Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Pesti Hírlap, 1993. aug. 18. 21 CSALOG ZSOLT ÍRÓVAL BESZÉLGET MATÚZ GÁBOR (3.) Cigánylázadás előtt? A Szociológia című folyóirat idei első számában jelent meg Csalog Zsolt A cigányság a magyar munkaerőpiacon című előadásának szövege. Tanulmányában a szerző áttekinti a hazai cigányság történetét a Kárpátmedencében való megjelenésűktől napjainkig. Tragikus képet fost Magyarország legnépesebb etnikai kisebbségének jelenlegi helyzetéről. A valójában soha teljes legitimitást nem szerzett népcsoportot ma mindenki másnál jobban sújtják a társadalmi átalakulással járó nehézségek: munkanélküliség, szegénység... „Szinte törvényszerű fejlemény, bogy amikor a nyolcvanas évek végétől bekövetkezik a magyar gazdasag válsága és végzetes karcsúsodása, elsőként a cigány munkaerőt bocsátják el. Míg napjainkban a munkanélküliség országosan alig haladja meg all százalékot, a cigányság munkanélküliségének becsült értéke a 60 százalékot is meghaladja (egyes becslések szerint 70 % [1992-es adat — M. G.]), de bizonyos régiókban (főként Eszakkelet-Magyarország) a 100 százalékot közelíti. S a drámai jövedelemvesztést nem ellentételezi megfelelő szociálpolitikai mechanizmus. A cigányság jelenkori munkanélküliségének oka kenős: az ’objektív’ ok, hogy a válsággal küzdő magyar gazdaságnak valóban nincs szüksége képzeden munkaerőre; ugyanakkor kitapintható a háttérben a diszkrimináció ténye is: a cigány munkaerőtömeg szakképzett hányada ugyanúgy munkanélküli, mint a képzeden többség, a munkaképes kort elérő fiatalok munkába állása pedig reménytelen, teljesen függeden kvalifikációs szintjüktől... A pszichikai terhelés óriási. Nemzetközi összehasonlítások figyelmeztetnek, hogy a munkából kiesettek morális tartása néhány év alatt összeroppanhat, akár olyan mértékig is, hogy korrekcióra már nincs tovább mód-. S a cigányság körüli társadalmi feszültségek drámaian élesednek Nemcsak a kormányzat, de a magyar társadalom sem képes felismerni, bogy ha a probléma kezelésében igen gyors változás nem történik a helyzet súlyos társadalmi robbanáshoz vezethet.” Cigánylázadás élőn állunk, figyelmeztet a szerző. Am eliséekken ami hívta fel a figyelme hogy ha «el »karjuk krrtím a társadéin robbanást — tat alapvető érdeke a ma ' gyár társadalomnak —, a cigányság sor sál jobbítandó as oktatás is a gaxdaság te fiilétén atomnak változtatások szüksége ' sok. Hasai viszonyokra kidolgozott altér nativákrál kottái, vagy csak példákat, ötlé tokai tarait- — Kész program is létezik, i.' — Létezik Írásos változatai — Igen, de még nem publikus...- —kiürít — Mert nem a nyilvánosságnak, hanem így pártnak készült, programjavaslatként... _Motyilmtkl — Nem tartozik a nyilvánosságra. Felkínáltunk az illető pártnak... — Bkstaiitatlákt *- — Nem, nem, nem... Csak fapyalgást tapasztaltam. Hol találok jma Magyarországon pártot, amelyik -hajlandó lenne felvállalni általában n kisebbségek, és kiemelten a roma pűsebbség, » cigányok ügyét, még |»kkor is, ha egyébként ez az elv* trendszerébe illik? Amikor bármelyik j (párt úgy ítélheü meg, hogy ezzel a 1 programmal inkább szavazatokat feszít, mint nyer. De a helyzet na•JOW JjÖftMtU; Utat &&&$}<*& ♦jbat ugyaniaphogy há egyniberfuT «párt kibújik e feladat alól, éppenséggel akkor veszít szavazatokat. Libetrális pártjaink az elmúlt három év alatt amúgy is meglehetősen sokat «veszítettek arcélükből, beszürkültck. SHol a fenében van már a programokban is megnyilvánuló