Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8514. szám

Pesti Hírlap, 1993.8.6

BESZÉLGETÉS BARANYA, SOMOGY ÉS TOLNA MEGYE KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTTJÁVAL

A törvényesség alfája és ómegája

A címzetes államtitkári rangban hazánkban tevékenykedő nyolc köztársasági megbízott az önkormányzati munka törvényességi őre, az állam meghosszabbított karja. Egyikük dr. Bögner Miklós, aki speciális problémákkal igencsak megtűzdelt régiókban, mondhatni „fron Lmegy ékben” látja el feladatit. A Baranya, Somogy, Tolna megyei köztársasági megbízott 41 éve él a szülővárosában, Pécsett, 1976-ban itt végezte a jogot. Tíz éven át vállalati jogászként dolgozott, majd öt évig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektori hivatalát vezette. 1991. január S-án nevezték ld köztársasági megbízottnak.

LMÄ2 JÁNOS

— Mindenekelőtt azt kérem, árulja el, milyen a viszonya a térség önkormányzalaival.

— A dél-dunántúli régióban, amelyet a Balaton—Duna—Dráva fog közre, 649 települési önkormányzat működik, s közel egymillió állandó lakos él e területen. Azért hangsúlyozom az „állandó" jelzőt, mert a három nyári hónapban a dél-balatoni lakosság száma az üdülővcndégekkel több százezer fővel növekszik meg. Az önkormányzatokkal a köztársasági megbízottnak szükségszerűlcg egy kicsit távolságtartó és bűvös a viszonya. Hiszen az ellenőrző és az ellenőrzött viszonyában vannak, s ez. a korrekt kapcsolat érdekében megkívánja a kellő és mérsékelt távolságtartást. Én úgy érzem, hogy az önkormányzatok zöme az 1990. őszi választások során olyan lelkes, tenni akaró embereket kapott, akikkel három év alatt csodát műveltek. Egy kis résszel van csupán gond. Nevezetesen azokkal, amelyekben régi-régi személyes ellentétek szabdalják ma is a testületet. Végül is nem az önkormányzati törvény hibájából adódóan zavaros a helyzet, hanem a személyeskedés miatt, amely némelykor politikai beütésekkel színezve mérgezi meg a viszonyokat. S van egy nagyon szűk köre az önkormányzatoknak, amelyek tudatosan szembehelyezkednek a köztársaság törvényeivel.

— Ez miben nyilvánul meg, s ön általában hogyan reagál erret

— Olyan ügyiratokkal is találkozunk, amelyekre a polgármester ráírja, tudatában van annak, hogy törvénysértést követ el, de 6 mégis inkább a meggyőződése szerint cselekszik. Ilyenkor kénytelenek vagyunk arra figyelmeztetni, hogy a helyi önkormányzat és az ország vezetése között hierarchikus viszony van. Tehát itt nem a mellérendeltség, a kollegialitás, hanem az aláfölé rendeltség elve

| érvényesül. Úgy is fogalmazhatnánk, nem az ország áll 3100 önkormányzatból, hanem Magyarországon van ennyi önkormányzat. Ez a lényegi különbség.

— A települések képviselőtestületeinek torzsalkodásairól gyakorta hallani. Ugyanakkor független hivatalok szakértőinek véleménye szerint a testületi döntések sokszor nem eléggé körültekintőek, nem szakszerűek, megalapozottak. Miként látja ezeket I

— A köztársasági megbízott a válasznál bajban van, ugyanis a törvény rá kizárólag a jogszerűségi vizsgálatot bízta. Ennek következtében én csak azt vizsgálhatom egy önkormányzati döntésnél, hogy a megfelelt-e a hatályos törvényeknek. Hogy az a döntés célszerű, racionális, költségkímélő volt-e, esetleg az ott élő lakosság érdekeit képviselte-e, azt a kmb megítélni nem jogosult. Ezt a választott önkormányzati testületnek kell elbírálnia. Mondok egy extrém példát: ha valakinek kedve lenne hajdani nagy és bölcs vezérünkről elnevezni egy utcát, megtehetné.

— Rákosira gondolt

— Igen. Szóval ezt megtehetnék, itt csak egyet lehetne vizsgálni, jogszerú-e az eljárás avagy sem. Hál' istennek ilyen nem fordult elő. Az önkormányzatok ellenőrzésének tehát az az alfája és ómegája, hogy az állami ellenőrzés csak a döntések jogszerűségének vizsgálatára szorítkozhat.

— Ezt tekintve melyek tehát a tapasztalatokt

— Aki figyelte, hogy működtek a tanácsok, és hogyan a mostani önkormányzatok, az úgy találhatja, ez a mostani túl hangos. Sok a zaj, a ricsaj. Ezt én nem tartom hibának. Ahol ugyanis zaj van, ott hozzák a valós döntéseket. Mivel ma már nem a pártbizottságok hozzák a döntéseket, hanem a képviselő-testületi üléseken, ott bizony a különböző vélemények keményen konfrontálódnak. És ez így van rendjén, ugyanis az önkormányzat nem színházat játszik, hanem önmaga, felelősen dönt. így van ez a nagy „önkormányzat”, az országgyűlés esetében is. Az önkormányzat laikus testület, hiszen többnyire az ott lakó értelmiségieket reprezentálja, akik szükségképpen nem mindenhez értenek.

— Manapság egyre több vagyon, vállalkozás részesei az önkormányzatok. A megvalősitás, a piacgazdaság kialakulásának folyamatában nemritkán aktív résztvevői az üzleti életnek. Vannak polgármesterek, akik szerint nem keü vállalkozni, mások erre az útra törekednek. Mi erről a véleményét

— Én az előbbiek véleményét osztom, mivel az önkormányzatok dolga elsősorban a helyi érdekű közügyek ellátása. Másrészt arra is gondolni kell, hogy az önkormányzati vagyon korlátozott lehetőségű vagyon. Ez nem egy négyéves választási ciklusra szól, hanem évtizedekre, évszázadokra előrelekintően az adott közösség érdekeit kell szolgálnia. Vagyis én nem értek egyet azzal, amikor az egyes települések abszolút vállalkozói nézetekre helyezkedve, sokat kockáztatva vállalkoznak. Egy vállalkozó a saját vagyonát, egzisztenciáját teszi kockára, ezzel szemben a község, a város vezetői ily módon esetleg a közvagyont prédálhatják el. A kettő nem ugyanaz: a közösségi tulajdonnak a jövő nemzedék érdekeit is szolgálnia kell. Egy önkormányzati vezető magatartásában tehát én mindenképpen azt tartom helyesnek, ha visszafogottan bánik a rábízott vagyonnal Hiszen az-