Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-16 / 8517. (8518.) szám
Népszabadság, 1993. aug. 11. /s A Vár rendezési tervéről A budai Vár csaknem fé] évszázada romban álló Szent György térrel határos területének rendezését célzó kormányelképzeléseket a médiákban a legképtelenebb reakciók kisérték. A főpolgármester magát ebben a kérdésben illetékesnek tartva a miniszterelnökhöz írt levelében rosszallását fejezte ki azért, mert a budai Vár jövőjével foglalkozó kormányülések egyikére sem volt hivatalos, s meggyőződésének adott hangot, hogy az ilyen ügyeket informális keretek között, reggeli kávé keretében kellene megbeszélnie neki és a miniszterelnöknek. E felfogással ellentétben a hatályos jogszabályok tükrében az alábbi eljárás jogszerű és lehetséges. Az Országos építési szabályzat előírása szerint a városok és községek igazgatási területét a jellemző rendeltetésnek megfelelő területfelhasználási egységekbe kell sorolni. A területfelhasználási egységeket rendezési ten- állapítja meg. A településrendezési tervek egységes, egymásra épülő rendszert alkotnak. Az Általános rendezési terv (Art, általában városokra, nagyobb településekre készül) meghatározza a település alapvető településszerkezetét, területfelhasználását, műszaki infrastruktúrájának és más ellátó műszaki-okológiai rendszerét, építészeti megjelenését, az épített környezet és a természeti értekek védelmét, a környezetvédelmet és a tájrendezés követelményeit. A Részletes rendezési terv (Rrt, főleg az általános rendezési tervben meghatározott területekre készül) meghatározza egy településrész szerkezetét, a részletes területfelhasználás módját, az épületek és más építmények építési telkét, területét, elhelyezésük követelményeit. A fővárosi törvény szerint az Art-t a Fővárosi Közgyűlés határozza meg, a kormány és a kerületi képviselőtestületek véleményének kikérésével. A Részletes rendezési terveket az Árt alapján, a kerületi képviselőtestületek határozzák meg Az Árt határozza meg az adott település, esetünkben a főváros igazgatási területét alkotó területfelhasználási egységeit. A terület e szerint lehet: lakó-, üdülő-, intézményi, ipari es raktár stb. A területfelhasznalasi egységeket övezetekbe kell sorolni. A budai Vár területét a főváros érvényes, Általános rendezési terve intézményi területnek minősítette, és a‘Budapesti építési szabályzat a 31. övezetbe sorolta. A jogszabály szerint intézményterület elsősorban az alapfoknál magasabb szintű (igazgatási, társadalmi, egészségügyi és szociális, művelődési és nevelési, oktatási, testnevelési és sportolási, tudományos í és nem üzemi jellegű kutatási terület stb.) intézmények elhelyezésére szolgál. A 21. § szerint a 31. építési övezetben meg kell őrizni a városkép történeti jellegét, lehetőség szerint azt vissza kell állítani, az övezet területén építeni, építési telket kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak részletes rendezési terv' alapján lehet. Az Rrt - mint arról már szóltunk - a létesítmények térbeli rendjét határozza meg, és a „tervben" foglalt főbb rendezési elhatározások szöveges jogi megfogalmazása szabályozási előírása. A Várhegy falakkal övezett része a jelenleg hatályos Rrt szabályozási előírása az Árt-re alapozottan kimondja, hogy a Szent György tér kialakításánál a történeti előzményeken alapuló, a múlt század végén létrejött beépítést kell alapul venni és vissza kell állítani a Szent György tér egykori arányait, a tér különleges értékét A kormány a Buda vári Szent György’ tér és Dísz tér rehabilitációját érintő határozatával [ pontosan e hatályos Rrt-ben foglaltak megvalósítását célozza, amit a Városépítési, tudományos és tervezési iroda. Városrendezési megvalósíthatósági szakvéleményében a következőképpen foglalt össze: „A kormány döntése, amely lehetővé teszi Buda vára történelmi jelentőségének és szerepének visszaállítását, a háborús műemléki sebhelyek begyógyitását, és a magyar államiság 1100 éves évfordulójára a világkiállítás időpontjával egybeesoen határozza meg a környezetet érintő legfontosabb első ütemet, az 1988-ban készült Rrt építészeti elrendezésével, és rugalmas funkcionális kereteivel nincs ellentmondásban " A kormányhatározat négyvári ingatlan építéséről, rendbehozataláról szól:- Szent György tér 1-2. (volt Sándor-palota) 3360 nr;- Színház u. 3. (volt karmelita kolostor) 6873 m2; , - Disz tér 1-2. (volt Külügyminisztérium) 412 m2;- Disz tér 17,-Szent György tér 3. (volt Honvédelmi Minisztérium. Honvéd Főparancsnokság) 4742 m2;- mindösszesen 15387 m2. (Nem az összehasonlítás kedveert. csak mellesleg jegyzem meg. hogy a Főpolgármesteri Hivatal, volt Fővárosi Tanacs. Városház u. 9-11. hatalmas tömbje 56000 m2.) A négy ingatlan közül kettőnek a hatályos rendezési tervrészben más funkciót szánt, mint a jelenleg tervezett, ezért célszerű az Rrt-t módosítani, mert mint a fentiekből kiderült az Rrt nem a funkciókat, hanem alapvetően a létesítmények térbeli rendjét határozza meg. Az Rrt módosítása a kerületi képviselő-testület feladata Az Art nem szorul módosításra. mert hisz az érintett terület. mint ezt láttuk, jelenleg is intézményterület Mindezért teljesen megalapozatlanok a bombasztikus támadások a kormány Várnegyedet. Dísz teret és Szent György teret érintő a jelenleg is hatályos rendezési tervekből is levezethető 2003-ig megvalósítandó elképzelései ellen. Szentgyörgyvölgyi Peter államtitka:
