Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8515. szám
Magyar Honvéd, 1993.8.6 Az ország lakossága a honvédelemről m.) Sorozatunk zárófejezetében azt mutatjuk be, hogy a lakosság milyen arányban áll kapcsolatban a fegyveres erőkkel (testületekkel) , s hogyan viszonyul a védelmi költségvetés alakulásához: Lakóhelyén vagy annak közvetlen közelében található-e katonai létesítmény? (a válaszok százalékban)- igen 52- nem 47- nem tudja 1 Önnek dolgozik-e valakije valamelyik fegyveres szervezetnél? (a válaszok százalékban)- igen: szülő, testvér, házastárs, gyerek 6- igen: egyéb rokon 11 - igen: barát, ismerős, szomszéd 9- nem dolgozik 74 Melyik fegyveres szervezetnél dolgozik? (azok válasza százalékban, akiknek dolgozik valakije fegyveres szervezetnél: 267c)- honvédség 49- határőrség 9- rendőrség 31- kormányőrség 8- tűzoltóság 3 Elgondolkodtató, hogy a lakosságnak csupán alig több mint felének van lehetősége közvetlenül a lakóhelyén tapasztalatokat szerezni a „fegyverek népének" életéről, munkájáról. A fennmaradó hányad elérése a tárca nyilvánosságpolitikája számára fogalmaz kihívásokat. Ön mit gondol hány milliárd forintból gazdálkodott a Magyar Honvédség 1992-ben? (a válaszok százalékban) - nem tudja 66 - 1-20 md között tudja 6- 21-40 md között tudja 4- 41-60 md között tudja 7- 61-80 md között tudja 5 , - 81 md felett tudja 12 Mennyire tartja Ön megfelelőnek, ahogy ma a honvédség az adófizetők pénzével gazdálkodik? (a válaszok százalékban)- teljes mértékben megfelelő 3-megfelelő 44- egyáltalán nem megfelelő 38-nem tudja 15 Figyelembe véve az ország teherbíró képességét, Ön szerint mennyit kellene költeni a Magyar Honvédség fejlesztésére? (a válaszok százalékban)- semmit sem 5- lényegesen kevesebbet 3-kevesebbet 10- ugyanennyit 20-többet 41- lényegesen többet 18- nem tudja 3 Az adatok szerint a közvélemény nagyobb része nem ismeri a honvédség költségvetését, ezt az ismerethiányt nem is titkolja. 1992-ben a honvédelmi kiadások 60,8 MD összegét a megkérdezettek 2,3%-a „találta" el. A táblázat adatai arra utalnak, hogy azok, akik vállalkoztak rá, hogy megbecsüljék a kiadások nagyságát, inkább többet gondoltak, mint a tényleges adatok. „Az adófizetők pénzével való gazdálkodás" megítélésében a megfelelő és nem megfelelő kategóriák képezik a két főcsoportot hozzátéve, hogy „a teljes mértékben megfelelő" és „megfelelő” minősítések aránya azért jelentősen magasabb mint a „nem megfelelő”. A megkérdezettek többsége a honvédség helyzetét, feladatát is mérlegelve azon az állásponton van, hogy a jelenleginél inkább többet vagy lényegesen többet kellene költeni a fejlesztésére. A kiadások jelenlegi szintjét tartja indokoltnak minden ötödik válaszoló. Összegzés- A Honvédelmi Minisztérium tevékenységi szerkezetén belül a lakosság a nyilvánosságpolitikát ismeri és méltányolja a leginkább, a személyzeti politikáról viszont - mint amitől elzárva érzi magát -, a legkevésbé dicsérő a véleménye. Ez a tendencia azok álláspontját erősíti, akik a védelmi szektor társadalmi támogatottságának növelését a nyilvános „láttatástól” várják, azokkal szemben, akik az elzárkózás misztikumától várják a katonai szervezet iránti respektus emelkedését.- A hivatásos katonai szolgálat a korábbi presztízsvizsgálatokkal konzekvens módon meglehetősen távol áll a népszerűségtől: a lakosság 757c-a semmilyen körülmények között nem vállalna hivatásos katonai szolgálatot, 697r-a még polgári alkalmazottként sem vállalna munkát a Magyar Honvédségnél. A leginkább elzárkózók éppen a magasan képzett és jó egzisztenciális helyzetű rétegek. A lakosság többsége nincs tisztában a hivatásos katonák fizetési viszonyaival, csupán 10%-uk tippelte a helyes összeget, több mint 60^uk viszont fölébecsülte azt.- A lakosság kapcsolata a fegyveres erőkkel (testületekkel) megfelel azok létszámarányainak. Az állampolgárok egynegyedének szülője, rokona, barátja, ismerőse van valamelyik fegyveres erőnél, testületnél, felerészben a Magyar Honvédség állományában. Elgondolkodtató, hogy a lakosság csupán mintegy felerészben szerezhet közvetlen tapaszta-
