Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8515. szám
Népszava, 1993.8.6 16 A Tóid Párt ás a magyarorsaáyi zöldek Magyarok magyar gyümölcsöt egyenek! A magyar parlament tagjai 25 százalék áfával drágított és agyonvegyszerezett déligyümölcsöt esznek, ezért félő, hogy a képviselők nem a magyar érdekeknek megfelelő döntéseket hoznak. A magyar ember tehát inkább egyen magyar gyümölcsöt, mivel a nemzeti függetlenség alapja a nemzeti növények fogyasztása. Aki ettől eltér, az hazaárulóI Ezt a Magyarországi Zöld Párt (MZP) sajtótájékoztatóján közölte Stekler Ottó a megjelent két újságíróval. Az elmúlt hetekben a sajtó által is többször idézett, avantgárd nézetű környezetvédői?) párt igazgatója imponáló széles-látókörűségről tett tanúbizonyságot, amikor a szűk háromnegyed órás program során tíz témában is kifejtette pártja álláspontját. A többi között az országba érkező menekültekről elmondta: azok betegséget terjesztenek és élősködnek a magyar nemzeten. Az MZP ezért — védve bennünket az „új telepesektől” — javasolja, hogy a magyar hatóságok előbb gyógyítsák meg a menekülteket, lássák el őket 50 dollárral, majd küldjék vissza oda őket, ahonnan jöttek. Amennyiben persze a „Palotás-félék” lemondanak javaik egy részéről, s amennyiben a nyugdíjasok nem a kukákból esznek, illetve csökken az infláció és lesz munka, akkor mégis maradhatnak a hozzánk menekültek. Stekler Ottó szerint Nagymarost meg kell építeni, mivel a körtöltés elbontása többe kerülne(?) a mű felépítésénél. Ugyanakkor a nyersanyagháányt úgy is enyhíthetnénk, ha Magyarország hulladékfeldolgozó nagyhatalommá válna (miközben csak a Hitler által kifejlesztett, fagázzal hajtott autókat engednénk közlekedni útjainkon.) Az Izraellel folytatott külkereskedelem is éles kritikát kapott a 6,2 milliárd forintos passzívum miatt. Ez a hiány persze érthető Stekler szerint, hiszen „Magyarország az USA, Európa és Izrael gyarmata”. Izraelből például már 40 éve importálunk kálisót, amely tönkretette a mezőgazdaságun.kat és roppantul káros az emberi szervezetre — amiről mellesleg a magyar orvosegyetemeken is tanítanak. mondta. „A Magyarországi Zöld Párt szakmailag megalapozatlan és fasisztoid nézeteket vall, s csak afféle kalózként használja a környezetvédő címkét" — jelentette ki Illés Zoltán érdeklődésünkre. A Fidesz vezető környezetvédője, egykori környezetvédelmi helyettes államtitkár szerint kacskaringós út vezetett odáig, mire a honi környezetvédők — az MZP furcsa változása ellenére — egyre több dologban hallatják hangjukat. Bár a ’80-as évek elején a Duna Kör megalakulásával végre szervezetten kezdtek mozgolódni a környezetvédők, a nyílt fellépésre mégsem volt lehetősége az akkori zöldeknek. Politikai értelemben tehát még ugyan nem volt mozgalom a zöldek tevékenysége, a tiltás miatt mégis hamar az ellenzéki oldalon találták magukat. Később a KISZ-ben szerepet vállaló politikusok úgy gondolták: a környezetvédelemből talán politikai tőkét tudnak kovácsolni a maguk számára, ezért ők is kopogtattak az alakulófélben lévő Zöld Párt ajtaján. Nem voltak egyedül, hiszen akkorra már előbukkantak a Duna-ügyben mozgolódók, a feministák, a békecsoportok és az indulati alapon politizálok. „A Zöld Párt kezdettől fogva mégis bukásra volt ítélve, mivel a környezetvédelmi mozgalom nem fogadta el a pártstruktúrát, a hierarchizálódást, az alárendeltségi viszonyokat” — emlékeztetett Illés Zoltán, megemlítve, hogy Nyugaton a mozgalom és a párt között azért sikerült létrehozni bizonyos kapcsolódást. Igaz, ott a politikusok is felfogták idővel, hogy szavazatokat lehet nyerni a zöld mozgalmak ténykedése révén. Sőt, a környezeti problémák megoldására háttériparra is szükség van, amely — például Németországban — még mindig húzóágazat. „Annak ellenére, hogy a nyugati demokráciákban időközben valamennyi párt elkezdett környezetvédelemmel foglalkozni, a viszonylag nagy társadalmi bázisa révén mégis egészen a parlamentekig jutottak a zöldek” — összegezte a németországi mozgalom fejlődését Illés. — Ezzel szemben egy Gallup-f elmér és szerint ' Magyarországon várhatóan 250-300 ezer választó jog úgy szavazni, hogy előbb arra kíváncsi, melyik párt mit tett a környezetvédelemért.” Eszerint míg Nyugaton főleg a baloldali eszmeiség mentén szerveződnek a zöldek, addig Magyarországon más a helyzet: a mintegy 4 százalékos választói réteg nem ideológiák, hanem a környezetvédelem mentén fog választani. Idehaza tehát csak ad hoc jelleggel, egy-egy ügyre szerveződnek még napjainkban is a környezetvédők, s ebben a köztes fejlődési állapotban a pártosodást továbbra sem fogadják el. Az elmúlt választásokon vereséget szenvedő, s mára teljesen átformálódó Zöld Párt után némi elmozdulást jelenthet a Zöld Alternatíva választási koalíció, melyet csoportok és ismert környezetvédők alkotnak laza szövetségben. „A választáshoz viszont minimum 500 millió forint kellene, ám ennek a szervezetnek ennyije nincs — mondta Illés Zoltán. — Emiatt nem tudnak mindenhol jelöltet állítani, s így a töredékszavazatok hiányában legföljebb egy-két képviselőjük juthat a parlamentbe. Márpedig ez is jelzi, hogy ezt a zöld választási koalíciót is inkább egyéni ambíciók motiválják, ami a mozgalom múltjának ismeretében teljességgel érthető.”
