Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-13 / 8517. szám

tölthetett be, a többpártrendszerű választások után, 1990 tavaszán létrehozták a Horvátországi Magyar Néppártot (HMiNP). Programjának középpontjában a kisebbség egyéni és közösségi jogai, a falu és a mezőgazdaság fejlesztése, valamint a környezetvédelem állt. A HMNP-től a helyi magyar értelmiség és a tömegek távol tartották magukat, egyrészt a népcsoport kis lélekszáma, másrészt az ösztönös óvatosság miatt. Szervezeti életük sem tudott kiépülni, ennek oka részben az 1991 nyarán kitön fegyveres konfliktus, aminek egyik válsággóca Baranya volt, ahol a magyarok tömbszerűen éltek.

Az etnikai háború gyakorlatilag megsemmisítette a horvátországi magyar intézményeket, meghatározó embereit magyarországi menekülésre kényszerítette. E szervezetek az anyaországban próbálnak regenerálódni: az iskolák, a hetilap és kulturális szövetség részben itt működtek. Az emigrációs lét pszichózisa a korábban lappangó ellentéteket is felszínre hozta.

Az viszont nem dőlt el még, hogy a gyakorlatilag talaját vesztett Honátországi Magyar Néppárt funkcióit is átvállalva, képes-e megújulni a Honátországi Magyarok Szövetsége, avagy a reformerek új szervezetbe tömörülnek-e. Mindeneseire az emigrációban az értelmiségiek számottevő csoportja — a vajdasági magyar érdekképviselet mintájára — megtette az előkészületeket a Honátországi Magyarok Demokrata Közössége megalakítására.

Mint említettük, a horvátországi magyarság jelentős hányadát anyaországi és részben nyugati menekülésre kényszerítette az agresszió és a mára sem szűnő terror. Lakóterületükön — a máig semelyik ország által el nem ismert krajinai szerb köztársaságban—az etnikai tisztogatás második éve szervezetten folyik: egyes becslések közel 30 ezer szerb betelepítéséről szólnak Baranyába és Kelet- Szlavóniába. A még ott maradt horvát és magyar lakosság a civilizált világ számára elképzelhetetlen fizikai és lélektani nyomásnak, anyagi kifosztásnak kitéve semmisül meg helyben vagy dönt ősei földjének végleges elhagyásáról.

A horvátországi magyar közösség esetében egyáltalán nem túlzás végveszélyről szólni. Bár a magyar kormányzat és társadalom nem kis áldozatot hozva gondolkodik a menekültekről, mindez nem feledteti az elvesztett otthon, a vagyon, a biztonságos megélhetés hiányát. Horvátország az Európai Közösségek által az ország nemzetközi elismerése feltételéül szabott, demokratikus alkotmányt és nemzetiségi törvényt hozott, csatlakozott a magyar-ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozathoz, 1992 decemberében megalakulhatott a magyar-horvát kisebbségi vegyesbizottság is. Mindamellett, amíg Horvátország a területének egyharmada felett nem nyeri vissza szuverenitását, nem teremtődnek meg az eredeti etnikai arányok visszaállításának feltételei, addig minden jogszabály és megállapodás csupán elvi lehetőséget, és nem a gyakorlatban működő valóságos kisebbségi önazonosságérzési biztosítékot jelent. Zágrábi, dubrovniki, vajdasági magyar, horvát és német közéleti emberek és szervezetek nem véletlenül fordultak 1992-93 telén a világ közvéleményéhez, a népcsoport teljes megsemmisítése ellen segítségüket kérve 7

Az üdítő kivétel: Szlovénia

A volt Jugoszlávia, de megkockáztatom, egész Kelet- Közép-Európa területén a kisebbségeknek — így a magyarságnak is — a jogi helyzete s az azzal kapcsolatban megvalósult gyakorlat mintegy két évtizede Szlo\ éniában a legkiterjedtebb és legkiegyensúlyozottabb. (Tegyük hozzá: korábban ez ott sem volt a jellemző ...)

Az 1974. évi köztársasági alkotmány már az 1. szakaszában államalkotó tényezőként határozta meg az őshonos magyar és olasz nemzetiséget. Az alaptörvény nem csak egyéneinek, hanem mint közösségnek is külön jogokat biztosított, éspedig:

— a kisebbséglakta területeken a magyar, ill. az olasz nyelv egyenjogú a szlovénnel;

— biztosítják az anyanyelvű nevelést és oktatást, a sajtót, a tájékoztatást a könyvkiadást s a művelődés egyéb formáit;

— támogatják a kisebbségek egymás közötti és anyanemzeti kapcsolatait;

— a nemzetiségi szimbólumokat szabadon használhatják;

— a magyar és olasz nemzetiség tagjai lenti jogaik megvalósítására művelődési és oktatási önigazgatási érdekközösségeket alakíthatnak