Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

Pesti Hírlap, 1993.7.29 Q ° MIT MOND? Dr Paál Tamás 4 GYÓGYSZERSZABADALMI EGYEZMÉNYRŐL KOCSIS KLÁRA — Hamarosan megkötik a ma­gyar—amerikai gyógyszersza­badalmi egyezményt, amely alapján Amerikához és az EK- orszagokhoz hasonlóan hazánk gyógyszeripara is áttér a ko­rábbi eljárásszabadalmi jogról a termékszabadalmi jogra. Mi­lyen következményekkel járhat az egyezmény a hazai gyógy­szerkutatásra, kérdeztük dr. Paál Tamást, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigaz­gatóját. — A multinacionális együttműködésre szerte a vi­lágon számos példa van, jó is, rossz is. A szerződés tartalmá­tól függ, hogy mekkora a fe­lek kockázata. Szerződés köti például az amerikai Ely céget leányvállalatához, a Lillyhez, a svájci Hoffman—La Roche céget amerikai leányvállatá­­hoz, de Magyarországon is van rá példa: a francia—ma­gyar és részben angol Chino­­in, amelynek sietős privatizá­ciója kedvezőtlen helyzetet te­remtett a magyar egész­­ségügyben, ugyanis számos gyógyszergyártását megszün­tette, ugyanakkor munkahe­lyeket teremtett hazánkban. A magyar—amerikai szeződés azokra a hazai gyógyszergyá­rakra minden bizonnyal ked­vezőtlen hatással lesz, ame­lyek az utolsó pillanatig eről­tetik az eljárásszabadalmon alapuló hosszú lejáratú fej­lesztéseket. Körülbelül 20 ezer molekulából egy fut be gyógyszerként, ezért azoknak a gyáraknak, ahol úgy vélik: azért odázzuk el a lehető leg­tovább a szerződéskötést, hogy 80 százalékos kutatási készültség esetén még egy molekulát elsózhassunk, és a hosszú lejáratú fejlesztéseket befejezhessük a régi szabada­lom alapján, kedvezőtlen lesz. A Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége is azon van hogy minél később írják alá ezt a szerződést, én viszont mint a gyógyszerkutatás üzleti és szabadalmi részében érdek nélküli cég érdek nélküli igazgatója úgy vélem, jobb, ha mielőbb aláírják. — Miért ? — Amerikai szakmai kö­rök gyakran azzal vádolják Magyarországot, hogy nem tartja be a gyógyszerszabada­lomra vonatkozó kötelezvé­nyeket. Bár nyíltan nem vá­dolnak minket technológiai lopással, koppintással, ki nem mondottan ezt kifogásolják. Ez a vád tarthatatlan, számos nemzetközi szakmai fórumon kifejtettem, miért. Ugyanis nem arról van szó, hogy Ma­gyarország nem tartja be a gyógyszerszabadalmi tör­vényt, hanem jelenleg, a né­met—magyar közös történel­mi múltból eredő, teljesen más szabadalmi szabályozás van életben nálunk, mint Amerikában és a? EK-orszá­­gokban. Következésképpen mi a magyar szabadalmi tör­vény alapján teljesen legáli­sanjárunk el gyógyszerszaba­dalmi kérdésekben. Szeret­ném ha hazánk gyógyszerku­tatása mielőbb új vágányra állna át. Ennek lényege, hogy ismét elsősorban azzal foglal­kozzanak gyógyszerkutató­ink, hogy mit érdemes kutat­ni, és ne azzal, mint amivel ma, hogy egy gyógyszer előál­lításának különböző változa­tait megcsinálják, és ne azzal, mi az összefüggés a gyógyszer és hatása közölt. A tervezett egyezmény módot adna rá, hogy újfajta kutatásszervezésre összpontosítsuk szellemi ener­giánkat. ebben ugyanis évti­zedekig előkelő helyezésünk volt Európában, ám az utolsó 5—8 évben ezt az előnyünket a növekvő kutatási költségek miatt mintha fokozatosan el­veszítenénk... — Egyes amerikai törekvé­sek szerint az egyezmény visz­­szamenóleg is vonatkozna a ma­gár fejlesztésekre, így még több, jelenleg forgalomban lévő ma­gár fejlesztésű gyógyszert fa kel­lene vonnunk a forgalomból. — Az amerikaiaknak ezt a rendkívül hatékony törekvé­sét, amellyel következetesen próbálják aláásni a magyar gyógyszerkutatást, nem tar­tom túl rokonszenvesnek. Mindazonáltal ebből a törek­vésből arra következtetek, hogy a magyar gyógyszeripar egyenlőre nem veszítette el európai előkelő helyét, és van jövője. — Ha megkötik az egyez­ményt, ezzel nem indul-e meg az agrablás új hullama t — Az egyezmény nyilván általánosságokat tartalmaz majd. Minden attól függ, hogy az annak kapcsán meg­kötendő alegyezményekben mennyire keményen érvé­nyesítjük a magyar érdeke­ket. Tehát ha valaki Ameriká­ban, és az EK országaiban ke­vésnek tűnő, de idehaza nagy összegnek számító dollárért nem nézi meg, hogy mit ír alá, akkor abból ezután vesz­teségünk származhat.

Next

/
Thumbnails
Contents