Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

168 Óra, 1993.7.27 n“X 1 Forró pénzek, piszkos dollárok Adóveszélyben a devizabetétek '~~ ^ __iBTTirrgEre-:y*,ar va. --v^ tb.__ ~i i A matrac vagy egy bécsi bank? Ismét napirendre került, hogy a magyar la­kosság devizaszámláin elhelyezett kétmilliárd dollárnyi betétet a forintban lévő megtakarí­tásokhoz hasonlóan megadóztatják. A terv nem új, jó egy éve egyszer már volt róla szó, de akkor a kormány úgy határozott: beveze­tését a forint konvertibilitásához köti. Ador­ján Dóra a hazai pénzvilág szakembereit arról kérdezte: a lépésnek milyen előnyös és hátrá­nyos következményei lehetnek?- Ez í gondolat legutóbb egy éve vétódon fel. Akkor az volt a kormány álláspontja, bogy addig nem szándékoznak bevezetni, amig a forint nem lesz konvertibilis. Konver­­tibilis-e ma már a forint? Illetve ez valóban szükséges-e ahboz, bogy a devizabetétek ka­matait meg lehessen vagy meg kelljen adóz­tatni? Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank aieinöke. CZIRJÁK SÁNDOR: Bizonyos vonatko­zásokban a forint máris konvertibilisnek te­kinthető, hiszen a külföldi befektetőnek, a magyar vállalatoknak a forint gyakorlatilag konvertibilis. Bármilyen devizában fizetendő költségük merül fel, ezt - ha van forintjuk - tulajdonképpen megtehetik. Ha arra gondo­lunk, hogy közel kétmilliárd dollárnyi deviza­betéte van a magyar lakosságnak, ami elég nagy összeg, szükség esetén a lakosság nagy része is hozzá tud jutni a konvertibilis devi­zákhoz. A teljes konvertibilitás - ami azt je­lenti, hogy a magyar állampolgár külföldi befektetései számara is megnyílik a lehető­ség -, azt gondolom, hogy ma még elég messze van ettől, hiszen nagy bizonytalan­­sági tényezőket jelent. Ezért a devizabetét megadóztatásának nem igazán a konverti­bilitással van szoros kapcsolata. Egyszerű­en arról van szó, hogy egy országban a belföldi fizetőeszközben történt megtakarí­tásokat adóztatják, míg a külföldi fizető­­eszközben lévő megtakarításokat nem. Ez közgazdaságilag azt jelenti, hogy ez az or­szág diszpreferálja a saját pénzét. % Közgazdasági abszurdum*­~1 - A másik félelem ezzel kapcsolatban j mindig is az volt, bogy akkor egyszer csak kiveszik majd a devizában lévő meg- J takarításokat a bankokból és ezek a pén­­iB zek elhagyják az országot.- A környező országokban például, vagy azokban az országokban, ahol a pénz biz­tonságban lehet - és itt a nyugati orszá­gokra gondolok majdnem mindenhol je­lentős adót kell fizetni a devizabetétek után. Ahol nem kell a devizabetét után adót fizetni, azok olyan országok, ahová szerintem a magyar lakosság nem óhajtja kivinni a devizáját, mert a környező volt szocialista országokban például a bizonyta­lanság jóval nagyobb. Ráadásul, ha valaki megnézi, akkor például a szomszédos Ausztriában a kamatok alacsonyabbak, mint amit a magyar lakosság az itthoni bankokban kap. A jegybank korábban is azt az álláspontot képviselte, hogy a forint­betéteknél is alacsonyabb szintű legyen a kamatozás és ezen az alacsonyabb szinten legyen egységesítve a különböző betétek adóztatása. |1 - lndokolt-e egyáltalán a devizabetétek •J megléte, hiszen a nemzetközi gyakorlat J az, hogy bár mindenki szabados válthat pénzt pénzre, de betétben csak az adott 4 ország saját fizetőeszközében tarthatják Bi a pénzt- Azt gondolom, hogy egyszer Magyar­­országnak is el kell majd érnie ide. Ma ezt még két okból sem lehet megtenni. Egy­részt mert még korlátozott a lakosság szá­mára a közvetlen devizavásárlás. A másik a pszichikai oldal. Egy pénzügyi rendszer mindig bizalmi elven alapul, és ha ma vala­ki azt mondaná, hogy csak forintban lehet megtakarítani, akkor itt mindenfajta bizal­mi probléma merülne fel. Egy országban más valutákat adókedvezménnyel preferál­ni, és ezzel tulajdonképpen arra ösztönözni a lakosságot, hogy ne a saját fizetőeszkö­zünkben, hanem valami másban takarítson meg: úgy gondolom, hogy ez közgazdasági ellentmondás. ? - A kormány elfogadta azt a 94-es adó­rendelet-tervezetet, amelyben a jegybank J 1 elképzeléseivel ellentétben nem szerepel a forintbetétek kamatainak csökkentese. 1 Az Általános Értékforgalmi Bank úgy döntött, hogy a kamatadó terheit átvál­lalja az ügyfeleitől. Mi volt a döntés i oka? Erős János, az Általános Ertékfor­­gaimi Bank vezérigazgatója. ERŐS JÁNOS: Mi nem fogjuk makro­gazdasági szinten kommentálni a döntést, mi a törvényekhez igazodunk. Egy bank­nak van külső és belső környezete, amihez igazodnia kell. Ezt mi külsőnek tekintjük. Ami a belsőt illeti, kiszámítottuk és úgy döntöttünk, hogy a bank 93-as terveiben van annyi tartalék, hogy mi ezt a kamat­adót az ügyfeleinktől át tudjuk vállalni. Többen azt mondják, hogy ez üzleti fogás. Én inkább úgy nevezném, hogy egv több­letszolgáltatás azoknak az ügyfeleknek, akik a bankunkat választják. ? Üzleti fogás?*&*^?'; J- Lebet-e számítani pénzmozgásra, pon­tosabban arra, bogy akkor a deviza ki­áramlik a bankokból, az országból?- Szerintem nem lesz jelentős kiáramlás. Ugyanis ha az ember elkezd számolni, ez az adó nem befolyásolja annyira a deviza kamatköltségeit, emiatt nem fogja megérni az embereknek megmozgatni a pénzüket, a - A külföldieknek sem?- Ez egyik országban sem vonatkozik a külföldiekre, csak a devizabelföldiekre. Azt hiszem, az egyik módosítás az lesz, hogy a devizakülföldieknek nem kell fizetniük a

Next

/
Thumbnails
Contents