Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-19 / 8519. szám
Magyar Hírlap, 1993. aug. 14. /I Napirenden az exportösztönző csomagterv Hárommilliárd dollár importtöbblet? A külgazdasági tárca által elkészített exportösztönző csomagtervet augusztus utolsó hetében tárgyalja meg a gazdasági kabinet, majd a kormány. Az év elején képzelt, csekély külgazdasági hiányt tartalmazó gazdasági programon ugyanis alaposan túllépett az idő, hiszen a féléves adatok ismeretében elképzelhető, hogy a behozatali többlet az év végére meghaladja a 2,5-3 milliárd dollárt. Ha viszont az NGKM-ben kidolgozott gazdaságpolitikai lépéseket elfogadja és megvalósítja a kormány, akkor 9 milliárd dolláros exporttal szemben 11 milliárd körüli import állhat Képes-e megállítani a kormányzat az export zsugorodását és a behozatali többlet további növekedését? A kérdés immár több hónapja érvényes, ámde a megteendő gazdaságpolitikai lépésekben csak a bizonytalanság volt biztos. Kádár Béla külgazdasági miniszter több hónapja igyekszik felrázni a kormányzatot, s Bogár László politikai államtitkár is szinte havi rendszerességgel hívta fel a figyelmet a behozatali többlet egyre nagyobb mértékére. Lapunkban például már július 9-én elmondta, hogy ha a kivitel 1993-ban 20-25 százalékkal visszaesik, akkor a GDP legalább további 4-5 százalékkal fog zsugorodni. Az államtitkár két hónappal ezelőtt azt is megjegyezte, hogy ha az első félévi tendenciák folytatódnak, akkor a külgazdasági deficit elérheti a 2 milliárd dollárt. Nos, az első félévi, 3,8 milliárd doláros exporttal és a hozzá kapcsolódó 5,8 milliárdos importtal már „teljesítettük" a 2 milliárdos behozatali többletet. Mivel az első hat hónapban bekövetkezett tendenciák valószínűleg csak hathatós kormányzati beavatkozás révén fordíthatók meg. az NGKM által elkészített exportösztönző csomagot augusztus utolsó hetében tárgyalják meg a kormányzati szervek. Erről Bogár lászló már nyilatkozott a csütörtöki Népszabadságban. ahol elmondta, hogy javaslatuk operatív és gazdaságpolitikai lépéseket egyaránt tartalmaz. Akkor lehel ésszerű javaslatot tenni a gazdaságpolitikai lépésekre. ha alapos elemzés készül a regisztrálható folyamatokról. Nos, ezt a külgazdasági tárca elvégezte — felelte kérdésünkre Szatmári Tamás, az NGKM főosztályvezetője. Véleménye szerint a magyar gazdaságot 1991- ben a Szovjetunió szétesése miatt érte gazdasági sokkhatás, tavaly a csődtörvény váltott ki hasonló effektust, az idén pedig az említenek mellen a külső felvevő piacok romlása nehezíti meg az exportőrök dolgát. Az idei exportvisszaesés több tényezőből tevődik össze. Szatmári Tamás is első helyen említi az agrárszektor kivitelének 39 százalékos zsugorodását, illetve a fogyasztási cikkek exportjában bekövetkezett 37 százalékos visszaesést, aminek döntő része a bérmunkából származó bevételek elmaradásából fakad. A főosztályvezető úgy látja, hogy a múlt év elején bevezetett csődtörvény hatására jelentősen zsugorodott az exportpotenciái. Egy 175 gazdálkodóra kiterjeszten, az NGKM és a Pénzügyminisztérium közös vizsgálatából például kiderült, hogy a csődhelyzetben lévő vállalatoknál 29 százalékkal csökkent az export 1991—92 között, míg a felszámolás alatt lévő cégeknél 90 százalékos volt a kivitel visszaesése. Figyelmeztető jelnek számít, hogy 1993 első felében a beruházási hitelek nominálértéke csaknem 17 milliárd forinttal csökkent, azaz 20 százalék fölötti inflációval számolva 21 milliárdos beruházási visszaesésről van szó. Ezen belül a vállalkozóknak nyújtott hitelek összege a tavalyi szinten áll, azaz az inflációval megegyező mértékű hitelzsugorodásról lehet számot adni. Az utóbbi időben meglehetősen éles vita alakult ki az export jövedelmezőségével, illetve a forint szükséges leértékelésével kapcsolatban. Bogár László államtitkár, a csütörtökön megjelent Napi című hírlapban így fogalmazott: az export jövedelmezősége 1989-hez képest a felére esett vissza a forint felülértékeltsége miatt. Itt érdemes megemlíteni, hogy a forint árfolyamának reál effektiv felértékelődése 1990—92 között 25-30 százalékos volt, s 1993 első 5 hónapjában az MNB adatai májusig további 6 százalékos felértékelődést mutatnak ki. Ezt alátámasztja a forintárfolyam elmúlt egy évi alakulása, eszerint a dollárhoz képest 25 százalékkal, a márkához képest pedig 5 százalékkal gyengült a forint, ugyanakkor a lírához képest 14 százalékkal, az angol fonttal szemben pedig 3,4 százalékkal erősödött. Gyorsan tegyük hozzá azt is, hogy amíg Magyarországon az elmúlt egy évben 22—24 százalékos volt az infláció és a termelői árak is 12—13 százalékkal emelkedtek, addig például Nagy-Britanniában 1,3 százalékos áremelkedést regisztráltak az elmúlt 12 hónapban, s az olasz infláció sem haladta meg a 4—5 százalékot. Ezért aztán adódik a kérdés: vajon a keleti piacait elvesztő, strukturális válsággal küszködő magyar gazdaság megengedheti-e magának, hogy nemzeti valutája felértékelődjön a sokkal erősebb angol vagy olasz valutával szemben? A forint árfolyamának alakítása jelentősen befolyásolja a termelés, illetve az export jövedelmezőségét. Ezért nem érdektelen az APEH összegzése, mely szerint a társasági adózás körébe tartozó vállalkozások 1991-ben 30 milliárd körüli össznyereséget mutattak ki, tavaly viszont ebben a körben már 120 milliárdos adózás előtti veszteség halmozódott fel. A felsorolt tények és tendenciák ismeretében logikusnak látszik a külgazdasági tárca prognózisa: amennyiben a kormány nem teszi meg a szükséges operatív és stratégiai lépéseket, s a külső piaci körülmények sem javulnak, akkor a kivitel nem lesz több, mint 8,3-8,5 milliárd dollár (tavaly az export megközelítette a 10,7 milliárd dollárt!), azaz 2,5-3 milliárdos behozatali többlet is kialakulhat. Ez a fizetési mérleget terhelő áruforgalom szempontjából 1,5-2 milliárd dolláros külgazdasági deficitet jelent. Amennyiben a kabinet elfogadja az NGKM javaslatait, akkor az export elérheti a 9 milliárdos szintet. • Ernőd Pál
