Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
inkább pragmatikus gyakorlatot vett fel a kiszámítható „vegytiszta" liberális ideológia mellett.) Tévedés tehát ma hárompólusú politikai elrendezödesröl beszélni, ez - vagy a dolgok hibás leegyszerűsitése, még akkor is, ha a pragmatikus pártok sokkal inkább elhatárolódnak a szélsőséges nézetektől, etatizmustól. a szociális demagógiától. mint a szabadelvüség ideológiai gyakorlatához ragaszkodó liberális pártoktól. Bár azt is látni kell, hogy a pragmatizmusba nem fér bele a szociális érzéketlenség, a kisebbségek hol ilyen, hol olyan politikai kezelése, de nem fér' bele a szakszervezeteknek elkötelezett féktelen szociális Ígérgetés és a keresztény-nemzeti jelzöjü szélsőségekkel való kacérkodás Ü Most. a választások előtti hónapokban a „természetes szövetségesek" koalíciójának ésszerű felbomlása mellett, ingatag és erőszakolt, ideológiái alapokon szövődő koalíciók, választási szövetségek létrehozásán fáradozó ..blokkosodó” tendenciák körvonalai látszanak kibontakozni Megint valami ellen, egy másik blokk ellen hívják urnához a választókat. A választó alig tud valamit kezdeni a „liberális koalíció” gondolatával Az egyén, a választó az SZDSZ, a Fidesz, vagy akár a Köztársaság Part győzelmét akarja, nem pedig egy blokkét. Remélhetőleg nem a másik blokk ellen, hanem kedvenc pártjának programjára, számon kérhető, nyilvánosan bemutatott programjára fog szavazni. A pragmatikus gondolkodás azt kívánná, hogy a saját modernizációs elképzelések bemutatása alakítsa ki azokat az erőviszonyokat a választásokon (legalább az első fordulóban), ami után a politikai kompromisszumok az élért eredmények ismeretében kialakíthatók. Az elhamarkodott választási szövetségek azzal járhatnak, hogy ha a választásokon 50 százalékon alul maradnak - és erre minden esély meg is van a hatalom érdekében kényszerpályára kerülnek, mozgásterük beszűkül, választásuk a „kisebb rossz" irányába tolódik, s a tartalmi kérdések háttérbe szorulnak A sebtében kötött szövetségek fel is bomolhatnak, erejük szétforgácsolódik. hisz csupán a választások megnyerésének reményében szövetkeztek A Köztársaság Párt pragmatizmusából fakadóan már jó előre meghatározta, hogy az egyértelműen szélsőséges pártokkal nem hajlandó együttműködni. sem a választások előtt, sem azok után. A szélsőséges pártok kizárólagosságra törekednek, hisz ezért szélsőségesek. ami kizárja a gyakorlatias együttműködést. Nem határozta meg a Köztársaság Párt, hogy kivel köt koalíciót - bár vonzalmainak már többször hangot adott -, hanem valódi ellenzéki alternatívát kínál, amelyben biztosan nem kap teret és visszatérési lehetőséget egyetlen szélsőséges, bizalmat vesztett párt sem. Fenntartja a párt viszont a lehetőséget, hogy a programok tartalmi illeszthetősége esetén működőképes koalíciót vezessen, vagy annak tagja legyen. Ezt a tiszta lapot sem a konzervatív, sem a szocialista, sem a liberális tömörülés nem ajánlotta fel. A választási együttműködés nem tisztázza a későbbi vonzalmakat sem a jobb-, sem a baloldal irányába. Ez nem politikai óvatosság, hanem bizonytalanság, vagy talán az elbizonytalanodás. A választási szövetség ugyanis alkalmas arra, hogy a második forduló visszalépéseit követően egyik vagy másik párt - a blokkon belül - másik párt rovására, erején felül izmosodjék, s ebből a pozícióból az előre nyilvánosságra nem hozott koalíciós lehetőségek irányába lépjen □ Ha azért jön létre egy választási szövetség, hogy az MSZP várható előretörését megakadályozza, ez ideológiai szempontú döntés, gyakorlatilag pedig taktikai hiba. Alig képzelhető el ugyanis, hogy az MSZP-szavazók (második helyen) a liberális blokkot választanák, inkább a pragmatikus, ideológiamentes pártokat részesítik előnyben. Másrészt az MSZP mozgósítható szavazói csak fegyelmezettségük miatt mutatnak relatív többséget. A legutóbbi Bács-Kískun megyei választásokon is ez igazolódott. Igaz, hogy ott pragmatikus pártok jelöltjei indultak ideológiai pártokkal szemben, s a választás második fordulójában az MSZP-jelölt alig, míg az Agrárszövetség-Köztársaság Párt jelöltje mintegy kétezerrel növelte szavazatainak számát, anélkül, hogy a „döntőbe” nem jutott liberális párt szavazóit támogatásra szólította volna fel. Mi indítja mégis a pártokat, hogy új szövetségeseket keressenek? Félő. hogy az elhatárolódás, mely az elmúlt négy év csődjének is oka volt. A politikai váltógazdaság nem az egyes ideológiák kicserélése, a gazdasági. közigazgatási válságtól és a korrupciótól szenvedő országban. Persze a választóknak könnyebb tájékozódást jelent a keresztény, nemzeti, liberális és szocialista jelzők közötti eligazodás, mint az ígérgetéstől mentes pragmatizmus szakszerű programja. A legalább „négypólusú politikai” erőtérben valódi választása lesz az állampolgárnak « Veér András a Köztársaság Párt ügyvezető alelnöke
