Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8515. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.6 40 Mások azért tartják értelmetlennek a választásban való részvételüket, mert az az érzésük támadt, hogy nem számít a választók akarata, nem befolyásolhatják az események alakulását: „Szavazunk, azután megint szavazni kell, és a végén úgyis az lesz, amit ők kiokoskodnak. Ez egy érzés, hogy úgyis úgy van.”, „Rájöttem, hogy rajtam úgysem segít senki. Nincs szavunk és a kormány nem ad támasztást.”, „Belefáradtam már ebbe az ígérgetésbe. Mindig időt kémek és türelmet a néptől és közben a maguk pecsenyéjét sütögetik. Teljesen mindegy, ki kerül hatalomra, a helyzet nemigen fog változni ”, A szavazói szándékok változásának hatása Az új rendszerrel, a kormánnyal kapcsolatos elégedetlenség jellemzően a magasabb társadalmi státusúakat ösztönzi szavazói aktivitásra, míg az ellentétes reakció az alacsonyabb státusúak körében tipikus. A szavazási szándékok változása a majdani választók társadalmi összetételének módosulását idézi elő: a következő országgyűlés még az eddigieknél is erőteljesebben fogja reprezentálni az előnyösebb társadalmi helyzetűeket. A szavazópolgárok közül kilépők körében ugyanis az átlagosnál több a nő, az idős, az alacsony képzettségű, a falusi, a szegény; az új szavazók körében pedig a férfi, a fiatal, a közép- és felsőszinten iskolázott, a városlakó, a jobbmódú. A szavazói szándékok megváltoztatása másfelől tovább rontja a kormánypártok kilátásait; viszont az ellenzéki, valamint a parlamenten kívüli pártok esélyeit tovább javítja. Azért indokolt itt további esélyromlásról, illetve -javulásról beszélni, mert a választás várható eredményét alapvetően nem az újonnan bekapcsolódók szavazatai és nem is a kimaradók hiányzó voksai határozzák majd meg. A választás kimenetelére annak lesz döntő befolyása, hogy az 1990-ben és 1994-ben is szavazók pátpreferenciái azóta lényegesen átalakultak. Pontosabban: azoké változtak meg jelentősen, akik akkor valamely kormánypárt mellé szegődtek. Ahogy a címlapon lévő ábra mutatja, a koalíciós pártok hajdani szavazóinak kétharmada elfordult az 1990-ben támogatott párttól (legközelebb nem akar részt venni a választáson; nem tudja, mely pártra szavazzon; vagy azt tervezi, hogy ellenzéki, illetve nem parlamenti pátra voksol). Ugyanakkor az ellenzéki pártok 1990-es híveinek háromnegyede legközelebb is a mai ellenzék valamely tagjára óhajt szavazni. A parlamenten kívül rekedt szervezetek akkori támogatóinak szintén a háromnegyede választana ma ellenzéki vagy nem parlamenti pártot. Hogy milyen okokkal magyarázzák a szavazók átpártolásukat, arról a legközelebbi alkalommal fogunk szólni. BOKOR ÁGNES