Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Népszabadság, 1993. aug. 18. ő Választás négypólusú erőtérben Az utóbbi hetekben szinte kapkodó gyorsasággal erősödtek fel bizonyos koalicióalakítási kísérletek. Fontos politikai mandinerek ezek. hisz ilyenkor az is eldől, hogy melyik párt tudja rákényszeríteni választási elképzeléseit a másik pártra, esetleg pártokra. Jó esetben persze egyenrangú pártok alkuiról lehet beszélni, mig máskor - az elmúlt négy év is ezt mutatta - önálló arculat nélkül, csupán a miniszteri, államtitkári helyek képezték az alku tárgyát. Kérem az olvasót, ne nehezteljen. hogy kénytelen vagyok áttekintem az elmúlt évek „párttörténetét". ezek formáit meghatározni. Tennem kell ezt azért is. mert az utóbbr-hetekben egyes politikai elemzők mintha elfelejtkeztek volna a magyar politikai pártok ideológiai elrendeződéséről Olyan, politikailag számomra kévéssé elfogadható felosztás is napvilágot látott, mely a társadalmat egy nem létező struktúra felvázolásával helytelen irányba orientálta. Olyan irányba, mely megtévesztheti a választót (bár tudom, hogy nem ezzel a céllal Íródott), döntését befolyásolja, a kevésbé „vájtfülüt” elbizonytalanítja. 1993, július 30-án a Népszabadságban a Fábrí-Nagy szerzőpáros cikkében „hárompólusú politikai erőtérről’' beszél. melyben a tradicionális nemzetpoiitikai hangsúlyú konzervatív erőket, a szocialistaszociáldemokrata pártokat - és itt történik a csúsztatás - harmadik pólusként pedig a „pragmatikus-modemizaciós. és nem a liberális pártokat jelöli meg. Véleményem és az ő véleményük szerint is önkényesen E tagozódás ugyanis nem létezik, s az elmúlt négy évben sem létezett. □ A „kádári" puha diktatúra annyira diktatúra volt, hogy az akkor már létező demokratikus ellenzék politizálása csupán elméleti. filozófiai, ha úgy tetszik ideológiai műhelyekre szorítkozhatott. Az ideológiai nézetütközések csak a szamizdat irodalomban látták napvilágot, s elsősorban vagy kizárólagosan az értelmiség szűk köre tudott róla. A marxizmus-leninizmus ideológiai alapjait elsősorban ideologikus érvekkel lehetett megcáfolni, hisz eszervek és a pragmatikus gondolkodás a rendszer teljes irracionalizmusa miatt lehetetlen volt. Az ideológiai. politológiai elemzéseknek kellett bizonyítaniuk: nemcsak a gyakorlat hibás, hanem az elmélet, a filozófia is tarthatatlan. A rendszerváltás időszakában éppen ezért a politikai csoportosulások - természetesen - ideológiai törésvonalak mentén rendeződtek, háttérbe szorult a pragmatikus gondolkodás így jöttek letre Magyarországon a konzervatív, a szocialista-szociáldemokrata és harmadikként - egyáltalán nem elhanyagolható erőként, - a liberális ideológiát valló, néha radikálisan „akciózó" pártok Azt hiszem. 1992-ig motorjai voltak a rendszerváltásnak. erőszakosságukkal. ésszerű gondolkodásukkal, szakértelmükkel. A konzervatív blokk és a szocialista párt az etatizmus irányába tartott, és a konzervatív többség az ellenzék kísérletei ellenére sikerrel járt: centralizált államot és alig életképes. szinte inkubátorra szoruló civil társadalmat alakítottak ki Megkezdődtek, és az utóbbi hónapokban be is fejeződtek - sajat identitásukat erősítendő - a nagy intemacionalekhoz. szövetségekhez való csatlakozások, melyek ideológiai demarkációs vonalat rajzoltak a pártok koré A partok figvelmen kívül hagvták. hogy Magyarországon ilver, rövid idő alatt a civil társadalom meg nem szerveződhetett meg Egyik ideológiai irányzat sem. egyik part sem hirdetett valódi polgárosodási programot. a rendszerváltás utam időszakban akadályoztak a szakmai önszervezódesek létrejöttét Minden alárendelődött ismét az ideológiának. Nem értékelték újra az állam szerepét, szemünk előtt csorbult a sajtószabadság. nem történt meg a tulajdonviszonyok rendezese. az egyház és az allam tényleges szétválasztása, ideológiai viták bénították a fejlődést 1992-ben egy „negyedik" ere lepett a politikai porondra: a kifejezetten pragmatikus programot, modernizációs politikát hirdető Köztársaság Part es az átalakult Agrárszövetség Az akkor még „zöld báróként" aposztrofált part szakszerűsége, pragmatizmusa - konzervatív es liberális irányból egyaránt - posztkommunista minősítést kapott A Köztársaság Part idegen testként jelent meg az ideológiai kötöttségekkel. ínternacionalékba tagozódott partok között, hiszen azt hirdette meg. hogy lehet másképp, nem csak a régi sémák szerint. (Az igazsághoz tartozik, hogy mara a liberális pártok egvarcusága is megszűnt. A Fidesz radikalizalodott. az SZDSZ pedig egyre
