Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-13 / 8517. szám
BENKŐ ZOLTÁN A Szabad Európa Rádió 1956 után A Valóság 1993. évi 5. számában ismertette a Szabad Európa Rádió szerepét a szabadságharc ideje alatt és az elhangzott adásokból általam kijegyzett részleteket. Ennek folytatásaként most ízelítőt adok itt a szabadságharc után történtekről, tervekről, az új műsor kialakítása érdekében szervezett konferenciákról. A SZER 1956. október 23. és november 4. közötti adásainak, műsorának olvasása, azok időpontja óhatatlanul felidézte bennem az ugyanakkor párhuzamosan lejátszódott való történéseket Magyarországon. A SZER adásai fázisbeli eltolódásokkal kullogtak az események mögött, tartalmukról vagy szellemiségükről nem is szólva. E szomorú válogatás során azonban alkalmam nyílt arra. hogy általában és részleteiben is képet nyerjek a rádió magyar osztályának munkájáról. Ennek később hasznát is vehettem, midőn Griffidis, az amerikai politikai tanácsadó tíz kérdésben kérte ki az újonnan felvett szerkesztők és tanácsadók véleményét. Ezeket az alábbiakban ismertetem. Irattári kutatásaim során szerzett ismereteim kapóra jöttek az 1957. február elején megtartott feldafingi konferencián is. ahol a rádió magyar osztályának új programtervezetét vitattuk meg. Nagy segítségemre voltak rádióbeli barátaim, akik rengeteg tapasztalatra tettek szert az évek folyamán. Az egyes rovatok adásait olvasva tartalmi, szakmai és politikai vonatkozásokban egyaránt konkrét elképzelések és javaslatok öltöttek fonnát bennem a rádió jövőbeli műsor- és szervezési összefüggéseiről. 1957. január 14-én Griffiths kontcrenciára hívta össze a magyar szerkesztőséget, amin mi. újonnan felvettek is részt vettünk. Griltiths különösen nagy súlyt helyezett a magyar osztály műsorpolitikáját érintő különböző kérdésekben a mi véleményünkre. Tíz kérdésre kellett öt napon belül írásban válaszolnunk. íme. a kérdések és az én válaszaim: /. Objektivitás a hírekkel és kommentárokkal kapcsolatban. Sem rejt-e esetlet; veszélyt az objektivitás, és ha if;en. akkor hogyan kerülhető el? A hírekkel is kommentárokkal kapcsolatban a legfőbb szempont szerintem a feltétlen tárgyilagosság. (Ennek köszönheti viszonylagos népszerűségét a BBC). Tárgyilagosság a mondanivalóban, de a hangban is. Tárgyilagos szövegel is lehet lázitó hangon felolvasni. A SZER ezt a hibát sokszor, szinte naponta elkövette. A híreket és kommentárokat higgadt, nyugodt, szinte semleges hangon kel! felolvasni. Ami az objektivitást illeti: rá kell végre jönni, hogy a legjobb propaganda az igazmondás! A rádió egyetlen értelme az, hogy megadja a diktatúrában élő embernek azt a jogot — amit minden szabad, nyugaton élő. újságolvasó ember élvez —, hogy helyesen, a valóságnak megfelelően és többféle szempontból lajckozódhassék. Valószínű, hogy az objektív tájékoztatás (hírek, kommentárok) bizonyos kiábrándulást okozhat. Sokan csalódni fognak. Ám lehet-e nagyobb csalódás, mint amilyen a szabadságharc alatt érte a magyar népet1 A magyar nép. ha tisztában lett volna azzal, hogy mire számíthat, helyesebben, hogy semmire sem számíthat nyugatról, valószínűleg akkor is lett volna forradalom (mert spontán tört ki), de a nép tudta volna, hogyan realizálja politikailag az első napokban kivívott engedményeket. Az objektivitás tehát kiábrándíthat egyes