Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-19 / 8519. szám

Népszabadság, 1993. aug. 14.

2r

Szabad egyház a szabad államban?

Gergely Jenő történészprofesszor u politikai katolicizmusról

A magyarországi katolikus egyház becslések szerint legalább két-hárommillió állampolgárra gyakorol közvetett vagy közvetlen befolyást, ezáltal jelentékeny belpolitikai tényező is. A rendszerváltozással, a plurális társadalomban ismét természetessé vált, hogy keresi a módját a katolikus érdekek hatékony érvényesítésének. A kérdés az: hogyan? Dr. Gergely Jenőnek, az EL TE Bölcsészettudományi Kara egyetemi tanárának most jelent meg úttörő jelentőségű monográfiája Keresztényszocializmus Magyarországon 1924-1944 címmel. A történészprofesszorral az európai és a magyar politikai katolicizmus előtörténetéről, XX. századi tendenciáiról és a rendszerváltozás óta megfigyelhető jelenségeiről beszélgettem.- Honnan és miből, mikortől eredeztethető a politikai katolicizmus? Mindenkori válasz a modern kor kihívásaira, társadalmi változásaira, vagy érdekérvényesítő eszköz csupán?- A politikai katolicizmus akkor jön létre, amikor világnézetileg megbomlik az európai társadalmak keresztény homogenitása, tehát a felvilágosodás korában. Akkor születnek meg a nem vallásos töltésű autonóm emberi értékek, a polgárosodás demokratikus eszméi, az állam és az egyház szétválasztásának gondolata. Az új tendenciákra a katolikus egyház sokáig elutasítással reagált. Csak a XIX. század utolsó harmadától próbálkozott meg azzal, hogy konstruktív válaszokat adjon. Belátja ugyanis, hogy egy pluralizált polgári társadalomban mint vallási szervezet, mármint a klérus, a közéletben nem tudja hatékonyan képviselni a katolikus érdekeket, ezért világi instrumentumra, polgári pártra van szüksége.

Oldás, kötés és önvédelem- Müven lényegi eltérések vannak a ! nyugat-európai és a magyarországi tenden- | ciák között?- Két párhuzamos síkon fogunk haladni. Kezdjük Nyugat-Európával, ahol a politikai katolicizmus a XIX. század végén a kapitalizálódás szociális és társadalmi problémáira keresi a megoldást, az egyház új szerepvállalásának eszközeit. 1891-ben jelenik meg XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű, forradalmian újszerű enciklikája, amelyben elméleti alapot ad a különféle kereszténydemokrata, keresztényszocialista pártok és mozgalmak -számára. Ez már nem a szembefordulás programja a polgári társadalommal, hanem annak jobbá, szociálisan elfogadhatóbbá tételén való munkálkodásé, egyben a szocializmus anti tézise.

Magyarországon viszont még nem oldódtak meg a polgári átalakulásnak azok a liberalizmus által szorgalmazott feladatai, amelyeken a nyugati világ már a XIX. század közepén túljutott. A politikai katolicizmus nálunk negyven-ötven év késéssel. 1895- ben jön létre, önvédelmi reflexként, a liberális parlament és kormányok

olyan törvényei miatt, amelyek bizonyos területekről visszaszorítják az egyházat, ezért sértik az érdekeit. Példaként említhetem a polgári házasság és anyakönyvezés intézményét, az iskolapolitikát és így tovább. A politikai katolicizmus a Katolikus Néppártban ölt testet. A kapitalizmus fejlődése nyomán a húszas évektől kibontakoznak a keresztény-szocialista ! mozgalmak és pártok is, de a közélet marginális jelenségeként.

Az egyház és a katolikus társadalom nem a keresztény-szocialisták segítségével próbálta megoldani a szegénység problémáit, mérsékelni a szociális feszültségeket, hanem jótékonykodással. Többre becsülte a nőegyleteket, a szerzetesrendek közreműködését, később a hivatásrendi szervezeteket és az egyesületi tevékenységet, mint a pártmozgalmat.- Most megjelent kötetében olvastam, hogy a Horthv-korszakban. 1944-ig nem a katolikus párt. hanem közvetlen az egyházi vezetés politikai akarata érvényesült. A mai aggályok és gyanakvások a húszasharmincas évek hatalmi-egyházi mechanizmusaira vezethetők vissza?

