Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-19 / 8519. szám

önvédelmi reflexekre képes, hanem konstruktivitásra is, sőt sokszor a li­berális eszmék befogadására. Nyil­vánvaló, hogy a szélsőséges liberaliz­must elutasítja, mint ahogy az is ért­hető, ha a liberálisok fellépnek a kle­­rikalizmusba hajló katolicizmussal szemben, jelentkezzék az bármely formában. — A nyugat-európai értelmiségiek köré­ben erősödik az a nézet, miszerint a politi­kai élet szellemi megalapozása egyre szin­­vonaltalanabb, Üresebb. Ezért egy részük új utópiákat keres, amelyek szerintük elve­zethetnek a vallásosság visszatéréséhez. A korai szociális utópiák, a jól kormányzott állam megálmodói egyházi értelmiségiek : voltak, s alighanem ma a Vatikán a legér­zékenyebb a fejlett tőkés világ önzésére, szociális problémaira, a perifériára szorul­tak súlyos helyzetére. Magyarországon be­következhet a vallás reneszánsza?- Nyugat-Európában az elvallásta­­lanodás, a szekularizáció nem az ad­minisztratív beavatkozás, hanem a modern polgári fejlődés következmé­nye. Mégis nagyon nehéz a jellemző trendet leírni. Dánia lakosságának a fele nem hívő, Svájcénak 95 százalé­ka viszont az. Spanyolországban és Olaszországban egyharmadra tehető a vallástalanok aránya, pedig mind­két országban óriásiak a katolikus hagyományok. Lengyelországban vi­szont gyakorlatilag a teljes lakosság hívő, az egyház ténylegesen hatalmi tényező. Ne feledjük a nemzeti füg­getlenségért vívott harcban és az elle­nállásban játszott kiemelkedő szere­pét sem. A nemzeti tradícióknak te­hát óriási a hatása. Magyarországon a katolikus szocio­lógusok szerint a lakosság egyharma­­da él aktív hitéletet. Sokáig azt gon­doltuk, hogy a rendszerváltozás után hirtelen megnövekszik a számuk. Templomba valóban többen jártak mint régebben, de mostanra helyre­állt az egyensúly. Akik csak karrier­jük tartozékát látták a vasárnapi mi­sére járásban, lassacskán elpárolog­tak. Az egyház kétezer éves története folyamán csodálatos vitalitást tanúsí­tott, mindig képes volt arra, hogy ön­magát megőrizve eloldódjon a régi Struktúrától, kötődjön az újhoz, részt vegyen annak konszolidálásában. Szent Pál ezt két szóval jelölte meg: „Oldás és kötés”. Nem hiszem, hogy a történet ott folytatható, ahol 1949-ben megsza­kadt. Itt már nincs mit restaurálni, mert az ilyen törekvések - bárkitől is erednének - a mai magyar társada­lom objektív viszonyaiba ütköznének. Az evangélium szellemében- A magyar társadalomnak milyen ér­dekei fűződnek a katolikus egyház megúj­hodásához?- Az alkotmány értelmében Ma­gyarországon az egyházak az államtól elválasztva működnek, amiből követ­kezik, hogy a hit megvallása és gya-1 korlása magánügy, az „intim szféra” része. De a kérdés másik oldala, hogy L a magyar társadalom többmilliós val­­[ lásos részének, közösségeinek léte, működése és társadalmi szerepválla­lása ugyanakkor közügy, hiszen ál­lampolgárok organikus közösségeinek , szabadságáról és a közjót szolgáló működéséről van szó. A magyarországi katolikus egyház sorsa mint a legnagyobb lélekszámú, a leggazdagabb történelmi és kultu­rális tradíciókkal rendelkező közössé­gé, méginkább „közügy”. A katolikus egyház és társadalom - már amennyi­ben ez utóbbi ma már ismét létezik - szerves megnyilatkozási formája lehet a „civil társadalomnak”, az államtól, hatalomtól, pártoktól és politikai ér­dekérvényesítő instrumentumoktól független véleményalkotásnak, érték­alkotásnak és ezeken alapuló cselek­vésnek. Ez az ezeréves szerepkör - amely a kétezer éves egyetemes keresztény­ségből meríti forrását, és hozzá kötik eitéphetetlen gyökerek - az evangeli­­zálás nyomvonalán fogalmazható új­ra, azaz a visszatérésben az evangé­lium szociális tartalmához és szere­­tetközösségéhez. Ez csak úgy lesz le­hetséges, ha eltemetik a múlt rekvizi­­tumait, a hatalomhoz való illeszkedés konstantinusi gyakorlatát, a gazdasá­gi tényezők túlbecsülését, a fegyelmi, hierarchikus rend kényszerű alkal­mazását-. Milyen nagyszerű lenne, ha a mai kölcsönös gyanakvások helyébe Montalembert és Eötvös szelleme köl­tözne: a „szabad egyház a szabad ál­lamban”! A nagy kérdés az: van-e, lesz-e szabad állam, és abban van-e és lesz-e szabad egyház? A magyar társadalomnak az igenlő ■ válasz az érdeke. Fábián Péter

Next

/
Thumbnails
Contents