Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-16 / 8517. (8518.) szám

mondani. Számunkra viszont ez óriási hátrányt jelent, hiszen — mivel folyamatosan érkeznek az újabb és újabb igények —, képtelenek vagyunk ütemtervet készíteni a lebonyolításra. Az lett volna az igazi, ha egy tízéves ütemtervet tudunk összeállítani, amelyben meghatározzuk, hogy az egyes években mekkora összegre van szükség az egyházi ingatlanok tulajdonrendezési ügyeink fedezésére. Ám a parlamentnek mindig előzetesen kell megszavaznia a kővetkező évi költségvetést, így a rendelkezésre álló összegről való döntés eddig mindig megelőzte a valóságos igények felméréséi. Csak most, a harmadik esztendőben jutottunk el odáig, hogy az igények felbecslése meg tudta előzni a pénzügyi döntéseket. Tavalyelőtt a parlament tulajdonképpen „biankó csekket" állított ki, hiszen előre nem lehetett megállapítani, hogy mekkora összegre lesz szükség valójában. A képviselő-testület úgy döntött: egymilliárd forint

álljon rendelkezésésre. A következő évben már láttuk, hogy minimum hároromiiliárd kellene, ennyit is szavazott meg a parlament. A jövő esztendőre vonatkozóan úgy gondoljuk: hatmilliárdra lesz szükség, a költségvetésben azonban csak négymilliárd szerepel.

— Nem túlságosan mohók az egyházak?

— Nem is tudnának mohók lenni, hiszen a kérelmük állampolgári igényen alapszik. Hiába akarná valaki egyházi tulajdonba venni mondjuk egy adott település egyetlen általános iskoláját, ha erre ott nincs társadalmi fogadókészség.

— Sokak szemében az az igény, hogy az egyetlen iskolát egy településen egyházivá akarják tenni, még akkor is egyházi mohóságnak tűnik, ha a szülök nagy része támogatja is az ötletet. És ez gyakran késhegyig menő helyi harcok forrása lehet.

— Ha nincs egyetértés, annak legtöbbször az az oka, hogy egy jó ügyet, jó szándékú folyamatot rosszul indítottak el. Kevés volt az információ, a közös gondolkodás, egymás téjékoziatása. Tapasztalataink szerint bármelyik fél viselkedhet hibásan. Az egyház felléphet követelőző agresszivitással, de az önkormányzat is lehet elutasító, érteden vagy merev. Nagy baj, ha nem ismerik fel, hogy a helyi társadalom érdekében az ő kétféle felelősségvállalásuknak találkoznia kell. A Művelődési Minisztérium, ahova a kérelmeket be kell nyújtani, és amely intézmény tulajdonképpen ennek a törvénynek a végrehajtója, ilyenkor .jószolgálati" tevékenység keretében együttgondolkodásra igyekszik rávenni az érintetteket, példákkal illusztrálja a lehetséges megoldásokat és gyakran sikerül is kompromisszumot teremteni a felek között.

— Ezek szerint az egyes településeken az egyházi tulajdonrendezés kimenetele elsősorban ~ a helyi vezetők informáltsá- * gán, intelligenciáján és jó m szándékán múlikt

— Pontosan. És ebbe nem szabad politikát belevinni, ahogy sokan megpróbálják. Egy iskola esetében például a . gyerekek nevelése sem lehet politikai csatározások függvénye.

— De hogyan lehet kikerülni a politikáit Hiszen sokan úgy vélik, ha egy iskola egyházi tulajdonba jut, akkor a másfajta világnézetű gyerekek feltételnül hátrányba kerülnek.

— Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az iskolafenntartónak úgy kell gondoskodnia a többségi igény kielégítéséről, hogy közben a kisebbségben lévő csoportok vagy más felfogású egyének se kerüljenek aránytalanul nagy hátrányba.

