Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
Pesti Hírlap, 1993.8.6 18 zal legkésőbb négy év útin el kell számolni, s it kell adni egy következő önkormányzatnak. Am a lakosság, a közösség ugyanaz marad, ennek a vagyonnak pedig az adott, állandó közösség érdekeit kell szolgálnia. — Térjünk ál speciális kérdéskörre. A két nfrontmegye” } — Somogy ét Baranya — mind a déli határainkon tál dúló háború miatt, mind a horvátországi Baranyából érkezett menekülteket tekintve megkhetőten neuralgikus térsége hutánknak. Adódnak-e emiatt kmb-s feladatok? — Kétségtelenül adódnak. S ezek egy a régiónk számára nagyon szép napon kezdődtek. Mégpedig 1991 augusztusában, amikor II. János Pál pápa Pécs városába látogatott. Azon a napon kezdődött el ugyanis a másfél ezer négyzetkilométer nagyságú, Horvátországhoz tartozó Baranya-háromszögben a máig tartó, áldatlan háború. Ez a terület egyébként 1921-ig jogilag a magyar királysághoz tartozott. A trianoni békeszerződés csatolta le, őslakói magyarok és horvátok. Jelenleg a terület az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozik, Knin központtal. A magyar kormány ennek az államalakulatnak a létét nem ismeri el. Mind a mai napig a Horvát Köztársasághoz tartozónak tekinti, ám tény, hogy a megszállás fennáll.' Végigélték a határ mentén lakó emberek a hetekig tartó ágyúzást, és olyan élményben volt részük, most, a kilencvenes évek elején, amely más- magyar embernek szerencsére nem adatott meg. Az, hogy csatazajra ébredjenek, riadjanak. Lakosaink emberségből jelesre vizsgáztak, hiszen a határon átmenekülőket ők fogadták be, itatták, etették addig, amíg az állami menekültellálás fel nem állt. Jelenleg is mintegy 3400 menekült tartózkodik magánszálláson a régió 71 településén. Mintegy 2300 fó pedig a régió hat menekülttáborában kapott elhelyezést. — Megoldott az ellátásuk? — Az állami ellátás megoldott. Hetente ezer forintot kapnak a menekültek, amit élelmiszerre, tisztálkodószerekre költhetnek. Az elmúlt télen pedig az őket befogadó magyar családok úgynevezett fútésköltség-térftést kaptak. Akik Nyugatról látogatnak ide, igencsak meglepődnek azon, hogy a menekültek mintegy kétharmada él magánszálláson, hiszen Nyugaton ez ismeretlen. Ott „az én házam az én váram" elv érvényesül. Ott a menekülteket táborokba, szögesdrót mögé zárják. így én azt mondom, aki azt állítja a magyar népről, hogy kirekesztő, jöjjön ide hozzánk, a délvidékre, s nézze meg: teljesen ismeretlen, idegen nyelvet beszélő embereket fogadtak be a magyar családok, pusztán azon az alapon, hogy menekültek, szükséget szenvednek. — Született-e ebből a szituációból netán már vegyes házasság? — Igen. Sőt, olyan gyermek is született, amelyik otthon fogant, de már magyar területen látta meg a napvilágot. — Az itteni gazdag nemzetiségi paletta — hiszen a magyarok mellett németek, horvátok, sokácok, bunyevácok lakják a tájat —, a népi sokszínűség szilárd Összekötő hid-e a szomszédokkal, vagy csupán ingatag palló? — Mivel magam is a német nemzetiség körébe tartozom, apai ágon, azért azt mondom, mindaddig, amíg valaki meg nem piszkálja ezt a dolgot, addig a Délvidék nemzetiségei tökéletes békében és egyetértésben élnek anélkül, hogy bárkinek eszébe is jutna, az miért horvátul beszél, én pedig miért magyarul. Ami ellentét volt ezen a vidéken, azt mindig kívülről és felülről szították. Az kedvező, hogy gyakran megkeressenek bennünket Németországból, jelezve: szeretnének partnerkapcsolatot létesíteni németlakta településekkel. Ez a személyes kontaktuson túl a későbbiekben a gazdasági kapcsolatok építésének alapjává is válik. Németország e tekintetben rendkívül bőkezű és adakozó. Ezt a hajlandóságot mutatja az is, hogy az.országban egyedül Pécsett működik német főkonzulátur a személyi és gazdasági, valamint kulturális, kapcsolatok eKycn?et^»ire, kiszélesítésére. — Tehát a nemzetiségi kérdés semmilyen problémát, feladatot nem jelentett az elmúlt két is fél évben a köztársasági megbízott számára ? — Semmi problémát nem jelentett. Most jelent meg az 1993. évi LXXVII.-es törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, amely október végén lép hatályba. Ez nyil- Iván ÍÓbhleUeladatokat ró majd ránk, hiszen megnyitja az utat a nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok létrehozása előtt a magyar önkormányzatokon belül. Ez természetesen a törvényesség őrei számára újabb tennivalókkal jár, de örömmel nézünk elébe. — A visszatekintés, a jelen boncolgatása után vessünk egy pillantást a közeljövő legnagyobb belpolitikai eseményére, azországgtúlési választásokra. Adódnak-e ebből tennivalói a köztársasági megbízottnak? — Előrebocsátom, hogy az állami közigazgatásnak politikailag semlegesnek kell lennie. Maga a kmb sem végezhet politikai közszereplést, párttisztséget nem tölthet be. A tény, hogy ha ősszel beindul a választási időszak, akkor fel fog bolydulni az ország közélete. Nekünk, köztisztviselőknek viszont az a dolgunk, hogy a vezetésünk alatt álló szervezetek működőképességét majd ebben a felfokozott hangulatban továbbra is fenntartsuk. Ez komoly próbatétel lesz, hiszen ’94 az első olyan választás lesz, amikor nem valaki ellen, hanem valaki mellett kell szavazni. Minket kötelez a politikai hallgatás. Ilyen éttelemben intettem a területen működő más államigazgatási szervek vezetőit is: egyetlen kötelességünknek azt tekintsék a következő egy évben, hogy az alájuk rendelt szervezet működését, törvényes rendjét fenntartsák. Hiszen ebben a választási kampányidőszakban alighanem sok sárdobálásra, érdemtelen megnyilatkozásra is számítanunk lehet, s nekünk ilyen körülmények között is higgadtan és jogszerúen kell dolgoznunk.