liberális • bázis? — hallani gyakran az elégededenkedő kérdést. Odáig mentek I egyfajta pragmatizmusban, hogy ‘már alig-alig hallható a karakteres 1 liberális hangütés. Folyik a meccs a (pártokon belül, vállalni, vagy nem | vállalni a cigányság kiemelt táímogaj fását. Remélem, hogy mindezen vívódások ellenére lesznek pártok, melyek egyrészt humanitárius alakon — ha úgy tetszik, a liberális program természetes részeként —, másrész pedig egészen pragmaükusan a magyar társadalom jövője ér; dekében nagyon határozottan mégis ' képesek lesznek felvállalni az ügyet, és lépni benne. — Úgy vék, a mostani kormány stem ' tekinti tMvügyémtk, hogy a cigányság problémája megoldódjon, Ax ön által elmondottak azonban mintha art vetítenék OÜrt, kogy egy esetleges politikai irányvál, tál sorú» halálomra kerüli más párt vagy ikártkooheü sem • remény korpákét kotta f ni a cigányoknak.« b ,\*/\ . F II —Én azért élek ezzel á reménynyel. Megvan persze a veszélye annak, hogy a kisebbségek ügye me-Ent elsikkad, de a veszélyek arra vak, hogy figyeljünk rájuk, és meg»próbáljuk elhárítani őket. — Von egy olyasfajta vélekedés, hogyha ogy Hkeráhs kormány kerül at ország élére, akkor at sokkal kévéiké lom likerálii Cigány kérdéskén, mint a mostani. — Ez nonszensz! Ha mégis ez következne be, az a párt kiürül. — Gondolta, hogy op majdani likení- Us keüipminíszter, csak mert kemény hétül nyila kérdéshez, képes megrendíteni • kormány helyzetét I 1 — Igen, hogyne. De azért itt pontosítsunk: Mit jelent az, hogy „kemény kéz”? — A Hkeráhs kelügyminisxter majdani működésével kapcsolatos vízié együtt jelentkezik attól a vélekedéssel, hop a tárca mostani birtokosa tehetetlen a ctganykér-Íliken. On idézte Tanker István krimimogust, aki szerint, lélekszámúkhoz viszonyítva, a cigányok közül heveseiken követpék el káncseiekményt, mint a nem cigányok- At emkerek mégis ágy értik — vannak, akik ágy értik —, hogy a cigányak kámérnek tökben. Ilyesféle hivatalos statisztika pertu nincs. És éppen ezért ai idézett kriminalóguti vélemény is adhat okot kételyekre. Egy szociológus interjúalanyom etf-két évvel eulitt még azt kérdezte tőlem, hogyan mondhatom én bárkire is azt, hogy cigány, csak mert mondjuk sötét a kőre, fekete a haja, „úgy néz ki, mint ep cigány”. Amigát illető magát mm vallja cigánynak, addig mm állítható ráta, hogy cigány. — Belátható idővel a Holocaust után nem fogják magukat cigánynak mondani. Mikor ebben az évszázadban az egyetlen tudományos megalapozottságú cigánykutatás folyt az országban, 1971-ben, egyetlen definíció volt működtethető: cigány az, akit a környezete annak tart. Első ránézésre faramuci meghatározás, de valójában nem az. Kiválóan mutatja, hogy cigánynak lenni elsősorban megkülönböztetettséget, diszkriminált sorsot jelept. Amiből nincserv saját elhatározásból történő kibújás, mert a környezetem, a többség alapállása szabja meg a létemet. Rengeteg elhibázott, sötéten rossz szándékú propaganda alakítja a helyzetet. Alapvető feladat kellene legyen ezt megszüntetni, megfordítani. A tényleges valóságot publikálni, tárni a társadalmi többség elé, a maszlag helyett, ami megy a rendőrség, és nagyon sokszor más állami szervek részéről is. Én egy liberális vezetésű belügyminisztériumot nagyon-nagyon másként képzelnék el, mint Boross úrét. Van ezen a magyar rendőrségen mit közelíteni Európa felé: a jogszerűség következettjei érvényesítésébenv. A rendórtisz■ ti főiskola meghívására nemrégiben tartottam náluk egy előadást a ci
