasnyikov-botrány, j majd a chilei fegyver szállítási ügy, és a maribori j fegyberbotrány miatt úgy [ tűnik, hogy bizonyos magyar hivatalos szervek is érintettek azokban: Kövér László azt felelte, szerinte csak a Kalasnyikov-ügvben derült fény egyértelműen a { hatóság szerepére. Bár azt • sem cáfolta, hogy például a chilei fegyverszállitmány j gyanúsítottjai szinte rendőri „kísérettel” hagyhatták 1 el az országot, és talán j ezért nem került sor a felelősségre vonásukra. Schmidt Attila
