Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

Népszabadság, 1993.7.28 Ki, kitől és miért védi a Pető-módszert? A Mozgássérültek Pető András Intézete keresetet adott be a lon­doni felsőbíróságon a birminghami székhelyű Brit Konduktív Nevelési Alapítvány ellen, követelve: ez utóbbi szüntesse be a Pető név használatát. A brit alapítvány a két éve folyó jóté­konysági adománygyűjtő kampányának felhívásában használ­ja a nevet. A követelések között szerepel, hogy adják át a név brit védjegyét és utalják át azt a pénzt, amelyet e kampányban összegyűjtöttek. Az MTl-nek nyilatkozva a budapesti Pető Inté­zet igazgatója, dr. Hári Mária elmondta, hogy az intézet hírne­vének és Pető András szellemiségének védelme érdekében meg­engedhetetlen, hogy a Pető nevet más intézmény is használja. Dr. Hári Mária Pető András közvetlen munkatársa volt-és a konduktív pedagógia tovább­fejlesztője. Joggal büszke arra, hogy az intézet mindig is nem­zetközi volt. 1947-ben az egyik első külföldi gyerek éppen Angliából érkezett. A magyar-angol kapcsolatok gyöngyszeme volt egészen mos­tanáig a budapesti Pető Intézet és a birminghami Brit Konduk­tív Nevelési Alapítvány és Inté­zet példás együttműködése. A két ország kulturális együtt­működéséről kötött egyez­ményben is helyet kapott ez a kooperáció. Büszkeség és hír­verés tárgya volt mindkét or­szágban. A konduktív pedagógiai módszer valóban egyedülálló a világon az agykárosodott gyer­mekek gyógyítására és nevelé­sére. Kidolgozója, dr. Pető András bizonyította, hogy a gyermek bármely szervét is érintse az agysérülés, legyen mozgássérült, vagy érzékszer­vei, esetleg szellemi képességei károsodottak, kitartó és komp­lex neveléssel a sérült funkciók is helyreállíthatok. A gyerek nagyfokú önállóságra lehet ké­pes és beilleszkedik a családba, iskolába, társadalomba, s nincs egész életén át a tolószékre és minden percében más ember segítségére utalva. A birminghámi egyetem ok­tatója, Andrew Sutton megér­tette: a magyar módszert egy az egyben importálni kell. A tu­dást az eredeti forrásból nyer­jék a leendő angol kondukto­rok, és gyakorlott magyar szakemberek felügyelete alatt kezdjenek önállóan dolgozni. A budapestiek és birminghamiak együtt dolgozták ki a módszer átvételének részleteit, az angol konduktorok magyarországi képzésének feltételeit. A meg­valósítás keretéül miniszterta­nácsi döntés alapján a Magyar­országon létrehozott Nemzet­közi Pető András Alapítvány és Nemzetközi Pető Intézet szol­gált, amelyet 1988-ban az ak­kori miniszterelnök-helyettes, dr. Medgyessy Péter jegyzett. A BBC 1986-ban bemutatta az „Állj ki Joe-ért” című doku­mentumfilmjét, amelyben egy mozgássérült angol kisfiú sor­sát és fejlődését követték nyo­mon Budapesten, ahogy az in­tézet dolgozóinak és a szülők odaadó tevékenységének ered­ményeképpen fejlődik. Több mint 11 ezer levelet kapott a BBC a nézőktől. Nagy-Britan­­niában sérült gyerekekkel álta­lában hetente néhány órában foglalkozik külön logopédus, gyógytornász, ortopéd orvos és egyéb szakember. De a gyere­kek állapota nem javult olyan látványosan, mint Joe-é, aki a mindezeket a szakterületeket egyesítő konduktor gondjaira volt bízva. Sok száz és ezer brit szülő kérdezte: mi erről miért nem tudtunk? Mi ez a „csoda­módszer” a vasfüggöny mögötti Magyarországon? Hogyan kap­hatná meg ugyanezt az én gye­rekem? Charterjáratok hozták Buda­pestre a sérült gyerekeket és a reménykedő szülőket. Oly so­kan vállalták a sokszor hossza­dalmas magyarországi tartóz­kodás anyagi és a családjuktól való különélés lelki terheit, hogy logikus volt: szükség van ugyanilyen intézményre Nagy- Britanniában is. Részben az angolokon keresztül, részben a budapesti intézet hírnevének növekedése következtében más országokból is egyre több szülő jelentkezett. 1988-ban már 23 ország ifjú polgárai voltak a várakozási listán. 1989-ben döntés született, hogy fel kell építeni a Nemzetközi Pető In­tézetet, amely ellátja a gyere­keket és más országok hallga­tói számára konduktorképzést és a saját országukban is elfo­gadott felsőfokú diplomát nyújt. Egyidejűleg felhívással fordultak más országok kormá­nyaihoz, szervezeteihez és ál­lampolgáraihoz, hogy csatla­kozzanak az alapítványhoz. Az új intézmény felavatásának ha­tárideje 1992 volt. Később ezt a határidőt módosították, és az újabb tervek szerint az új épü­let a maival szemben, a Kút­völgyi út és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti lejtőn lévő 1,1 hektár területen 1993 nyarára készül el. Ebben az 1991-ben bejelentett módosított tervben szerepel az a cél, hogy a Nem­zetközi Pető Intézet az 1993- 94-es tanévben már a végleges kialakításának megfelelően működhessen. Az alapítvány által meghirdetett felhíváshoz a kormányok közül a brit csat­lakozott egyedül 5 millió fontot ígérve négy évre, egyenlő rész­letekre elosztva. Kikötötték, hogy az építkezés éves részletei­nek a teljesítésétől függ a kö­vetkező évi 1,25 millió font fo­lyósítása. Az anyagi hozzájáru­lás ellenében a brit kormány azt az ígéretet kapta, hogy 22 leendő brit konduktort fognak kiképezni és 31 gyermek és fel­nőtt számára helyet biztosíta­nak az intézetben. Csak a felvonulási épületek és egy magas kerítés áll ma a Kútvölgyi úti lejtő tetején. A rendszerváltás, a világút­levél megadása egyben a jól képzett konduktorok elvándor­lásának a kezdetét is jelentette. Egyénileg és csoportosan hív­ták, várták, örömmel és jó fi­zetséggel fogadták családok és intézmények az ezzel a nagyon speciális tudással rendelkező­ket sok európai országban, Ausztráliában és Új-Zélandon is. A konduktorok pedagógu­sok, magyar pedagógusbérek­kel. A piacgazdaság felszabadí­totta az utat a magánvállalko­zások előtt a konduktív neve­lésben is. Ma már több kisebb­­nagyobb cég kínálja ezt a szol­gáltatást üzleti alapon hasonló eredmény ékkel, mint az „anya­intézet”. A Kútvölgyi úton pél­dául hirdetőtáblák sora büsz­kélkedik a „Pető Method Cli­nic” (így, angolul) felirattal és az úton felfelé haladva pont a Pető Intézet előtti táblánál de­rül ki, hogy nem az intézet hir­deti magát, hanem egy kicsit feljebb lévő magánvállalkozás De Írországban is Pető nevet visel egy, a konduktív módszert használó szövetség. Éppúgy, mint a birminghami alapítvány a pénzgyűjtő kampányában. „De miért is baj ez?” - kérdezi Andrew Sutton, a brit alapít­vány igazgatója. - „A Pető név Nagy-Britanniában ugyan­olyan utat járt be, mint Bíróé. Ez ma már golyóstollat jelent. A Pető név szinonimája lett a konduktív nevelési módszer­nek.” A brit országos alapítvány először 1991 októberében Lady Diana, a trónörökös felesége védnökségével és a budapesti intézet tudtával indított jóté­konysági gyűjtési akciót „Lép­­csőfokok-Pető-Egyesült Ki­rályság” (Stepping Stones Pető UK) elnevezéssel. A magyar nevelési módszerhez hasonlóan a brit kampány is megragadta az emberek figyelmét, és be­épült a mindennapi szóhaszná­latba. „Rejtély - mondja And­rew Sutton -, hogy miért éppen most indítottak bírósági eljá­rást ellenünk és korábban miért nem?” Kié a Pető név? Nincs válasz. Pedig a jogi oltalom nemcsak a név miatt fontos, hanem a minőség megőrzése okán is. Elég arra gondolni, hogy a Na­poleon brandy névvel milyen különböző minőségű italok ke­rülnek nálunk is, másutt is for­galomba. Erdély Zsigmond Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója, a budapesti alapítvány elnöke szerint „arról van szó, hogy a brit alapítvány a Pető nevet használja a pénz­szerző kampányában, amivel a magyar fél nem érthet egyet. Ha a konduktiv elnevezést használnák, akkor az ellen nem lenne kifogásunk”. Erdély Zsigmond Gábornak nincs tu­domása arról, hogy más, a Pető nevet használó szervezet ellen is folyna bírósági eljárás. Arra a kérdésre, hogy vajon itthon oltalom védi-e a Pető nevet, kö­zölte: „Magyarországon nincs regisztrálva a név”, majd hoz­zátette, szomorú amiatt, hogy a közelmúltban lefolytatott tár­gyalása a brit alapítvány tagjai­val nem járt eredménnyel, es

Next

/
Thumbnails
Contents