Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8515. szám

Népszava, 1993.8.6 16 A Tóid Párt ás a magyarorsaáyi zöldek Magyarok magyar gyümölcsöt egyenek! A magyar parlament tagjai 25 százalék áfával drágí­tott és agyonvegyszerezett déligyümölcsöt esznek, ezért félő, hogy a képviselők nem a magyar érdekeknek megfelelő döntéseket hoznak. A magyar ember tehát inkább egyen magyar gyümölcsöt, mivel a nemzeti függetlenség alapja a nemzeti növények fogyasztása. Aki ettől eltér, az hazaárulóI Ezt a Magyarországi Zöld Párt (MZP) sajtótájékoztatóján közölte Stekler Ottó a megjelent két újságíróval. Az elmúlt hetekben a saj­tó által is többször idézett, avantgárd nézetű környe­zetvédői?) párt igazgatója imponáló széles-látókörű­ségről tett tanúbizonysá­got, amikor a szűk három­negyed órás program so­rán tíz témában is kifejtet­te pártja álláspontját. A többi között az országba érkező menekültekről el­mondta: azok betegséget terjesztenek és élősködnek a magyar nemzeten. Az MZP ezért — védve ben­nünket az „új telepesek­től” — javasolja, hogy a magyar hatóságok előbb gyógyítsák meg a mene­külteket, lássák el őket 50 dollárral, majd küldjék vissza oda őket, ahonnan jöttek. Amennyiben per­sze a „Palotás-félék” le­mondanak javaik egy ré­széről, s amennyiben a nyugdíjasok nem a kukák­ból esznek, illetve csökken az infláció és lesz munka, akkor mégis maradhatnak a hozzánk menekültek. Stekler Ottó szerint Nagymarost meg kell épí­teni, mivel a körtöltés el­bontása többe kerülne(?) a mű felépítésénél. Ugyan­akkor a nyersanyagháányt úgy is enyhíthetnénk, ha Magyarország hulladékfel­dolgozó nagyhatalommá válna (miközben csak a Hitler által kifejlesztett, fagázzal hajtott autókat engednénk közlekedni út­jainkon.) Az Izraellel folytatott külkereskedelem is éles kritikát kapott a 6,2 mil­liárd forintos passzívum miatt. Ez a hiány persze érthető Stekler szerint, hiszen „Magyarország az USA, Európa és Izrael gyarmata”. Izraelből pél­dául már 40 éve importá­lunk kálisót, amely tönk­retette a mezőgazdaságun­­.kat és roppantul káros az emberi szervezetre — ami­ről mellesleg a magyar or­vosegyetemeken is taníta­nak. mondta. „A Magyarországi Zöld Párt szakmailag megala­pozatlan és fasisztoid né­zeteket vall, s csak afféle kalózként használja a kör­nyezetvédő címkét" — je­lentette ki Illés Zoltán ér­deklődésünkre. A Fidesz vezető környezetvédője, egykori környezetvédelmi helyettes államtitkár sze­rint kacskaringós út veze­tett odáig, mire a honi környezetvédők — az MZP furcsa változása ellenére — egyre több dologban hallatják hangjukat. Bár a ’80-as évek elején a Duna Kör megalakulá­sával végre szervezetten kezdtek mozgolódni a kör­nyezetvédők, a nyílt fel­lépésre mégsem volt lehe­tősége az akkori zöldek­nek. Politikai értelemben tehát még ugyan nem volt mozgalom a zöldek tevé­kenysége, a tiltás miatt mégis hamar az ellenzéki oldalon találták magukat. Később a KISZ-ben szere­pet vállaló politikusok úgy gondolták: a környezetvé­delemből talán politikai tő­két tudnak kovácsolni a maguk számára, ezért ők is kopogtattak az alakuló­­félben lévő Zöld Párt aj­taján. Nem voltak egyedül, hiszen akkorra már elő­bukkantak a Duna-ügyben mozgolódók, a feministák, a békecsoportok és az in­dulati alapon politizálok. „A Zöld Párt kezdettől fogva mégis bukásra volt ítélve, mivel a környezet­védelmi mozgalom nem fogadta el a pártstruktú­rát, a hierarchizálódást, az alárendeltségi viszonyo­kat” — emlékeztetett Illés Zoltán, megemlítve, hogy Nyugaton a mozgalom és a párt között azért sikerült létrehozni bizonyos kap­csolódást. Igaz, ott a poli­tikusok is felfogták idővel, hogy szavazatokat lehet nyerni a zöld mozgalmak ténykedése révén. Sőt, a környezeti problémák meg­oldására háttériparra is szükség van, amely — pél­dául Németországban — még mindig húzóágazat. „Annak ellenére, hogy a nyugati demokráciákban időközben valamennyi párt elkezdett környezetvéde­lemmel foglalkozni, a vi­szonylag nagy társadalmi bázisa révén mégis egészen a parlamentekig jutottak a zöldek” — összegezte a né­metországi mozgalom fej­lődését Illés. — Ezzel szem­ben egy Gallup-f elmér és szerint ' Magyarországon várhatóan 250-300 ezer vá­lasztó jog úgy szavazni, hogy előbb arra kíváncsi, melyik párt mit tett a kör­nyezetvédelemért.” Esze­rint míg Nyugaton főleg a baloldali eszmeiség men­tén szerveződnek a zöldek, addig Magyarországon más a helyzet: a mintegy 4 szá­zalékos választói réteg nem ideológiák, hanem a kör­nyezetvédelem mentén fog választani. Idehaza tehát csak ad hoc jelleggel, egy-egy ügy­re szerveződnek még nap­jainkban is a környezet­­védők, s ebben a köztes fejlődési állapotban a pár­­tosodást továbbra sem fogadják el. Az elmúlt vá­lasztásokon vereséget szen­vedő, s mára teljesen át­formálódó Zöld Párt után némi elmozdulást jelenthet a Zöld Alternatíva válasz­tási koalíció, melyet cso­portok és ismert környe­zetvédők alkotnak laza szövetségben. „A válasz­táshoz viszont minimum 500 millió forint kellene, ám ennek a szervezetnek ennyije nincs — mondta Illés Zoltán. — Emiatt nem tudnak mindenhol jelöltet állítani, s így a töredék­­szavazatok hiányában leg­följebb egy-két képviselő­jük juthat a parlamentbe. Márpedig ez is jelzi, hogy ezt a zöld választási koalí­ciót is inkább egyéni am­bíciók motiválják, ami a mozgalom múltjának is­meretében teljességgel ért­hető.”

Next

/
Thumbnails
Contents