Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-19 / 8519. szám
önvédelmi reflexekre képes, hanem konstruktivitásra is, sőt sokszor a liberális eszmék befogadására. Nyilvánvaló, hogy a szélsőséges liberalizmust elutasítja, mint ahogy az is érthető, ha a liberálisok fellépnek a klerikalizmusba hajló katolicizmussal szemben, jelentkezzék az bármely formában. — A nyugat-európai értelmiségiek körében erősödik az a nézet, miszerint a politikai élet szellemi megalapozása egyre szinvonaltalanabb, Üresebb. Ezért egy részük új utópiákat keres, amelyek szerintük elvezethetnek a vallásosság visszatéréséhez. A korai szociális utópiák, a jól kormányzott állam megálmodói egyházi értelmiségiek : voltak, s alighanem ma a Vatikán a legérzékenyebb a fejlett tőkés világ önzésére, szociális problémaira, a perifériára szorultak súlyos helyzetére. Magyarországon bekövetkezhet a vallás reneszánsza?- Nyugat-Európában az elvallástalanodás, a szekularizáció nem az adminisztratív beavatkozás, hanem a modern polgári fejlődés következménye. Mégis nagyon nehéz a jellemző trendet leírni. Dánia lakosságának a fele nem hívő, Svájcénak 95 százaléka viszont az. Spanyolországban és Olaszországban egyharmadra tehető a vallástalanok aránya, pedig mindkét országban óriásiak a katolikus hagyományok. Lengyelországban viszont gyakorlatilag a teljes lakosság hívő, az egyház ténylegesen hatalmi tényező. Ne feledjük a nemzeti függetlenségért vívott harcban és az ellenállásban játszott kiemelkedő szerepét sem. A nemzeti tradícióknak tehát óriási a hatása. Magyarországon a katolikus szociológusok szerint a lakosság egyharmada él aktív hitéletet. Sokáig azt gondoltuk, hogy a rendszerváltozás után hirtelen megnövekszik a számuk. Templomba valóban többen jártak mint régebben, de mostanra helyreállt az egyensúly. Akik csak karrierjük tartozékát látták a vasárnapi misére járásban, lassacskán elpárologtak. Az egyház kétezer éves története folyamán csodálatos vitalitást tanúsított, mindig képes volt arra, hogy önmagát megőrizve eloldódjon a régi Struktúrától, kötődjön az újhoz, részt vegyen annak konszolidálásában. Szent Pál ezt két szóval jelölte meg: „Oldás és kötés”. Nem hiszem, hogy a történet ott folytatható, ahol 1949-ben megszakadt. Itt már nincs mit restaurálni, mert az ilyen törekvések - bárkitől is erednének - a mai magyar társadalom objektív viszonyaiba ütköznének. Az evangélium szellemében- A magyar társadalomnak milyen érdekei fűződnek a katolikus egyház megújhodásához?- Az alkotmány értelmében Magyarországon az egyházak az államtól elválasztva működnek, amiből következik, hogy a hit megvallása és gya-1 korlása magánügy, az „intim szféra” része. De a kérdés másik oldala, hogy L a magyar társadalom többmilliós val[ lásos részének, közösségeinek léte, működése és társadalmi szerepvállalása ugyanakkor közügy, hiszen állampolgárok organikus közösségeinek , szabadságáról és a közjót szolgáló működéséről van szó. A magyarországi katolikus egyház sorsa mint a legnagyobb lélekszámú, a leggazdagabb történelmi és kulturális tradíciókkal rendelkező közösségé, méginkább „közügy”. A katolikus egyház és társadalom - már amennyiben ez utóbbi ma már ismét létezik - szerves megnyilatkozási formája lehet a „civil társadalomnak”, az államtól, hatalomtól, pártoktól és politikai érdekérvényesítő instrumentumoktól független véleményalkotásnak, értékalkotásnak és ezeken alapuló cselekvésnek. Ez az ezeréves szerepkör - amely a kétezer éves egyetemes kereszténységből meríti forrását, és hozzá kötik eitéphetetlen gyökerek - az evangelizálás nyomvonalán fogalmazható újra, azaz a visszatérésben az evangélium szociális tartalmához és szeretetközösségéhez. Ez csak úgy lesz lehetséges, ha eltemetik a múlt rekvizitumait, a hatalomhoz való illeszkedés konstantinusi gyakorlatát, a gazdasági tényezők túlbecsülését, a fegyelmi, hierarchikus rend kényszerű alkalmazását-. Milyen nagyszerű lenne, ha a mai kölcsönös gyanakvások helyébe Montalembert és Eötvös szelleme költözne: a „szabad egyház a szabad államban”! A nagy kérdés az: van-e, lesz-e szabad állam, és abban van-e és lesz-e szabad egyház? A magyar társadalomnak az igenlő ■ válasz az érdeke. Fábián Péter