illúziókban élő embereket, társadalmi rétegeket, de ez ahhoz a pozitívumhoz képet, hogy fokozzuk a nép tájékozottságát és ezáltal politikai érettségét, nem veszteség. Egy politikailag érett nép cl tudja viselni a csalódásokat és a számára kedvezőtlen híreket is (lásd az angol és amerikai népeket a második világháború alatt). Ilyen néppel sokkal kevésbé boldogul a zsarnokság, mint az illúziókban élőkkel. A SZER véleményem szerint csak akkor állíthatja vissza jó hírét, ha levonja a forradalom konzekvenciáit, ha meg tudja győzni hallgatóit, hogy mindig a teljes igazságot közli, propaganda nélkül. 2. Szükséges-e ahjektivnek maradni akkor is. ha a Nyugat vagy egyes emigránsok érzékenységét sérti? Van-e javaslat a hírek és kommentárok arányára vonatkozólag? A SZER nem a Nyugatnak és nem az emigránsoknak, hanem a magyar népnek sugározza adásait. Ami a Nyugat érzékenységét illeti: a nyugati kormányok és politikusok nyilván vállalják tetteikért, nyilatkozataikért a felelősséget. Nyugatnak sem érdeke, hogy ezeket a tetteket vagy nyilatkozatokat megmásítva, más értelmezésben vagy a valóságnak nem megfelelően magyarázzák. Azonkívül teljes tárgyilagossággal mindent meg lehet értetni a hallgatósággal. Meg lehet értetni azt is. ha — esetleg taktikai okokból — számára hátrányos nyilatkozatot hall. Ami az emigránsokat illeti: minden emigránscsoportnak annyi a jövője otthon, amennyi eszmei és lelki kapcsolata van az otthoni társadalommal. Ez a társadalom az elmúlt I2 évben teljesen átalakult. Épp a forradalom bizonyítja, hogy nem rosszabb, hanem életképesebb, dinamikusabb, felelősségteljesebb, mint az előző társadalmi rétegek voltak. Jellegét a következők határozzák meg: szegénység (a vagyoni korlátok leomlottak), minden elválasztó tényező elmosódása, a jobb életre és szociális igazságra való törekvés. A forradalom szó-' ciális forradalom volt. és ezt a jellegét akkor is megőrizte, mikor nemzed szabadságharccá válL A nép egyöntetűen és egységesen szétrombolta a sztálinizmus hierarchiáját és szerkezetét, ugyanakkor minden emigráns tudomására hozta, hogy a földreformot és a kulcsiparok államosítását stb. fenntartja. Ez a társadalom nem azonos tehát a régivel. Többnyire nem is ismerik otthon a régi emigránsokat, különösen az 1945 előttieket. Az 1945 utáni. ún. demokratikus emigráció tagjaira emlékeznek. Súlyos hiba volna, ha Nyugatról őket erőszakolnák a magyar népre. Éppen ezért az emigránsok érzékenységét a rádióadásokban semmi esetre sem szabadna figyelembe venni. Otthoni visszhangra csak azok a demokratikus politikusok számiihatnak, akik az emigrációban tettekkel bizonyították, hogy hűek maradtak a demokrácia elveihez és célkitűzéseihez. Ezek a célkitűzések egyébként a forradalomban is megnyilatkoztak. Ezen emigránsok érzékenységét viszont a tárgyilagosság semmiképpen sem veszélyezteti. A hírek és kommentárok arányára vonatkozólag elgondolásom a következő: lehetőleg minden órában új híreket is adni, ne pár hirt ismételgessen a rádió egész nap. Természetesen a legfontosabb napi híreket ismételni kell. A kommentárokra vonatkozólag: naponta csak egy központi bel- és egy külpolitikai kommentárt kellene adni. kiegészítve a napi szakműsorokkal. Ez utóbbiak azonban semmi esetre se legyenek kommentár jellegűek. 