■ - A Horthy-korszakban a politikai katolicizmus az egyház számára nem volt stratégiai jelentőségű. A püspökök hivatalból tagjai a törvényhozás- | nak, az egyház birtokaival, sajtójával, j alapítványaival intézményesen jelen volt a gazdaságban, és meghatározó szerepet játszott a közoktatásban, a kultúrában. A világi hatalomhoz való viszonyát egy virulens katolikus párt csak zavarta volna, ezért hát takarékra állította. A hercegprímás akkor tárgyalt Horthyval és a miniszterelnökkel, amikor akart, a püspökök a miniszterekkel úgyszintén. Ez a mechanizmus az egyház számára jónak és eredményesnek bizonyult, nem volt tehát értelme, hogy megváltoztassa- Ezekben az években mi történt Európa nyugati térfelén?- A modernizáció hatással volt a katolikus egyházra is. Bár Franciaországiján egy ideig dúlt a vita a monarchiához ragaszkodó, illetve a re-i publikánus katolikusok között, de

■ például Olaszországban és Spanyolországban feleslegessé vált a katolikus érdekek elkülönült képviselete, mert az állam kiegyezett az egyházzal. Németországban viszonÉtttár Bis- ! marck időszakában megalapítják a i

katolikus Centrum Pártot, mert számukra a kancellár túl liberális De ez t a párt a katolikus és szociális értékek néppárti ötvözete, például több bányász és munkás tagja volt. mint a liberális vagy- más polgári pártoknak.

A fő tendencia folytatódott, a konzervatív önvédelmi reflex nem jött működésbe, mert a polgárosodás alapvető liberális kihívásain már régen túl voltak, s mert a kormányok nem sértették meg elviselhetetlenül az egyház érdekeit. A második világháború. az antifasiszta ellenállás uj helyzetet teremtett, bár akkor még senki sem tudta, hogy ez olyan történelmi pillanat volt. amely Európa egész 1945 utáni fejlődésére jelentékeny hatással lesz.- Ezeket a tényeket, úgy hiszem, nálunk sokan nem tudjak, vagy szívesen elfelejtenék. Bár újabban az egy kori győztesek is átírják korabeli szerepüket.- Mostanában nem szokás kiemelni, hogy a nyugat-európai nagy keresztény pártok, tehát a német CDU. a francia MRP és az olasz DC az antifasiszta ellenállásban született meg. Igaz. nem a Vatikánban, a püspöki palotákban találták ki. hanem a fa' sizmus ellen összefogó népi-polgari erők termelték ki őket. Ebben a nagy véráldozatokat követelő, hősiességet felmutató összeurópai mozgalomban egymásra találtak a kommunisták, szociáldemokraták, liberálisok, radikálisok és keresztények. A fasiszta totalitarizmussal szemben bontakozott ki együttműködésük, amely a háború után a bolsevik típusú diktatúra elutasításában folytatódott, és lényegében kitartott az 1989-90-es kelet-kö| zép-európai fordulatig. A kommunis- I ták 1945 után ebből már kimaradtak.

A történelem különös, de nem véletlen eredménye, hogy a helyreállítás után a modernizáció feladatait az említett nagy keresztény pártok viszik véghez. Az olasz Alcide de Gasperi. a francia Maurice Schumann, a német Konrad Adenauer összehangolt keresztény politikával teremti meg a korszerű Kis-Európát, rakja le a nálunk sokat emlegetett és áhított szociális piacgazdaság alapjait. Ezek a pártok megőriztek a demokratikus gondolkodásmódot, a szociális érzékenységet. a szolidáris érzéseket amelyeket az antifasiszta ellenállásban is kamatoztattak. Partnereiket, aktuális politikai ellenfeleiket tisztelték, igyekeztek megérteni azok szempontjait. Ha valamikor túl konzerva