Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-13 / 8517. szám

1

50

1975 márciusában meg is alakult a két magyarlakta körzet nemzetiségi érdekközössége, amelyek együtt alkotják a ma Mura-vidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösségnek (MMNÖK) nevezett szervezetet. Tevékenységükben eredményesen ötvözik a politikai érdekképviseleti és kulturális funkciót, széleskörű beleszólásuk van a regionális és országos döntéshozatalba az őket érintő kér-O

désekben . Külön választókörzetet alkotva, 1-1 képviselőt delegálhattak a köztársasági parlament 3 házába.

Az önálló államisággal összefüggésben a szlovén képviselőház 1991 decemberében új alkotmányt fogadott el, amelynek lényeges változásai a kisebbségekkel kapcsolatos korábbi szakaszokhoz képest a következők:

— semelyik nemzet és népcsoport — így a magyarság — sincs nevesítve államalkotóként;

— az eddigi “nemzetiség” politikai és jogi terminus helyett a “nemzeti közöség” kifejezési vezeti be;

— a kisebbségi különjogok még kiterjedtebbé válnak, így a gazdasági és tudományos tevékenység, a saját óvoda- és iskolaalapítás és a közösséget érintő döntéshozatalban deklarált vétójog tekintetében;

— az új alkotmány az egyébként megváltoztatás előtt álló közigazgatási területű közösségek (= járások) hatáskörét — így a helyi kisebbségi önigazgatást is — szűkíti;

— a kétnyelvű oktatás korábban kölcsönös jellege nem egyértelmű az új alkotmányban.

1992 decemberében még kedvezőbb körülmények között — amíg korábban a nemzetség parlamenti képviselőjére a vegyesen lakott terület valamennyi polgára szavazott, most csak a kisebbségiek — zajlottak le a képviselőházi választások. Mivel a korábbi háromkamarás parlamentet egykamarásra, létszámát pedig egyharmar

dára csökkentették, így az immár három őshonosnak nyilvánított kisebbség: a magyar és az olasz nemzeti közösség, valamint a roma etnikum 1-1 képviselőt delegálhatott. A kisebbségi különjogok megvalósulása tekintetében — a kétségtelen többségi jószándék ellenére — akadnak hiányosságok. A nyelvi egyenjogúság a közigazgatásban, a nyilvános feliratok, a mindennapi élet területén többnyire érvényesül a gyakorlatban, de az üzemekben a szlovénnyelvűség uralkodik. A kétnyelvű iskolarendszer az óvodától a középiskoláig itt valóban kölcsönös: a vegyes lakosságú régió valamennyi gyermeke — nemzetiségtől függetlenül —ezen intézményeket látogatja. A közel három és lél évtizede bevezetett tanügyi torma hatékonysága azonban nem a legjobb, a nemrég bevezetett reformok az anyanyelv oktatásának megerősítését szolgálják. A fakultatív magyar nyelvtanítás a kétnyelvű területen kívül középiskolába járó gyermekek számára is biztosított. Magyar szakos tanárképzés országon belül a Maribori Egyetem magyar intézetében folyik, a 70-es évek vége óta pedig évente több hallgató végez, magyarországi felsőoktatási intézmények különböző szakain.

A kultúra és a tömegkommunikáció vonalán irigylésre