Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Jobb a bajt időben megelőzni • Mi minden pusztítja a magyart? A magyar lakosság halálának 91 százalékáért 5 nagy betegségcsoport — a szív- és érrendszeri betegségek 50 százalékban, a daganatos betegségek 22, az erőszakos halálok 9, az idült tüdőbetegségek és a májzsugor 4-4 százalékban — felelős. A statisztika annál tragikusabb, mivel a felsoroltak közül több is megelőzhető és gyógyítható lenne. Mint az az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat egyik anyagából kitűnik, 12 halállal végződő betegségből 2 megelőzhető, 3 szűrhető, de helyes diagnózis mellett valamennyi kezelhető volna. Mégis, míg Európa más tájain a rossz egészségügyi ellátás miatti halálozás csökken, addig Magyarországon ugyanez emelkedő tendenciát mutat. A városokban, a falvakban, de még az egyes kerületekben élők, a különböző foglalkozásúak és eltérő anyagi helyzetben lévők, a más-más műveltségű csoportok körében is jelentős a halálozási statisztika közötti különbség. Ugyanis minél rosszabb körülmények között és alacsonyabb műveltségi fokon él valaki, annál nagyobb esélye van a morbiditásra és a mihamarabbi elhalálozásra. Kutatások sora bizonyítja, hogy a lakosság egészségi állapotát lényegesen befolyásolja a/ életmód, a természeti, társadalmi — lakóhelyi és munkahelyi — környezet. Miután az elmúlt évtizedekben ezek a tényezők alaposan megváltoztak, joggal merül fel a kérdés, hogy a meglehetősen negatív egészségügyi helyzet kialakulásában ezek milyen szerepet játszanak. Az ÁNTSZ anyagából kitűnik, hogy a magyar lakosság helytelen táplálkozása, mozgásszegény életmódja, a dohányzás, a túlzott alkohol- és a terjedőben lévő drogfogyasztás mind-mind az egészség és a hosszabb élettartam ellen hatnak. A hírhedten egészségtelen étkeinkkel felvett energia, az elegendőnél másfélkétszer nagyobb koleszterinbevitel, a túlzott cukor- és sófogyasztás is rontja a magyar lakosság egészségét. És akkor még nem is említettük a mozgásszegény életmódot, a megannyi túlmunkát, s azt, hogy az ifjúság 55, a felnőtt lakosság 84 százaléka még alkalomszerűen sem sportol. A stressz, mint önmagában pusztító elem, a mozgásszegény, helytelen étrendű életmóddal társulva kisebbfajta öngyilkossággal ér fel. A felsoroltakat csak súlyosbítja, hogy a 15 évesnél idősebb magyar lakosság egyetlen esztendő alatt személyenként csaknem 2—3 ezer (!) szál cigarettát szív el. Mint az az iménti számból is kitűnik, az ifjúság a dohányzást már az általános iskolában elkezdi: a 14 évesnél idősebbek 33,2 százaléka cigarettázik! Ugyanakkor statisztikailag bizonyított, hogy a dohányzás a születéskor várható átlagos élettartamot 5—8 évvel megrövidíti! Döbbenetes adat, különösen akkor, ha ezzel az érintettek nincsenek tisztában, vagy ha igen, azt semmibe veszik, nem mérik fel a következményeit. Az élettartam csökkenésén kívül a szívinfarktusok 23, a daganatos megbetegedések 29, az idült légúti betegségek 60 százalékáért a dohányzás a felelős! Az ÁNTSZ-anyagból kiolvasható, hogy évente 16 300 halál a cigarettázással kapcsolható össze. Az alkohol — és a terjedőben lévő drogfogyasztás — a magyar lakosság egészségét romboló másik tényező. Noha 9 éves adat, mégis érdemes továbbgondolásra, hiszen a helyzet azóta csak drámaibban romlott, hogy a férfiak 18, a nők másfél, a 14 évesnél idősebbek 9,4 százaléka rendszeres alkoholfogyaszló. Pontos adatok máig nincsenek arról, hogy a lakosság hány százaléka él a pusztító „pótszerrel”, mégis több mint 6(X) ezerre becsülik az alkoholos szenvedélybetegek számát, kiknek csupán 10 százaléka kerül gondozásra. Az alkoholizálás sok tízezer család drámájához vezet, tíz- és tízezer elet siklik félre a hódító szertől, bizonyított, a nyclőcső- és hasnyálmirigyrákok, a magas vérnyomás és a májzsugor kifejlődésében igencsak nagy szerep jut az alkoholfogyasztásnak. Az. utóbbi két esztendőben az alkohol 16,3 százalékban játszott szerepet közúti baleset során. Mindezeken túl az ország területének 11,2 százalékát, így pedig a lakosság 44,3 százalékát érinti a levegőszennyezetlség. Csaknem unásig beszéltünk már a gyermekkori asztmáról, a kiskorúak ólomterheléséről, a felnőttkori idült légúti megbetegedésekről, melyek szintén rontják a magyar lakosság egészségi állapotát. És akkor ott vannak még a lakótelepi otthonok meglehetősen száraz levegője, az út menti parlagfű miatti allergiás betegségek. Vizeink többsége szegény jódban és fluorban, pedig ezek a vegyületek az egészséges szervezel számára elengedhetetlenek. Nem úgy a nitrát, amiből viszont a kelleténél több — a szervezetre károsan ható — található a honi vizekben... Szintén bizonyított, hogy a magyarországi települések 11.4 százalékában egészségtelen az ivóvíz, és mindehhez a szennyvizeinknek mindössze 27 százaléka tisztított elfogadhatóan. Sok egyéb mellett a gyermekkori fogszuvasodás, a golyva és arzénmérgezés. a vérhas- és bélkólijárványok oka lehet honi vizeink szennyezettsége. A zajártalom közismerten az egészségre ártalmas tényezők egyike. A magyar lakosság 3,4 millió foglalkoztatottja közül mintegy I millióan dolgoznak olyan munkahelyen, ahol a halláskárosodással járó — határérték feletti — zaj van. Az ipari üzemekben fokozott hőhatásnak, a normálisnál nagyobb páratartalomnak, vibrációnak, ionizáló sugaraknak, pornak teszik ki a munkavállalókat. Nem véletlen, hogy nyomukban „elharapódzott” a mozgásszervi megbetegedés, a halláscsökkenés, a végtagok érszűkülete és a légúti daganatok száma. Az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi munkahelyeken — ki gondolná? — több száz, az egészségre ártalmas vegyi anyaggal dolgoznak. Márpedig ezek hatására fokozottan fordulnak elő hörgőrákok, májzsugorok és különféle allergiás kórképek. Ahhoz, hogy egyszer azt mondhassuk majd — rövid időn belül irreális lenne ezt elvárni —, egészséges nemzet a miénk, bőségesen van mit tenni. A ma egészségvédelme, a holnap egészséges emberének egyik garanciája. Természetesen ennek anyagi vonzalai is vannak, de ! aki tovább lát az orránál az meg j érti, hogy megéri. Ugyanis, a ma tönkrement egészségűek gyógyítása holnapra marad. És akkor a s/ámla nem annyi lesz. mint napjainkban... KRAS7.NAI ÉVA Magyar Hírlap, 1993. aug. 17.