3. Egyéni kommentár és rádiókommentár között tegyünk-e különbséget? Jelezzük-e. hogy mikor melyikről van szó? Véleményem szerint feltétlenül különbséget kell tenni. Helyes, ha a nyugati rádiók mintájára, időnként egyéni kommentárokat is sugároz a rádió. Minthogy azonban egyéni — a rádió irányvonalával nem mindig egyező —- kommentárról van szó. ezt jelezni kell. Igv megszólaltathatnánk a SZER-ben emigráns, demokratikus múltú politikusokat, a forradalom kimenekült vezetőit és résztvevőit, de nyugati politikusokat. Írókat és közírókat is. Itt kell megjegyzést tennem a politikai kommentárok jellegére vonatkozólag. Ezek ne legyenek propaganda-kommentárok. A belpolitikai kommentároknak éppúgy, mint a híreknek csak akkor van értelmük, ha nem befolyásolni, hanem felvilágosítani akarják a hallgatót. Ne szenvedély, ne üres antikommunizmus érvényesüljön bennük, hanem a való helyzet leitárásának szándéka. Nem szükséges semmiféle végső konklúziót kialakítani. Visszataszító volt. mikor hallottuk, hogy minden kommentár ugyanazzal a frázissal végződik: „...a magyar nép ellenállása növekszik." A propaganda a legrosszabb propaganda. A külpolitikai kommentárok, ha irányítottak, félrevezethetik a népet. Nem utolsósorban a rádió külpolitikai kommentárjai okozták, hogy a magyar nép vakon bízott a Nyugatban. Ez nem is lett volna baj. ha ennek a bizalomnak lett volna alapja" A külpolitikai kommentárokban a lehető legnagyobb tárgyilagosságra kell törekedni. Soha nem szabad a kommentárirónak arra gondolnia, hogy hallgatója a vastüggöny mögött van. Úgy kell minden eseményt kommentálni. mintha a hallgató itt élne és a kontrollálni tudná az elmondottakat. A külpolitikai kommentároknak olyanoknak kell lenniük, mint a nyugati újságok és rádiók kommentárjai. Csak így tudjuk elérni, hogv a magyar nép realitásokban gondolkodjék, és cselekedeteit ehhez szabja. ■I. Azonosnsuk-e magunkat azzal, amit a J'orrailalom alapján mint a mai Magyarországot ismerünk? l.egyen-e a rádió a forradalom célkitűzéseinek hangja, és melyek ezek a célkitűzések? Helyes lenne, ha azonosítanánk magunkat. A forradalom programja ismeretes, ezt vallotta és vállalta a magyar nép többsége. A SZHR-nek. hacsak hírközlő és magyarázó rádió akar lenni, magáévá kellene tennie a forradalom célkitűzéseit. A forradalom előtt lehetett vitatkozni, hogy a magyar nép mit akar. Erre senkinek nem állt módjában választ adni. A forradalom után azonban már szinte pontosan tudjuk, hogy mi a magvar nép állásfoglalása egyes politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekben. A forradalom alatt alakult vagy újonnan alakult partok mindegyike magáévá tette a forradalom célkitűzéseit. 5. Szabad Magyarország vagy Szabad Kossuth Rádió. Mit jelentene ez? A Szabad Kossuth Rádió elnevezés rendkívül nagy szimpátiával találkozna az egész országban. E rádió jogos örököse lenne a november 4-én elhallgattatolt Kossuth Rádiónak. E változás deklarálása egyúttal a rádió új hangjának kezdetét is jelentené — természetesen csak abban az esetben, ha a forradalom célkitűzéseinek megfelelő tartalommal tudja az új elnevezést alátámasztani. Ebből a szempontból teljesen tiszta lappal kellene a magyar adást újból megindítani. 6. Milyen legyen a rádió viszonya az űj emigrációval? A magyar nép politikai képlete nem azonos a rádió politikai képletével. Meg kellene teremteni az azoco CT? Valóság, 1993/8, augusztus
