Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
Új Magyarország, 1993.7.29 OÁ Magánpatikák - állami felelősséggel Surján László a gyógyszertárak privatizációjáról Küszöbön áll a patikák privatizációja - erről beszélgettünk Surján László népjóléti miniszterrel. A kormány ebben a hónapban (július 7-én) az igazságügyi és a népjóléti miniszter előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvény tervezetét, s azt javaslatként benyújtotta az Országgyűléshez. Történt ez röviddel azután, hogy a kabinet már elfogadta a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló, úgyszintén születőben lévő tör- ■ vény tervezetét is. A nagy múltú hazai gyógyszerészetet először 45 évvel ezelőtt szabályozták törvényileg, de az 1948. évi XXX. te. az államosítások miatt nem érhette el célját. A mostani törvény tervezete az 1943-ban kidolgozott és 1948-ban életbe lé- j pett szabályozás ma is korszerű -1 nek tekinthető részeire épül. A ' törvény meghatározza, ki lehet gyógyszertár-tulajdonos, az öröklésnek milyen feltételei vannak? Miért kell kiemelni a gyógyszertárakat az egyéb boltok közül? Az elmúlt években kialakult mamutpatikák hogyan épülnek be az új rendszerbe? (A népjóléti miniszterrel készült interjúnk a 4. oldalon)- A nagy múltú hazai gyógyszerészet önálló törvényi szabályozása első ízben 45 évvel ezelőtt vált esedékessé, ámde az 1948. évi XXX. te. már nem érhette el az előkészítése során megfogalmazott célokat a gyógyszertárak (és ezzel együtt lényegében a gyógyszerészet) államosítása miatt - mondta Surján László. - A mostani törvény tervezete alapvetően az 1943-ban kidolgozott és 1948-ban elfogadott konstrukció ma is korszerűnek tekinthető részeire épül, ugyanakkor figyelembe veszi a társadalmi, tudományos, gazdasági fejlődés eredményeit mega ma alkalmazható eszközökből fakadó elvi és gyakorlati követelményeket. Te; kintettel van továbbá az európai I országokban kialakított rendsze, rek megoldásaira, és rendelkezé- I sei megfelelnek az Európai Kö- Izös Piac Tanácsa által 1985-ben elfogadott, a gyógyszerészeti tevékenységek jogi és igazgatási előírásait összefoglaló irányelvnek. Az örökölhetőségről- Miben áll. hogyan valósul meg a közhatalom felelőssége a gyógyszerellátásért ?- A tervezet az állam felelősségét a társadalom gyógyszerellátása terén - a korábbi állami feladatoktól eltérően - oly módon határozza meg, hogy az állam fenntartja maganak a gyógyszerészi tevékenység végzésének engedélyezését, szoros szakmai felügyeletet gyakorol a gyógyszertárak működése és az I ott dolgozó gyógyszerészek fe- 1 lett, de Icözvetlen lakossági ellátást végző tevékenységet nem gyakorol. Az állami felelősség érvényesítésének és az állami beavatkozásnak legfőbb eszköze a személyes gyógyszertár-működ tetesi jog (röviden: személyi jog) engedélyezése. E személyi iog sok tekintetben hasonlít a koncesszióhoz. A személyi jog rendszere esetén a gyógyszerész nem korlátlan tulajdonosa a gyógyszertárnak: az övé ugyan, de ez a személyi joggal birtokolt gyógyszertár nem örökölhető automatikusan, hanem csak akkor, ha az utód rendelkezik azokkal a szakmai képesítésekkel, amelyek a gyógyszertár üzemeltetésehez-múködtetéséhez szükségesek. Haszonélvezetei biztosít majd a törvény a túlélő özvegynek, annak viszont alkalmaznia kell legalább egy olyan gyógyszerészt, aki megfelel a szakmai követelményeknek. A patika nem bolt- Miért kell kiemelni a gyógyszertárakat az egyéb boltok közül?