— Ki mondja meg, hogy hol kezdődik az aránytalanság, és mi az, ami még elviselhető? Mi történik, ha mondjuk emiatt egyes gyerekeknek hajnalonként a szomszéd faluba kell utazniuk, mert a szüleik kizárólag világnézetileg semlegesnek tartott, önkormányzati iskolába akarják járatni őkell

— Meggyőződésem, hogy az önkormányzat jó szándékkal ilyen cselekben is tud megoldást találni. Akár iskolabuszokat állít be, akár másképpen. Megjegyzem, a háború előtt a falusi iskolák többsége felekezeti volt. És

mondjuk a református egyház által fenntartott iskolába járt a katolikus gyerek is, meg a zsidó is, és ez senkiknek az égvilágon semmi gondot nem okozott. Hiszen a szaktárgyak mellett, felekezeltól függetlenül, mindenkit erkölcsre, tisztességre igyekeztek tanítani. Egyébként az elmúlt időszakban a katolikus püspöki kar többször felhívta a falusi lelkipásztorok figyelmét arra, hogy olyan településen, ahol csak egyeden iskola működik,, ne szorgalmazzák, hogy egyházi fennhatóság alá kerül-| jön, inkább csak városokban _ tegyék azt, ahol a négy-öt iskola között ilyen is lesz, meg olyan is, bővül a választék, bizonnyal emelkedik a színvonal, de nem alakul ki aránytalanság. De talán nem is a falvakkal van ezzel kapcsolatban a legtöbb gond, hiszen ott az'- önkormányzat és az egyház képviselői annyira együtt „lélegeznek” az ott élő emberek-. kel, hogy feltétlenül szót tud- I nak érteni. A városokban an- . . nál több a marakodás és az el- . lenségeskedés. Bár a városok között is akadnak olyanok, amelyek igen kulturáltan, intelligensen intézték el ezeket az ügyeket. így például Nyíregyházán, Pécsett, Vácott, Kecskeméten, Egerben és • Esztergomban, hogy csak néhányat említsek. Eddig mintegy hatezer-kétszáz ingatlanrendezési kérelem futott be hozzánk, de ezek ötven százalékáról kiderült, hogy nem esik a törvény hatálya alá. Körülbelül háromezer az, amellyel megindult a munka, és eddig több mint nyolcszáz ügy rendeződött.

— A közvélemény azonban inkább a hangos, tátás ügyeket ismeri. A budapesti Deák téri Evangélikus Iskola gondját vagy a Radnóti Gimnázium körül folyó vitákat. És nem tudja, valójában mit kezdjen azokkal az aggodalmakkal, melyek szerint túlsúlyossá váltak az egyházi intézmények, hiszen nemrégiben a zsámbéki és az

. esztergomi tanítóképző is egyházi fennhatóság alá került.

— A közvélemény olykor valóban csak a negatívumokról értesül, illetve az örvendetes lényeket is gyakran negaüvumként tálalják a számára. A Deák téri Általános Iskola ügye szerencsére már rendeződött, hiszen egy Vili. kerületi iskolaépületet ajánlottak fel a részükre, ahova az iskola —, amelynek tanári kara és a tanulók többsége együtt akarván maradni — teljes egészében átköltözhetett. A Radnóti esetében már bonyolultabb a dolog. Hiszen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Iskolájáról van szó, amely az Izraelita Hitközség volt főgimnáziumában működik, egy meglehetősen leromlott, bizonyos pontokon életveszélyessé vált műemléképületben. Még mindig keresik azt az épületei, ahova a gyakorló általános iskola és gimnázium teljes egészében átköltözhetne. Szerintem van egy nagyszerű megoldás. Úg> gondolom, hogy az Expo területén épülő ingatlanokat már azzal a távlati elképzeléssel kellene megtervezni, hog) mivel a törvény értelmében a világkiállítás után a budapesti egyetemek fogják használni őket, eleve egyetemi haszno sítás céljára kellene megtér veztii valamennyit. És az ELTE gyakorló iskoláját is ott lehetne majd elhelyezni. Ami pedig az egyházi fenntartású oktatási intézmények túlsó lyát illeti, nos, emiatt senkinek sem kell aggódnia. Számuk az összes oktatási intézményhez képest igazán csekély. Mégis nagyon jó, hog) ma már sokkal több van belő | lük, mint az elmúlt negyven ötven évben, hiszen ez pezsdí ' tő konkurenciaharcot teremt ' az egyházak és az ’önkor- I mányzatok között. Az pedig hogy egyre többen versenyeznek a szülők és a gyermekei figyelméért, szimpátiájáért — feltétetlenül a magyar okiatá si rendszer színvonalának emelkedését szolgálja.