Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-13 / 8517. szám
Magyar Nemzet, 1993.8.7 agyrém. Tudta, hogy a kormányzó délben bejelenti, kilép a háborúból, és 6 mégis vállalkozik egy ilyen kockázatos látogatásra. Az ifjú Horthy azonban a Libikkel való találkozás során nem mondott semmi használhatót Csak azt hajtogatta: „Ne bántsák szegény papát. Ne csináljanak róla filmet!”- Az októberi vasárnap - ma is úgy látni - „nem bántotta a papát". Sót, emlékeim szerint a Kádár-korszakban ez volt az elsó olyan játékfilm, amely megértőén ábrázolta a kiugrási kísérlet szorgalmazóit.- Pedig amikor szembekerültem a kutatásaim során a sok érthetetlen cselekedettel, naivsággal, hibával, a tengernyi rossz szervezéssel, nagy volt a kísértés bennem, hogy ironikus filmet csinálok. Amikor például a vezérkari főnök elmondja, hogy a 15-I éré virradó éjjelen rávette a kormányzót, hogy családjával együtt menjen el Husztra, a hadseregéhez, és ott deklarálja az országnak a háborúból való kilépését, sőt, a vonatot elő is készítették, és a kormányzó nem ment el... De ez a nap következményeivel egyetemben olyan tragikus volt az ország Számára, hogy az volt az érzésem, nem szabad fölötte ironizálni.- Az elkészült mű a kis és nagy cenzorokban nem keltett visszatetszést? Nem bírálták, nem nyirbálták?- Csupán egyetlen kifogást tett ellene a filmgyár művészeti tanácsában valaki, mondván, nem ért egyet azzal, hogy a film végén öngyilkos oc O lesz a szárnysegéd, a Bács Ferenc által megszemélyesített figura. Ez a tette fölemeli, tragikus hőst csinál belőle, s egy horthysta katonatiszt nem lehet tragikus hős - így a kifogást tevő. Az a korlátolt szemlélet fogalmazódott meg ebben az ellenvetésben, amely kategóriák szerint állapítja meg, kiből lehet tragikus hős, kiből nem. A filmnek egyébként igen jó visszhangja volt. A filmgyárban még a premier előtt rendeztünk egy vetítést. Ott Illyés Gyula azt mondta, az Októberi vasárnap férfias film. Haraszti Sándor pedig így szólt: „Öregem, én részt vettem azokban a dolgokban, amelyeket a filmßleleveaít, de amit a film elbeszél, mégis új a számomra!" Bizonyára arra gondolt, hogy csak a film láttán állt össze benne a teljes kép. arról a bizonyos októberi vasárnapról. Az ördögből szent lesz- Ha ma forgatná a filmet, tovább árnyalná benne a szereplők ' személyiségét? Rokonszenvesebb figurát formálna Horthyból és környezetéből. mint annak idején?- Ma is ugyanúgy ítélem' meg Horthy Miklós történelmi szerepét, ahogyan a filmben ábrázoltam. Azt tartom ma is, hogy ez a nap volt Horthy életének a csúcspontja, természetesen pozitív értelemben. Még akkor is, ha az akció eredménytelen lett. Egy nagy formátumú politikus persze még rettenetes szoroogattatásában is üevesebben vitte volna végbe a kiugrási kísérletet, és akkor nem csak relatíve tekinthetnénk elismerésre méltó lépésnek az október tizenötödikéi akciót, de talán eredményes is lehetett volna. De egyébként sem értek egyet azzal, hogy ha valakit rehabilitálnak. noha azelőtt ördögként állították be, azonnal szent lesz. Aki meg sokáig szent volt, az hirtelenjében semmi lesz. Jobb esetben. A történelemtudomány szerencsére nem így gondolkodik. A magyar szellemi élet mértékadó körei továbbra is árnyaltan vélekednek a történelem szereplőiről. A „mezei végeken" azonban, sajnos, gyakori a végletes megítélése a nevezetes embereknek. Szerintem az az egészséges, ami Franciaországban is tapasztalható. Vannak, akik nem fogadják el a francia forradalmat, mások pedig óriási lelkesedéssel szólnak róla. Ki-ki személyes meggyőződése szerint. Mindenki szabadon és bántatlanul kinyilváníthatja, amit a múltról gondol. És mindenkinek módja is van publikálni a meglátásait! Attól tartok, hogy e téren nem egyhamar következik be nálunk változás. Túl sokáig tartott itt az a leegyszerűsítő szemlélet, amely bizonyos történelmi személyeket, például Horthy Miklóst egyoldalúan ítélte meg, és azokat az embereket, akik ezzel nem énettek egyet, gátlásokkal terhelték. Ennek a leszorítottságnak szükségképpen bekövetkezik az ellenhatása, ha végre megszűnnek a tabuk.- Egy vágószobából jött ki, hogy Horthyról beszélgessünk. Ezek szerint van munkája. Kollégáinak többsége viszont a film haláláról beszél.- Kétségtelen, hogy az anyagi lehetőségeink egyre rosszabbak, mert a filmgyártás fenntartására szánt öszszeg nominálisan ugyanannyi, mint néhány évvel ezelőtt, de ez reálisan jóval kevesebbet ér. Számomra azonban legalább akkora nehézséget jelent az a birkózás, amit a témával kell folytatni, mint amekkora financiális oldalról sújt egy filmrendezőt. Ma az értékrend, a politika, a gazdaság cseppfolyós állapotban van. Ebből témát választani legalább akkora gond, mint kevés pénzből filmet forgatni. Emiatt nem tudtam két évig dönteni, hogy mibe fogjak bele. Végül a Tv 2- től Kolozsvári Papp László megbízásából egy ironikus filmet kezdtem el forgatni. Az a címe: Az álom menedzser. Néha félek, nem járok-e úgy ezzel a kétszer örvenpercesre rendelt munkával, mint Franz Kafka, aki, mint vidám történeteket írta meg az elbeszéléseit, úgy is olvasta fel őket a barátainak, és közben nagyokat nevetett. Ma viszont, ha azt mondjuk valamire: kafkai, ez azt jelenti: borzalmas, nyomasztó, sötét. Lőcsei Gabriella