- Éppen azért, mert a patika más mint a többi bolt: különleges árucikket forgalmaz, olyan portékát, amelyre mindannyian rászorulhatunk, és nem jószántunktól, hanem szükség esetén. Még egy piacgazdálkodásra áttérő társadalomban sem szabad kitenni a piaci versenynek, a haszonnak - hanem korlátozni kell a működését. Ha viszont korlátozzuk a társadalom érdekében a szabad kereskedelmet, akkor védenünk is kell a „kereskedőket". Ez a védelem megnyilvánul például abban, hogy nem engedünk korlátlan mennyiségű üzletet nyitni, célszerű, hogy körülbelül 5000 lakosra jusson legalább egy gyógyszertar. Nehogy azt higgyék, hogy gyógyell bezárni! - ellenszertárakat kezőleg: újakatlehet nyitni, mert ma körülbelül 6000-6200 körüli a gyógyszertárak száma, tehát mindenképpen van „hely" és igény új patikák számára.- Megjelenhet a verseny a gyógyszerellátásban?- Igen, megjelenhet, de nem a bolt és a beteg között, hanem a nagykereskedők között (a patikákból jövő megrendeléseknél), ami viszont költségleszorító, árleszorító hatású, jelenleg nálunk hosszú az az idő, ami a rendeléstől :a gyógyszertárból feladott renuelestől) a szállításig eltelik. Ez azt jelenti, hogy óriási raktározási költségekkel kell mozgatni, eiszámoini, s ez. a szituáció nagy anyagi erőt - holt tókét! - köt le. Jól fejlett nagykereskedelmi helyzetben működő gyógyszerellátás esetén fél napra lehet leszorítani ezt az időt; ez indokolja, hogy a tárca elég sok gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyt adott ki már eddig is. Szándéka, hogy felkészülhessen az ellátórendszer addigra is, amíg ilyen értelemben ez a versenyhelyzet kialakulhat. A szakma a pénz előtt- Vannak jelentős eltérések az 1948-as törvényhez képest?- Én egyre hívom fel nyomatékosan a figyelmet. Számolnunk kellene azzal, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak az úgynevezett nagypatikák. Százötven körül van" a számuk országosan, de ezek bonyolítják le a magyar gyógyszerforgalom mintegy felet. Nyilvánvaló, akármennyire megkönnyítjük' a privatizáció során a gyógyszertar megvételét, egy ilyen patikának az egyetlen tulajdonos általi megszerzése is bajos, birtoklásából viszont monopolhelyzet alakul ki a többi patikussal szemben. A beterjesztett törvénytervezet általános szabályként a gazdasági társaságokat kizárja a közforgalmú gyógyszertárak létesítéséből és működtetéséből, kivételt csak a betéti társaság tekintetében tesz, azt is oly módon korlátozva, hogy a betéti társaság beltagja csak gyógyszerész lehet, h társasági formánál és ilyen korlátozások szavatoljak, hogy az egészségügyi, szakmai szempontok is töretlenül érvényesüljenek.- Milyen a fogadtatása a patikus szakmában a tervezett törvényi rendelkezéseknek?- Széles korú egyeztetés van a törvény mögött, maga a törvényi koncepció is alapvetően a Magyar Gyógyszerész Kamara „berkeiben” született meg. Rz kormányzati szinten teljes egyetértésre talált. Olyan részletkérdésekre is gondolni kellett, hogy az állatorvosi ágban folyó gyógyszereléssel mit és hogyan lehet és kell kezdeni. Ezek a problémák is megoldódtak. Bízom benne, a parlament is jó szívvel fogadja majd az új törvényt, amelyet ellenzéki oldalról is, interpellációkban is sürgettek már. Egyébként ennek a törvénynek az alapszövege már jó másfél éve készen van, de meg kellett vívni - mondjam így - kisebb-nagyobb „bokszmeccseket". Azt gondolom, hogy a már benyújtott gyógyszerészkamarai törvény most méltó párját is megkapta. Egy nagy szakmai törvény kell még: a gyógyszerekről szóló legmagasabb sz.intú jogszabály. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy ez még ebben a parlamenti ciklusban megszülethet. (tóth)
