Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-19 / 8519. szám
Népszabadság, 1993. aug. 14. Protekcionalizmust az EK-tól tanulhatnak a visegrádiak Regionális szabadkereskedelem: a válság nem erösili az együttműködést Többszörös nekifutás után, 1992 decemberében a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulást. Hátterében éppúgy álltak regionális együttműködési meggondolások, mint külső, közvetett nyomás, mindenekelőtt az EK részéről. Az elfogadott dokumentum értelmében tiz év alatt szűnnek meg az akadályok a tagállamok közötti kereskedelemben. Ez ugyancsak hosszú idő, ha figyelembe vesszük a regionális kereskedelem rendkívül szerény súlyát a tagállamok teljes kereskedelméhez viszonyítva. Ennél lényegesebb azonban, hogy alapvető véleménykülönbség van a regionális kooperáció lehetőségeit és modernizációs hatásait illetően a nyugat-európai szakemberek és a térség szakértői között. Négy jelentősebb érv hozható fel a ' szorosabb regionális együttműködés mellett. Elsőként a földrajzi közelség, valamint. legalábbis részben, a közös kulturális örökség említhető. Másodszor, egyes nemzetgazdasági okok is a szorosabb együttműködés mellett érvelnek. Érdekes azonban, hogy közülük a legfontosabb egy defenzív elem, nevezetesen a regionális kereskedelem további hanyatlásának és az évtizedek alatt kiépített együttműködési háló teljes szétesésének a megakadályozása. A kárkorlátozó gondolkodás egyik jó példája a nemzetközileg versenyképtelen vállalatok támogatása a bővülő (és minden bizonnyal ugyancsak rossz hatékonyságú) regionális kereskedelem segítségével. Ezzel szemben meg a leggondosabb elemzők sem igen találnak rövid távon olyan érveket a kapcsolatok bővítése mellett, amelyek jelentős növekedést indítanának el. javítanák a térség nemzetközi versenyképességét, avagy lényegesen hozzájárulnának a gazdasági modernizációhoz Jóval lényegesebbnek tűnnek a külgazdasági érvek. Kétségtelen, hogy az EK-val megkötött társulási szerződés szerepet játszott a regionális szabadkereskedelmi egyezmény aláírásában, hiszen ennek hiányában a regionális kereskedelem még megmaradt része is eltérülhetne a kedvezőbb felté-teleket nyújtó EK felé. Emellett ▼annak olyan remények is, hogy az új regionális keresketielmi szerződés visszahozhatja a régióba a kereskedelem azon részét, amelyet a tagállamok az elmúlt években nyugati közvetítőkkel bonyolítottak egymással A leglényegesebb külgazdasági szempont azonban a közös fellépés lehetősége harmadik országokkal es országcsoportokkal szemben, abban a reményben, hogy a térségnek így nagyobb a tárgyalási alkudozási ereje, mintha külön-ktilön próbálna eredményt kicsikarni gazdaságilag jóval erősebb partnereitől. A közös fellépés lehetősége éppúgy megvizsgálandó az EK-val folytatott tárgyalásokon, mint egyes esetekben a Szovjetunió utódállamaival folytatandó kereskedelmi megbeszéléseken. Végül említést érdemelnek a szorosabb együttműködés mellett szóló politikai okok is. Fontos cél minden országban a nacionalizmus és a szélsőséges politikai irányzatok ellenőrzés alatt tartása. Emellett a jobb politikai együttműködés erősítené a térség politikai stabilitását, és fontos üzenetet közvetítene a fejlett világ felé. Ezt kiegészítené a nyugati közvéleményre gyakorolt kedvező pszichológiai hatás, ami abból adódna, hogy a térség bebizonyítaná: bizonyos fontos kérdésekben igenis tud együttműködni. elfogadja a nemzetközi, leg érvényes játékszabályokat, és nem törekszik a hatásaiban a térségen messze túlterjedő konfliktusok élezésére. Mi szól ellene? A fenti pozitív érvek mellett azonban súlyos nehézségek akadályozzák a regionális kooperáció erősítését Először is. a térség országainak történelmi fejlődése esetenként jelentős különbségeket mutat. Ez a közép-európai térség sosem tudott saját erőből egységesülni. Ellenkezőleg. a térség egysége mindig mesterséges maradt, és külső erők (nagyhatalmak) teremtették meg X KGST-integráció négy évtizede sem segítette elő a regionális együttműködést. mivel valamennyi tagállam sugárirányú kapcsolatrendszert épített ki, vagyis a térség meghatározó államával, a Szovjetunióval való bilaterális viszonyt tekintette meghatározó prioritásnak. A rendszerváltást követően pedig az újonnan kivívott függetlenseg. valamint az ugyancsak újonnan érzékelt példátlan erejű kihívások valamennyi államot a régión ki'vüli kapcsolatok, új tartópillérek kialakítása és gazdagabb országok felé lökték, nem pedig az egymás közötti kapcsolatok erősítésére ösztönözték Másodszor, minden látszólag hasonló probléma ellenére, az egyes nemzetgazdaságok által megvalósított stabilizációs és rendszerváltó politikák jelentős I különbségeket mutatnak, akár a változások sebességet, akár a gazdaságpolitikai lépesek „keverékét" vizsgáljuk Emellett ma valamennyi ország mély válságban van, ami - széles körű nemzetközi tapasztalatok szerint - sosem jó alap a regionális együttműködés erősítésére Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja a visegrádi országok három sajátossága. Egyfelől valamennyiben a gazdaság modernizálására törekszenek. I amihez nyilvánvalóan külső partnerekre és modernizációs pólusokra van szükségük, mivel a régió nem rendelkezik saját gravitációs központtal Másfelől az egymás közötti kereskedelem a teljes kereskedelem igen szerény hányada Magyarország és Lengyelország esetében nem én el az ötöt százalékot, míg Cseh-Szlovákia összkereskedelmében tíz százalék alatt marad Nem kétséges. hogy a regionális kereskedelmet is sújtja a KGST összeomlása, még ha az egymás közötti kereskedelem mindvégig jóval kisebb jelentőségű volt, mint a Szovjetunióval folytatott árucsere A harmadik sajátosság a szovjet piacra való egyoldalú szakosodás, aminek eredményeként mindegyik visegrádi országban hasonló.
