Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-25 / 8522. szám

1 Menekültek sorsa ✓ Érződik a szigorúbb nyugat-európai intézkedések hatása A kormány politikai dön­tést hozott, amikor huma­nitárius megfontolásból befo­gadta a háborús menekülteket. Az 1951-es genfi menekült­ügyi konvenció határozata alapján ugyanit csak egyéni ül­döztetés miatt lehetséges menekültként befogadni vala­kit. Magyarországra 1991 óta 67 ezer háborús menekült érké­zén, számukra hazánk ideigle­nesen oltalmat nyújtón. Közü­lük mindössze 15 ezren voltak azok, akik vagy visszatértek hazájukba, vagy harmadik or­szágba távoztak. Borsi Józse­fet, a Menekültügyi és Migrá­ciós Hivatal főosztályvezető­­belyenesét a jelenlegi helyzet­ről kérdeztük.-Sokan nem veszik igénybe az állami segítségei és nem re­gisztráltatják magukat. Ók mi­lyen jogi státusban vannak?- Turistaként is tartózkod­hatnak Magyarországon, de ez pródössze harminc napra szól. Amennyiben azonban egyszer átlépik a határt és újra visszatér­nek, az egy hónapos határidő új­ból elkezdődik. Mások tartóz­kodási vagy bevándorlási en­gedélyt kémek a hatóságoktól. Ok azok, akik jelentősebb tarta­lékokkal rendelkeznek, vagy si­került vállalkozást elkezdeniük, munkát találniuk. A volt Jugo­­tZlávia köztársaságaiból érke­kficfil tavaly 3095-en bevándorlási engedélyt, idén júliusig 2174-en. Egy­éves tartózkodást engedélyt «02-ai kaptak.- Hány embert helyeztek él tkülttóborokban, t milyen r vár rájuk? 2,36% 43,56% 1,19% 37,14% 15,74% | | mogyar horvál muzulmán szerb ■ egyéb- Menekülttáborokban je­lenleg 3050-en vannak, de szá­muk és összetételük állandóan változik. Érdekes jelenség, hogy a magyarok aránya növe­kedett az eltelt két hónapban. Az ebben az évben hozzánk fordulók közül 75 százalék Kis-Jugoszláviából étkezett, ezeknek 90 százaléka magyar, s csak 6,6 százalékuk jött Bosznia-Hercegovinából és 9J2 százalékuk Romániából. A leg­nagyobb probléma az. hogy nem tudhatjuk, visszatérhet­nek-e hazájukba, arra a terük:­­tt, ahonnan származnak. Külö­nösen súlyos problémá s bor­­. vátországi magyarok sorsa, akik számára csak a régi terme­sen lenne lehetséges magyar­ként élni. On adva vannak eh­hez az infrastrukturális feltéte­lek. Mindez sajnos az ottani magyarság asszimilációjának felgyorsulásával fenyeget. Egyelőre nem lehet megmon­dani, mit hoz a jövő.- Érzékelhető-e a nyugat­európai szigorúbb menekült­­ügyi intézkedések hatása?- Megfigyelhető, hogy most már nemcsak délről és ke­letről, hanem nyugatról is ér­keznek menekültek, kitoloncol­ják őket a befogadó országból. A bicskei táborba több mint húszán érkeztek Svédor­szágból az utóbbi hónapokban. Sorsuk megoldatlan, merj a há­ború miau nem mehetnek to­vább. Hazaküldik ugyanis azo­kat, akik biztonságos országból származnak, vagy nem laknak közvetlenül veszélyeztetett te­rületen. Lényegesen keveseb­ben kapnak letelepedési enge­délyt is nyugat-európai orszá­gokban, de főleg Németország­ban, mint korábban. Ezeknek az intézkedéseknek számunkra is fontos üzenetük van. A me­nekültüggyel kapcsolatos jog­szabályainknak illeszkedniük kell ehhez az európai rendszer­hez, természetesen úgy, hogy azokban szerepet kapjanak a mi sajátos nemzeti érdekeink. Nem érdekünk például, hogy a határainkon túl élő magyarok véglegesen áttelepüljenek, eme semmiképpen nem ösztönöz­hetjük őket. Finom és érzékeny rendszert kellene megalkotni, amely képes állandóan alkal­mazkodni a változó körülmé­nyekhez. (rfat)

Next

/
Thumbnails
Contents